Back to top

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Az új Károly-magaslat épületegyüttesét évente közel száz csoport keresi fel, így több ezer gyermek és több száz család számára ad felejthetetlen emlékeket. 2019-től az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével a Muck Endre Erdészeti Erdei Iskola szervezésében folytatódnak a foglalkozások.

Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Sopron már évezredek óta a „kapu” szerepét töltötte be az Alpok hegyei és a Pannon-síkság között. Az i.e. 7. században a kelta települések ott élték felvirágzásukat, majd évszázadokon keresztül Scarbantia, mint római település, fontos kereskedelmi csomópont volt a térségben. A földrengés következtében elpusztult várost honfoglalóink támasztották fel poraiból, 1277-ben pedig IV. László szabad királyi városi rangra emelte. Az azt követő hat évszázadon keresztül zajló haszonvétel az erdők kizsákmányolásáról szólt, ami az erdőterületek leromlásához vezetett.

Ezáltal a 19. századra az erdők kimerültek, termőképességük megőrzése érdekében komoly erdészeti beavatkozásra volt szükség. Erdőgondnoki pályázat útján érkezett a térségbe Muck Endre, aki 1886-ban főerdészként erdészeti üzemtervet készített.

Terveinek megvalósulása rendet és fejlődést hozott, de a kezdeti lendületet a világháborúk hosszú időre megtörték, majd a vasfüggöny 40 éve alatt végbe menő korlátozások és az országhatár menti területek szigorú felügyelete is hátráltatta az üzemterv eredményeit.

Az 1951-ben alapított Tanulmányi Erdőgazdaság kezdeti gazdasági, közjóléti és oktatási céljai jogutódja működését is meghatározzák. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gazdálkodásával megteremti az alapot a közjóléti feladatok ellátásához és a természetközeli oktatáshoz is. 1970-ben létrehozták a Soproni Parkerdőt, majd 1977-ben védetté nyilvánították a Soproni-hegyvidék Tájvédelmi Körzetet, húsz éve pedig a közjóléti fejlesztések is lendületet kaptak. Az ismeretterjesztést és az oktatást szolgáló új helyszínek és létesítmények tovább növelték a parkerdő népszerűségét.

Az erdei iskola immár két évtizedes célja, hogy a természettől eltávolodott emberekkel újra megismertesse, megszerettesse az erdőt és azok pótolhatatlan értékeit. Évről évre többen fedezik fel a hegyvidéki forrásokat, használják a pihenőhelyeket vagy járják a tanösvényeket.

A Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpont 2016-os megnyitásával új központja lett a Soproni Parkerdőnek. A közösségi hely 2019-ben 21 színes családi programnak adott otthont, és időjárástól függetlenül egyre többen töltik szabadidejüket és hétvégéiket az erdőn úgy, hogy közben meglátogatják a Károly-magaslaton működő intézményt.

Az érdeklődő csoportok száma növekszik, az óvodák és iskolák minden évszakban előszeretettel keresik fel az erdei iskolát is, ezért a helyi oktatási intézmények igényeihez igazítva és saját célkitűzéseinket is szem előtt tartva, számos jeles napot ünneplünk közösen.

A legkisebbek téli hidegben, az óvó nénik kíséretében is kíváncsian kutatják a vadnyomokat, és kikerekedett szemmel nézik az erdei munkákat a város határában. Az első osztályosok túra közben ismerkednek meg az erdő élővilágával, majd az iskolában ősszel madáretetőt barkácsolnak, tavasszal pedig együtt fedezik fel a hegyvidéki erdők ébredését.

Az erdei túra során a gyerekek szinte „eggyé válnak az erdővel”, és fel sem tűnik nekik, milyen sok kilométer van már a lábukban. Élvezik, hogy mennyi mindent lehet tanulni csupán egy délelőtt alatt, amikor a „tanterem” zölddel és madárhangokkal van tele.

Az erdőben felfedezett újdonságok, megélt helyzetek, megismételhetetlen élmények visszahozzák őket családjukkal együtt a természetbe, vagy a nyári táborokba. Az oktatás és ismeretterjesztés jövőbeli fejlesztésének egyik kiemelkedő lépése lesz az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont megépítése, amelynek átadása 2020 őszén várható. Az egykori Mucki határőr örs területére tervezett épületegyüttesben látogatóközpont, vadaspark és erdei iskola is helyet kap, mindez Soprontól alig öt kilométerre.

A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nagy hangsúlyt fektet az oktatás támogatására, és az ehhez kötődő közcélú fejlesztések megvalósítására.

Az utóbbiak mozgatórugója, hogy a város környéki erdők és a Soproni-hegyvidék tájai szervesen hozzátartoznak Sopron múltjához és mindennapjaihoz, emellett kikapcsolódást biztosítsanak a helyi lakosoknak, és életre szóló élményeket nyújtsanak a távolabbról érkezőknek. A Muck Endre Erdészeti Erdei Iskola célja, hogy minél több gyermek és felnőtt látogató számára elérhetővé és vonzóvá tegye a tájat, felüdülési lehetőségeket kínáljon, és olyan ismereteket adjon, melyek segíthetnek abban, hogy a következő generációk is élvezhessék a természet ajándékait.

Dr. Takács Viktor

TAEG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.