Back to top

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Piliscsaba felett magasodó Nagy-Kopasz már csak nevében utal az egykor erdők nélküli, a város fölé magasodó hegyoromra.

Erdősítése hatalmas feladatot jelentett a 19. század elején itt dolgozó erdészek számára, hiszen terméketlen talajon kellett újra erdőt létrehozniuk.

Az állami erdőgazdaságok sokat tesznek azért, hogy bakancsos turistaként bejárhassuk egész Magyarországot. Turistautakat újítanak meg, szálláshelyeket korszerűsítenek és építenek, erdei iskolákat és kisvasutakat üzemeltetnek, a sorra létrehozott és rendszeresen karbantartott kilátókból pedig a magasból tárul elénk a táj, föntről csodálkozhatunk rá természeti és kulturális értékeinkre. Sorozatunkban az erdőgazdaságok egy-egy kilátóját ajánljuk Olvasóink figyelmébe.

A miértre a történelemkönyvekben kell keresnünk a választ. Az I. világháborút megelőzően a Kárpátokban voltak Magyarország főbb erdőségei, ennek megfelelően a faanyag is az országot körülölelő hegységből érkezett. A trianoni békeszerződés következtében azonban az erdők 85 százalékától megfosztották hazánkat, az ország erdősültsége pedig 26-ról 12 százalékra esett vissza. Más lehetőségeket kellett tehát keresnie a kor szakembereinek: így indulhatott az Alföld nagyszabású fásítási programja, valamint a kopárfásítási program is, melynek egyik ikonikus helyszíne épp a Piliscsaba határában lévő Nagy-Kopasz volt.

Hogyan vált kopárrá a Nagy-Kopasz, tehetnénk fel a kérdést. Az 1782 és 1785 között készült katonai térképek ugyanis Piliscsaba és Pilisvörösvár között még összefüggő erdőséget mutattak, míg a 19. század első felében készült felmérésben ugyanezt a területet már csak cserjés-bozótos területként jelölték. A Katonai Földtani Intézet 1872 és 1884 között szerkesztett térképén pedig kopár területként tüntették föl. A pusztulási folyamat elindítója ezúttal nem valami természeti katasztrófa volt, hanem az ember – a nagymértékű fakitermelést nem követte mesterséges erdősítés, és a legeltetéssel járó taposás hatására a természetes újulat sorsa is megpecsételődött. A rendszeresen bolygatott hegyoldalak felszínét egyre inkább az erózió és a defláció alakította. A folyamathoz hozzájárultak még a 19. század végén nyitott kőbányák, mindezek együttes hatására a 20. század elejére kialakultak a sziklás kopárok. Újrafásításuk emberfeletti feladatot rótt az erdészekre.

Különösen nagy kihívás, ám nemes cél volt a kopárok beerdősítése
Különösen nagy kihívás, ám nemes cél volt a kopárok beerdősítése

Dévényi Antal neve szakmai körökben mindörökre összeforrt a kopárfásítással. Magyarok és külföldiek ezrei tekintették meg vezetésével az ezerhektáros pilisvörösvári kopárokon kialakított híres fenyőállományt, melyet napjainkban a Pilisi Parkerdő Zrt. fokozatosan lombos erdővé alakít át. A piliscsabai kopárfásításban már édesapja is részt vett. A munkát 1927-28-ban csemeteültetéssel kezdték, csak a gyengébb területeken próbálkoztak magvetéssel, majd a sikereket látva 1930-31-ben már csak így erdősítettek. Üzemi méretekben, 1950-ben kezdődött meg a magról történő kopárfásítás.

Megközelítés

A kilátó legegyszerűbben a piliscsabai vasútállomástól, a kék háromszög jelzést követve érhető el. A 2,3 kilométeres úton 220 méternyi relatív szintkülönbséget kell legyőzni, ami átlagosan 55 perc alatt teljesíthető. A meredek ösvény mellett több pihenőpadot helyeztek ki, komfortosabbá téve az itt eltöltött időt. A kilátó közvetlen közelében a kék körjáratú, a kék kereszt, és kicsit távolabb a sárga körjáratú turistaút garantálja a változatos barangolás környékbeli lehetőségeit.

