Back to top

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében Változó világunk kihívásai címmel nyílt kiállítás a Vajdahunyadvárban. 

Fotó: Rimóczi Irén

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum emeleti aulájában kiállított posztereken a klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatják be. Emellett interaktív megoldások is segítik a tudományos ismeretterjesztést az említett témakörökben.

A tárlatot Nagy István nyitotta meg
Fotó: Rimóczi Irén
A kiállítást megnyitó Nagy István agrárminiszter szerint a környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásokra összetett válaszokat kell adni, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, kivédéséhez komplex megoldásokban kell gondolkodni, azaz több szakterület összefogására van szükség. Ezt célozza a kormány Klíma- és természetvédelmi akcióterve, amelynek az erdőtelepítés, a fásítás ösztönzése, az öntözésfejlesztés egyaránt kiemelt eleme.

A tárlat megnyitójához kapcsolódó konferencián az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Radics Kornélia hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem pusztán az átlagos hőmérséklet növekedését jelenti, legalább ekkora veszély a szélsőséges események gyakoriságának és intenzitásának a növekedése.

A kiterjedt mérések kezdete óta 2019 volt a legmelegebb év, és főként a sarkvidékek átlaghőmérséklete emelkedett.

Az előző év hazánkban is rekord meleg volt, az évi középhőmérséklet 12,19 C volt, ami 1,32 C-kal nőtt 1901 óta. Az évi csapadékösszeg viszont 2,86 százalékkal csökkent. Az ország térségei közt is nagy különbség, főként a keleti és északi megyékben nőtt a középhőmérséket, a csapadék pedig az Alföldön lett több, amíg a nyugati országrészben csökkent. A hőhullámos napokból is egyre több van, amíg 1970 és 2000 közt átlagosan 5,1 ilyen napban volt részünk, 2021 és 2050 közt már 9-15 hőhullámos napot jeleznek előre, és további 1-2 C-os hőmérsékletemelkedést valószínűsítenek a szakemberek.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázattá vált az évek során. A szakember szerint csak a tudományos területek együttműködésével léphetünk előre, a független kutatások nem oldják meg a gondjainkat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Oravecz Márton a láncszemlélet fontosságát hangsúlyozta az élelmiszer-biztonság szavatolásában. A növekvő népességből, a szűkülő erőforrásokból, a klímaváltozásból, globalizációból adódóan egyre több a kihívás, kockázat, és a technológiai fejlesztések is újabb és újabb ellenőrzési módozatokat kívánnak.

Jó hír, hogy egy EFSA kutatás szerint Európában a magyar lakosság bízik a leginkább az élelmiszer-biztonsági szakemberek munkájában.

A kiállított tablókon a Nébih a élelmiszerlánc-felügyelet kihívásai mellett felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás környezeti hatásaira, a klímaváltozás hatására megjelenő álletbetegségekre, az idegenhonos károsítók veszélyére, az antibiotikum-használat árnyoldalaira. Emellett bemutatja a borhamisítás elleni harc új „fegyverét”, amivel biztonsággal kiszűrhető a hamis ital, és elmagyarázza milyen fontos megőrizni az erdőket, megelőzni az erdőtüzeket.

Az Európában előforduló mintegy 12 ezer idegen honos fajnak csak a 10-15 százaléka tekinthető inváziósnak. Ezek a sokszor más kontinensről, leggyakrabban Észak-Amerika és Ázsia mérséklet övi területeiről szándékosan vagy véletlenszerűen behurcolt fajok azzal okoznak a legnagyobb kárt, hogy robbanásszerűen elterjednek, és térhódításukkal veszélyeztetik, avagy tönkre teszik a természetes életközösségeket, magyarázta Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Csökkentik a biológiai sokféleséget, kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat, mezőgazdasági, erdészeti károkat okoznak például az árvízi védekezés, a vízhasználat akadályozásával, de betegségek terjesztésével humán egészségügyi kockázatot is hordoznak.

Ezeket a veszélyeket felismerve született meg az Európai Parlament és az Európai Tanács rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről. A szakember a „hódítók” közt említette meg egyebek közt a selyemkórót, bálványfát, amelyeket gazdasági célokból hoztunk be, ám nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és mára erősen invazív fajokká váltak. A szintén behozott harlekin katicának szintén több kárát tapasztaljuk, mint előnyét. Az inváziós fajok megtelepedését segítheti a klímaváltozás, azzal, hogy gyengíti a természetes élőhelyek ellenálló képességét a betlakodók ellen. A megelőzésnek fontos eleme ezért a természetes élőhelyek állapotának fenntartása.

Fotó: Rimóczi Irén

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója a hazánkban az 1885 és 1895 között tomboló filoxérajárvány következményeit idézte fel, és mindenekelőtt azt hangsúlyozta, milyen a károsító megfékezésében kulcsszerepet játszott a társadalmi, valamint a tudományos összefogás, ez utóbbi nemzetközi szinten is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

Nielsen: megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja

Megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja, ezt támasztja alá, hogy március 23. és 29. között a hiper-, szupermarketekben és drogériákban az élelmiszerek és vegyi áruk forgalma 39 milliárd forintot tett ki, ami csupán 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nielsen piackutató kedden az MTI-vel.

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Méhészek figyelmébe: május végéig adható be a gyógyszer-cukor támogatás

A méhészek számára elérhető gyógyszer-cukor támogatás beadási határideje megváltozott, így a korábbi április eleji határidő május végére módosult.

Nébih: a tenyésztők átmenetileg nem szállíttathatnak Olaszországba kutyát és macskát

Miután az olaszországi kisállat-kereskedések a koronavírus-járvány miatt zárva tartanak, Magyarországól sem lehet oda szállítani macskát és kutyát értékesítésre, az állatok adás-vételét a kijárási tilalom sem teszi lehetővé - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel, miután egyeztetett az olasz hatósággal.

KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

ITM: magyar technológiák segíthetik a nyugat-balkáni térség klímavédelmét

Élénk érdeklődés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ első nemzetközi klímavédelmi pályázati felhívását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.