Back to top

A világ legöregebb méhe

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. A lelet bizonyítja azt is, hogy a méhek ősei ragadozók voltak.

Borostyánba zárt 100 millió éves primitív méh
Fotó: bioone.org

Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, George Poinar Jr. egy új család (Discoscapidae) és faj (Discoscapa apicula) képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre.

A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is magán hordozza, ami azonban egyedülálló az új családban az a csáp kettéágazó része.

"A méhfosszíliák száma meglehetősen magas, ám többségük az elmúlt 65 millió évből származik és nagyon hasonlít a modern méhekre. A mostani tanulmányban leírt fosszília értékes információkkal szolgálhat azokról a változásokról, amelyek révén bizonyos darazsak pollenevőkké váltak" - magyarázta Poinar.

A Discoscapa apicula testén talált virágpor arra utal, hogy a rovar nem sokkal azután repült bele a vesztét okozó gyantába, hogy egy vagy több virágot is meglátogatott.

Poinar szerint a borostyánkő azért is különleges, mert ez az első lelet, amely a modern méheken is megtalálható parazitákat is magában rejt.

A szakember szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rákapaszkodott potyautasok miatt repült bele véletlenül a méh a gyantába.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kezdődik a szúnyoggyérítés

Pénteken kezdődött a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. A szakemberek első lépésként biológiai eljárással lépnek fel a lárvák ellen.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhészek tavaszi munkálatai kiemelten fontosak. De vajon hogyan befolyásolja munkájukat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az esetleges további intézkedések. Az OMME elnöke többek között erre kereste a választ a Nagy István agrárminiszterrel folytatott találkozóján.

A méhészek munkáját segíti a Nébih új elektronikus felülete

2020 márciusától elérhető a Nébih új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete. Az adatok egy részét a hivatal interaktív térkép formájában is feldolgozza. A cél, hogy – a gazdálkodók bejelentései alapján – a méhészek e térképen keresztül hasznos információkat kaphassanak a növényvédelmi kezelésekről.

Méhészeti dendrológia 10. rész - Idegenhonos fás hordásnövények III.

Az idegenhonos fásszárú hordásnövények közül leginkább a bálványfa elterjesztésében közreműködtek a méhészek a közelmúltban. Ez a faj azonban olyan inváziós növény, hogy még az akácot is kiszorítja termőhelyéről. További terjesztése nem cél, mára szinte kiirthatatlanná vált. Nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon komoly gazdasági károkat okoz.

A Neumann-féle anyazárkázás 3 éve

Neumann György hódmezővásárhelyi méhész és méhegészségügyi felelős 2017 őszén kísérleti jelleggel zárkázta hat családjánál a méhanyákat, majd az így mesterségesen kialakított fiasításmentes időszakban oxálsav szublimálással kezelte a családjait.