Back to top

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Magyarországi szakemberek ismerkednek a Tüzes biogazdasággal
Az élelmiszergyárakban készült tömegáru rohamos gyorsasággal vált a mindennapjaink részévé, és már csak nosztalgiával tudunk gondolni a natúr termékekre.

– Először magam sem hittem volna, hogy oly sokat jelent ez a 20 évnyi fáziskésés, de aztán vendégeim viselkedéséből kitűnt, hogy még valamennyien ismerik és szeretik az otthoni ízeket – kezdi beszélgetésünket Tüzes Pál batári biogazda, miközben végighaladunk a másfél évtizeddel ezelőtt beindított lekvárüzemen. – Most, télvíz idején, a holtszezonban erre ugyan nincs mód, de az év nagy részében a hozzánk látogató csoportok megtekinthetik, hogyan készülnek nálunk a különböző dzsemek, gyümölcsízek, szörpök és ivólevek. Ezekkel alaposabb ismeretséget majd a szomszédos kóstolóteremben köthetnek. Sorsszerű, hogy 13 évvel ezelőtt egytucatnyi helyi gazdával egy magyarországi biotanfolyamon vehettem részt, majd később egy ottani szervezet végezte nálam a termékek minősítését.

Tüzes Páléknál igencsak színes a termékpaletta, mivel a kezdetektől fogva nem csupán a 6 hektáros biominősítésű kertjükben termett szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet, birsalmát stb. dolgozzák fel, hanem emellett minden évben jelentős mennyiségű vadon termő gyümölcsöt – áfonyát, szedret, kökényt stb. – vásárolnak fel.

A vegyes gyümölcsből előállított lekvárokat, ivóleveket, szörpöket szívesen megveszik nemcsak az ukrajnai, de a magyarországi, németországi és a svájci bioboltok törzsvásárlói is.

Gazduramék már 15 évvel ezelőtt, az induláskor megértették: ebben a folyton változó világban a több lábon állás nem csupán ajánlatos, de egyenesen korparancs. A gyümölcsfeldolgozással csaknem egy időben létrehozták állattenyésztő telepüket is, ahol jelenleg közel 200 mangalicát és 70 szürke marhát tartanak.

Az ide látogató turisták egy része bizonyára szívesen nézelődik a kutricák környékén, illetve figyeli tisztes távolból a szürkemarhacsordát. Ám a haszonállatok sorsa mégiscsak az, hogy levágják őket, és a húsukat feldolgozzák.

– Eleinte csak annyi füstölt árut készítettünk mangalicából, illetve a sertés és a szürke marha húsából, amennyit a kóstolóteremben a vendégek elfogyasztottak – magyarázza Tüzes Pál. – Illetve jutott ezekből alkalmanként néhány kilogramm a környékbeli éttermek számára is. Később viszont, ahogy gyarapodott az állomány, lépni kellett. Így aztán hosszú időn át hetente-kéthetente felutaztunk Kijevbe, és ott egy igencsak látogatott, egyébként csupa bio agrártermékeket reklámozó kiállítóterem előtt hatalmas nyárson egészben sütöttük az előre bepácolt mangalicát, mellette kínáltuk a többi füstölt árut, ami természetesen már első kóstolásra sokaknak ízlett. De amíg a vegyes sertés- és szürkemarhakolbászra, illetve a többi füstölt árura a fővárosból és a többi nagyvárosból elegendő megrendelés érkezett, addig bizony több év is eltelt.

Jelenleg ott tartunk, hogy a korábbi gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat ápolva Galícia fővárosában, Lembergben kóstolótermet rendeztünk be, ahol mind a különböző gyümölcsökből, mind a haszonállatok húsából készült termékeinket népszerűsítjük.

Emellett itt helyben továbbra is fogadjuk a látogatókat, akik mostanság főként az ország belsejéből érkeznek, de szerencsére időnként jön egy-egy kisebb csoport Magyarországról és Európa nyugati részéből is.

Amit az elmúlt másfél évtized tapasztalataiból leszűrhetünk, azt röviden így foglalhatnám össze. Az Ukrajnában élők továbbra is nagyon kedvelik a natúr termékeket, és nyitottak minden ilyen jellegű élelmiszerre. Ám ezeket a többnyire prémium minőségű termékeket egyelőre kevesen tudják megfizetni. Tényként kell elkönyvelni azt is, hogy sokan nincsenek informálva arról sem, hogy hol keressék az ilyen jellegű árut. Az országunkban működő, a biotermékek fogyasztását népszerűsítő szövetség tevékenysége ugyan egyre hatékonyabb, ám azt is látni kell, hogy a vásárlókat megtévesztő csalók elleni küzdelemben még rengeteg a tennivaló.

Tüzesék 3 évvel ezelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy ezen a vidéken, Dél-Ugocsában az elsők között kezdtek el fóliában szőlőt termeszteni. Kétségkívül eredeti az ötlet.

Mivel a termést a versenytársaknál legalább három héttel korábban piacra tudják dobni, gondolom, jelentős részben önök diktálhatják az árakat.

– Amikor a hozzánk látogatók megdicsérik az errefelé még nem mindennapinak számító kezdeményezést, hogy ne okozzak vendégeinknek csalódást, bölcsen elhallgatom a szomorú valóságot. Mármint, hogy azoknak a fóliasátraknak, amelyekben korábban zöldségféléket termesztettünk, a csemegeszőlővel való betelepítése voltaképpen kényszer szülte megoldás. Ugyanis a munkaerőhiány bennünket is erősen sújt. Szakképzett kertészeket pedig errefelé már lámpással sem találni. Illetve, hál’ Istennek, elég sokan vannak, de azok mindnyájan a saját fóliaházaikban szorgoskodnak. Egy szó mint száz, a csemegeszőlő termesztése szerencsés döntésnek bizonyult.

Mégis, ezen a téren mit mutatnak az elmúlt 4 év tapasztalatai?

– Legfőképpen azt, hogy hajtatóközegben is tudjuk folytatni a biotermesztés irányvonalát.

Megtapasztaltuk, hogy két-három permetezéssel – ami természetesen a biogazdaságokban is engedélyezett réztartalmú szerekkel történik – minden esetben sikerül megvédeni a termést.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Hiszen ebben az esetben nincs az a kényszerű elvárás, hogy minden jelentősebb eső után permetezni kell. A tápanyag­ellátás ugyancsak bioszerekkel történik. Amire számítottunk, az megvalósult. A fürtök korai érésének köszönhetően nincs gondunk az értékesítéssel sem. De hogy ne csak a magunk hasznát nézzük: büszke vagyok arra, hogy itt, a dél-ugocsai körzetben már négy-öt gazda termeszt fóliaházban szőlőt. Ma még nem tudjuk, mit hoz a jövő, ám jelenleg úgy tűnik, hogy ez egy ígéretes kezdeményezés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: több támogatás a fiatal gazdáknak

Öt év után több támogatáshoz juthatnak a kezdő gazdálkodók Szlovákiában, jelentette be még a leköszönt szlovák kormány mezőgazdasági minisztere, Gabriela Matečná. A fiatal szlovák gazdák akár 50 ezer euró dotációt is kaphatnak.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Április 6-án nyílik az egységes kérelem beadófelülete

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.