Kiemelkedő szakmai és egyesületi tevékenységéért 1957-ben az Országos Erdészeti Egyesület rangos Bedő Albert-díjjal tüntette ki a szakembert. A kopárfásítás addigra 300 hektárra bővült. Erdész szemmel nézve szakmai kuriózum (különlegesen nehéz) volt a kopárfásítás, hiszen előfordult, hogy az éves növekedési időszak alatt roppant kevés, mindössze 116 milliméter csapadék esett. A cél viszont mindenképpen nemes volt.

Dévényi Antal terve az volt, hogy 40-50 év múlva(!) a fenyő kellően mély humuszos réteget alakít ki ahhoz, hogy lombos fafajokat lehessen ültetni a helyére.

Ez az időszak napjainkra bekövetkezett, így az erdőgazdaság fokozatosan alakítja át a fenyveseket a kopárosodás folyamata előtt ott élt őshonos fajokból álló erdőállományokra.

A szakember egész pályafutását Piliscsabán, az erdők szolgálatának szentelte. 1955-től a Pilisi Állami Erdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének, majd a jogutód Pilisi Parkerdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének erdészetvezetője lett, és ebben a munkakörben dolgozott 1982-ig. Vezetésével a Piliscsabai Erdészet 3180 hektár erdőt újított fel, és 1617 hektár erdőt telepített. A szakembert 1994. március 2-án temették el Piliscsabán, ahol utcát is elneveztek róla – hozzá és munkásságához méltóan az erdő szélén.

A kopárfásítás eredményei napjainkra már kézzelfoghatóak. A fekete- és erdeifenyő fajok mellett megjelentek az őshonos lombos fafajok is, melyek kellemes árnyékot nyújtanak a nyári időszakban az erdőt járóknak. Piliscsaba jó megközelíthetősége – akár vonattal is –, és a Nagy-Kopaszról nyíló remek panoráma ösztökélte arra a Pilisi Parkerdőt, hogy a térséget 2015-ben újabb turisztikai látnivalóval gazdagítsa, egyben mementót állítson Dévényi Antal munkásságának.

A kilátó tervezésével Koller József Ybl-díjas építészt bízta meg az erdőgazdaság, akinek a keze nyomán született a Dunakanyar legszebb pontján a Prédikálószéki-kilátó is. Az ötletet a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga adta. Már világszerte számos lakóépület, szálloda és turisztikai építmény valósult meg ebben az egyszerű, letisztult, szabályos hasábokat és kockákat felhasználó építészeti stílusban.

A 4,2 x 4,2 méter alapterületű épület tömör, egymásra rakott fenyőgerendákból készült. Az építéshez 132 köbméter faanyagot használtak fel. A kilátó padlószintje 11,5 méter magasan van, a közel 17 négyzetméter alapterületű kilátószintről pedig a Pilis csúcsát koronázó Boldog Özséb-kilátó, a Kétágú-hegy és a Visegrádi-hegység töltik ki a látóhatárt. Tiszta időben még az Esztergomi Bazilika kupolája is látható, a nézelődő alatt fekvő települések háztetői pedig apró színes mozaikoknak tűnnek. A kilátó mellé a Pilisi Parkerdő információs táblát, padokat és asztalokat, valamint tűzrakó helyet is kihelyezett, sokan ki is használják ezt a lehetőséget, és a kirándulást egy kis szalonnasütéssel kötik egybe.

Mészáros Péter

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Új natúrpark alakul az Őrjegben

Natúrpark címet adományozott az Őrjeg és szőlőhegyei térségnek Nagy István agrárminiszter. Ezzel már 16 natúrpark működik Magyarországon.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.