Back to top

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Bognár Lajos: feltétlenül csökkentenünk kell az antibiotikum-felhasználást
Bognár Lajos: feltétlenül csökkentenünk kell az antibiotikum-felhasználást
Nos, ennek az időszaknak vége, drasztikusan szigorodnak ugyanis az antibiotikum-­használat szabályai. Ennek részleteiről kérdeztük Bognár Lajos országos főállatorvost.

Miért hallunk mostanában egyre többet az antibiotikumokról, pontosabban az azokkal szembeni rezisztenciáról?

– Az állattenyésztésben rendkívül széles körben, ám szakszerűtlenül használt antibiotikumhoz a káros mikróbák egy része alkalmazkodott és ezt a képességét immár tovább is örökíti – ez az antimikrobiális rezisztencia, vagy röviden AMR. Ez odáig fejlődött, hogy

egy-egy baktérium ma már többféle antibiotikumnak is ellenáll, vagy éppen kialakult a teljes antibiotikum-rezisztencia, amikor már minden ellenszerünk elfogyott az adott mikróbával szemben.

Eddig a gyógyszeripar hatalmas pénzeket költött újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztésére, de mára ennek lehetőségei is beszűkültek. Az AMR világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hónapról-hónapra egyre elborzasztóbb statisztikák látnak napvilágot, hogy milyen közegészségügyi hatása lehet mindennek. A rezisztens baktériumok ugyanis állatról emberre és emberről állatra is terjedhetnek. Ennek révén 2050-re az emberiség körében a vezető halálokká válhat az AMR! Mindezek miatt nagyon fontos az úgynevezett első kategóriás antibiotikumok védelme. A nagy nemzetközi szervezeteknek – így az EU-nak is – saját stratégiája van, amelynek végrehajtása elsődleges politikai cél.

Milyen érzékelhető változásokat hozhat ez?

– Az állategészségügy terén nagyon jelentős változásokra kell felkészülnünk, például drasztikusan kell csökkentenünk az antibiotikum-használatot.

A jövőben csakis diagnózis alapján, megfelelően adagolt, néhány napig tartó kúrát, egyedi kezelést szabad csak alkalmazni. Egyszer s mindenkorra véget ért az a gyakorlat, amikor a baromfi- és sertéstartásban állománykezelésre használtunk antibiotikumokat.

Magyarország sajnos előkelő helyen van azon az európai listán, amely az antibiotikum-felhasználást mutatja, konkrétan az ötödik legtöbb antibiotikumot felhasználó ország vagyunk. Ezért idehaza is csökkenteni kell az antibiotikum-felhasználást. Nálunk is a baromfi- és sertéstartásban jelentős a gyógyszerhasználat, hiszen e fajoknál nemcsak az egyre gyakoribb betegségek kezelésére, de a technológiai hibák elfedésére is gyakorta gyógyszereket használnak. 2021-től azonban, ötéves átmenetben minden egyes fajban jelentősen korlátozni kell az antibiotikum-felhasználást.

Az új szemlélet átkerül-e majd a hazai jogszabályokba is?

– Egyértelműen igen. Néhány éve mind a közegészségügy, mind pedig az állategészségügy területén létezik AMR intézkedési terv. Ennek része a jogszabályok új szemlélet szerinti alakítása. Elsőként az állattartók antibiotikum felhasználásának csökkentését kell elérni, ebben pedig elsődleges szerepe lesz az állatorvosoknak. Új vény (recept) kiadási rendszert vezetünk majd be, ezt a humán vonalhoz hasonlóan elektronikus alapra helyezzük.

Receptet csak külön vizsgát tett állatorvos írhat majd fel, megszűnik tehát a megrendelőn keresztüli antibiotikumkiadás gyakorlata.

Receptet így is csak egyedi rezisztencia-vizsgálatot követően írhat az állatorvos, egyedi adagolással. Kötelező lesz az antibiotikum-felhasználás szigorú nyomon követése is. A gyógyszerforgalmazók és az állattartók antibiotikum-felhasználási adatait a hatóságok felé transzparenssé kell tenni, ezt a hatóságok keresztellenőrzések keretében vizsgálják majd.

A nem élelmiszer-termelő, azaz dísz– vagy kedvtelésből tartott állatok esetében is ez lesz a gyakorlat?

– Természetesen! Az AMR egy körforgás a természetben. Ebben nemcsak a mikróba – állat – ember hármas vesz részt, hanem minden élőlény, többek között a kedvtelésből tartott állatok is. Ezek esetében is érvényes, hogy egyedileg ellenőrzötten, okszerűen, a megfelelő antibiotikumot megválasztva, korlátozott ideig szabad csak gyógyszert használni. Ez szolgálja az állat és a gazda egészségét is.

Ez óriási változásokat hoz az állattenyésztés gyakorlatában…

– …igen, de ez nem érint majd felkészületlenül senkit.

Hosszú távú intézkedésink is vannak az AMR felszámolására. Képzési programokat indítunk, kezdve az állatorvosokkal, bezárólag a kistermelőkkel.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján már most is nagyon sok információ megtalálható, még azoknak is, akik nem tartanak állatot, de érdeklődnek a téma iránt. (Részletek: meddighat.hu).

Nem vagyunk mindezzel elkésve?

– Talán egy kis késében van a világ, tehát a mikróbák gyorsabban változnak, mint ahogyan a gyógyszerkutatás azt le tudná követni. De éppen ezt a problémát próbálják áthidalni ezek az intézkedések. Én úgy látom, hogy az uniós és a hazai stratégia alkalmas arra, hogy megállítsuk ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. Mindez nem lesz gyors, hiszen hosszú távú szemléletváltásra van szükség mind az állategészségügy, mint pedig a közegészségügy terén.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Méhészek figyelmébe: május végéig adható be a gyógyszer-cukor támogatás

A méhészek számára elérhető gyógyszer-cukor támogatás beadási határideje megváltozott, így a korábbi április eleji határidő május végére módosult.

Nébih: a tenyésztők átmenetileg nem szállíttathatnak Olaszországba kutyát és macskát

Miután az olaszországi kisállat-kereskedések a koronavírus-járvány miatt zárva tartanak, Magyarországól sem lehet oda szállítani macskát és kutyát értékesítésre, az állatok adás-vételét a kijárási tilalom sem teszi lehetővé - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel, miután egyeztetett az olasz hatósággal.

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Hazai méhlegelők 11. rész Idegenhonos fás hordásnövények III.

A nem őshonos, hordást adó fa- és cserjefajok közül vannak, amelyek korábban sokfelé tömegesen megtalálhatók voltak, különösen alföldi majorfásításokban, mezővédő erdősávokban. Mára ezek természetvédelmi nyomásra, valamint a mezőgazdasági művelés miatt sok helyen visszaszorultak.

Egy jámbor baromfiritkaság: a houdan

Nálunk kevésbé elterjedt, ritka vagy akár egyáltalán nem előforduló baromfifajtákat mutattunk be az utóbbi hónapokban. Ide tartoznak többek között a ritka viador típusú baromfifajták. Sorozatunkat a houdan tyúk bemutatásával folytatjuk.