0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A füles sün tartásának mesterfogásai

A füles sün a múlt század utolsó évtizedeiben lett társállat, ekkor jutott el a volt Szovjetunió tagállamaiból hazánkba is. Akkoriban még keveset tudtak arról, hogyan kell mesterségesen körülmények közt gondozni, ráadásul kereskedéseinkben vadon fogott, gyakran legyengült állatokat lehetett kapni, így sajnos nagy volt a sünhalandóság, szaporulat pedig – ha volt is egyáltalán – elenyésző lehetett.

Szerencsére, aki szeretne, ma is be tud szerezni füles sünt, elég, ha az interneten kutakodik, vagy körülnéz egy nagyobb európai kisállatbörzén.

Ha füles sünt szeretnénk tartani, először a szállásáról kell gondoskodnunk.

Fontos, hogy ez ne kiselejtezett, terráriummá átalakított akvárium legyen, hanem egy jól szellőző ketrec.

Erre a célra talán a törpenyulaknak szánt, nagyobb méretű ketrec a leginkább megfelelő. Alomként tegyünk be faforgácsot, de ügyeljünk arra, hogy ne cédrusból készüljön. A süntartók egy ideje már használják a papíralmot, de ez természetesen nem újság, hanem szaküzletekben kapható, tisztított papírból áll. Ám az alommal még nem oldottuk meg a szag kérdését, ezért tegyünk be könnyen tisztítható sünvécét a ketrecbe. Ha szerencsénk van, hamar rászokik, ám az is előfordulhat, hogy csak hosszú idő után – vagy soha. A legjobb, ha fapelletet teszünk az illemhelyre, a macskaalom kevésbé jó megoldás.

A sünöknek szükségük van búvóhelyre is, például egy kis házikóra. Ha könnyű itatót teszünk ketrecébe, azt hamar felborítja, így inkább kerámia- vagy üvegitatót használjunk. Jó megoldás az önitató is, de ehhez hozzá kell szoktatnunk, magától nem mindig jön rá a használatára. A füles sün etetése ma már nagyon egyszerű.

Fő tápláléka a prémium minőségű száraz macskatáp, esetleg kutyatáp legyen.

Ám emellett kiegészítő kosztra is szüksége van. Kaphat lisztkukacot, gyászbogárlárvát, sáskát, tücsköt, apróra vágott főtt tojást, főtt baromfihúst, alutasakos macskakonzervet, de időnként megkínálhatjuk gyümölccsel és zöldséggel is.

Cikkünk Kovács Zsoltnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság