0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A vadállomány része az erdei életközösségnek

A klímaváltozásra való felkészülés jegyében a Pilisi Parkerdő a fajokban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszik, melynek része a természeteshez minél közelebbi vadállomány kialakítása, hangsúlyozta dr. Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes a vadvilág március 3-i világnapja alkalmából.

 A Pilisi Parkerdő területén a nagyvadállományt holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma egyensúlyát szem előtt tartva. Az erdő természetes vadtűrő képességének megfelelő vadsűrűség, az egészséges erdei ökoszisztéma működését erősíti.

Az erdő élővilága roppant érzékeny rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit, magyarázta Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az erdei vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz. 

A cél olyan vadállomány-sűrűség kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például vadkárelhárító kerítések, egyedi védelem nélkül is fenntarthatók a termőhelynek megfelelő fa- és cserjefajokban gazdag erdők.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei nagy fajgazdagságú, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszenek. Az alacsony sűrűségű vadállománynak köszönhető egészséges, stabil és fajokban gazdag erdő pedig megfelelő élőhelyet biztosít a vadállománynak, mely így jobb erőnlétben tartható. Ekkor a vadállomány nem gyengíti az erdei ökoszisztéma állapotát, hanem hozzájárul működéséhez, színesítéséhez.

A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival, valamint biotikus vagy más károsításokkal szemben.

A Pilisi Parkerdőben folyó vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel.

Ezek a következők:

  • a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása;
  • nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél;
  • szisztematikus vadhatás-monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében;
  • a vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett;
  • kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás;
  • a ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós funkciójuk alapján.

A Pilisi Parkerdő területén mind az öt hazai nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) megtalálható. Mellettük számos kisragadozó és egyéb állatfaj teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A Pilisi Parkerdő egyre nagyobb területén bevezetett örökerdő-gazdálkodás elképzelhetetlen a vadállomány hatásának ellenőrzött szabályozása és a helyesen kivitelezett vadgazdálkodás nélkül. Ez a szakmai munka az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megőrzését és a klímaváltozásra való felkészítését célozza.

A térség vadvilágát eredeti élőhelyén, erdei környezetben mutatja be a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark, ahol az egyes programokon az erdő- és vadgazdálkodás alapjaival is megismerkedhetnek a látogatók.

Vadvilág világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban, az úgynevezett washingtoni egyezmény elfogadásának 40. évfordulóján döntött arról, hogy március 3-át a vadvilág világnapjává nyilvánítja. Az 1973. március 3-án megkötött washingtoni egyezmény (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) azért született, hogy hatékonyan ellenőrizze a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal történő kereskedelmet. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A vadvilág világnapján a Földön vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét ünnepeljük.

 

Forrás: Pilisi Parkerdő közlemény