Back to top

Erdész iskola - Jó hírük van a barcsi diákoknak

A KSZC Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma az ország egyik legrégebbi, gazdag hagyományokkal rendelkező erdész iskolája. De nemcsak erdészeket képeznek és nevelnek, hanem szakmai események házigazdái, miközben fontosnak tartják, hogy az erdőt, a természeti környezetet az iskolán kívül is megismertessék.

Az Erdők Hete rendezvény, a Dráva Völgyi Esték előadás-sorozat, a különböző népszerűsítő programok, mind ezt a célt szolgálják.

A Barcshoz közeli Középrigóc egykor a Széchenyiek birtoka volt. Magyarország egyik legrégebbi és legmegbecsültebb főnemesi családjának a kastélya ma kollégiumként működik, amelyben az erdész iskola fiú tanulóit helyezték el. Az azt körülvevő közel 30 hektárnyi területen a gyakorlati órákat tartják, amíg az elméleti oktatás a városi épületben zajlik.

Az intézményt 2007-ben teljesen felújították, ami a középrigóci telepet is érintette. Jelenleg saját, minősített lőtérrel, motorfűrészes és mezőgazdasági vontatóvezetői tanpályával rendelkeznek. A kollégiumhoz sportpálya tartozik, melynek csarnokában gyakoriak a kiállítások és rendezvények is.

„Az iskola mintegy 200 hektár tanerdővel is rendelkezik, emellett szakmai együttműködés keretében a SEFAG Zrt. területein is zajlik gyakorlati oktatás”

– magyarázta az intézmény igazgatója, Horváthné Madarász Zsuzsanna. Bár nem csak erdészeket képeznek, szakmai körökben elsősorban erről a területről ismertek.

Horváthné Madarász Zsuzsanna és Malgay Viktor mutatták be az intézményt
Horváthné Madarász Zsuzsanna és Malgay Viktor mutatták be az intézményt

Az erdészeti szakképzés 1961-ben indult Barcson. A térséget elsősorban a mezőgazdaság jellemzi, de Somogy északi területein meghatározó az erdőgazdálkodás. Ártéri erdők, kocsányos tölgyesek tették híressé a vidéket, míg a homokos területeken erdeifenyő növekszik. A gyengébb földeket dohány és krumpli termesztésével hasznosították, mellette az erdő mindig biztos megélhetést nyújtott.

„Barcson jelentős lombosfa-fűrészüzem működött, amely mintegy tízezer embernek adott munkát”

– kezdte a múltidézést Malgay Viktor, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese. Az akkori vezetés az üzemhez megálmodott egy faipari technikumot, és kis csavarral így került az erdészeti szakmunkásképzés Középrigócra.

Elsősorban a SEFAG Zrt., a Zalaerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. számára képeznek erdészeket, de Tolnában is bizonyítottak a náluk végzettek. Egyre többen keresnek erdész technikusokat vadászati munkakörben is, ugyanis a vadászati, vadgazdálkodási ismeretek oktatása is a képzés része. Az iskolából évente egy osztályt, 20-30 fiatalt bocsátanak ki a gyakorlat számára.

Vadászati, vadgazdálkodási ismereteket is oktatnak
Vadászati, vadgazdálkodási ismereteket is oktatnak

Azt tapasztalják, hogy az állami erdészetek mellett a magán erdőgazdálkodók is egyre több szakembert alkalmaznak, továbbá hivatásos vadászként találnak megélhetést a végzősök. Először beosztott erdészként, majd két év gyakorlatot követően, akár szakitányítóként is dolgozhatnak.

Kutatásokhoz kapcsolódnak

Pályázatok révén tudományos munkákban, kutatásokban is részt vesznek. A horvátországi Virovitica (Verőce) erdészképzést is folytató középiskolájával közös pályázatukban például elfeledett erdei gyümölcsfákat – vadkörte, vadalma, madárcseresznye, barkócaberkenye és házi berkenye – kutatnak fel, hogy segítsék visszatelepülésüket az erdőbe. Ehhez az összegyűjtött magokból csemetéket nevelnek. A „Ragadozó emlősök állományának felmérése Barcs-Középrigóc környékén” elnevezésű pályázat keretében az aranysakál országos felméréséhez és kutatásához járultak hozzá a barcsi erdésztanulók, egy másik kezdeményezésben pedig a tiszta genetikájú feketenyár feltérképezésében működtek közre a Dráva mentén.

„Az itt tanuló diákok sokoldalú ismereteket szereznek, hiszen az erdő összetett életközösség”

– magyarázta az igazgatóhelyettes. Mindenekelőtt azokból lesznek jó szakemberek, akik ilyen indíttatásból érkeznek az iskolába. Az erdészeti munkakör szerteágazó tudást, kiforrott látásmódot igényel, ellenben „könnyebb”, más jellegű a mindennapi tevékenyég, mint a hivatásos vadászoké. Az iskolában arra is felkészítik a tanulókat, hogy munkájuk során nemcsak szakmai, hanem etikai, társadalmi kérdésekkel is szembesülniük kell. Az Erdők Hete rendezvényükön például, ahol a nagyobbak tanítják a kisebbeket, kiváló lehetőség adódik, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolják, és elsajátíthassák az etikus viselkedési és magatartási formákat.

„Misszióként éljük meg, hogy a rendezvénnyel az erdészeti, vadászati, természetvédelemi ismereteket az iskola falain kívülre is elvihessük.”

– mutatott rá az igazgatóhelyettes. A kétnapos eseményre 2019-ben is közel ezren regisztráltak, zömmel alsó tagozatos diákok, de külön tartanak egy napot az óvodásoknak is. Tavaly egy híján húsz állomáson mutatták be az erdők életét, az ott végzett munkákat, az érintett korosztálynak megfelelően.

„Iskolánk arculatát elsősorban a gimnázium és az erdészképzés határozza meg” – fogalmazta meg az igazgatónő. Őrzik a hagyományokat, ápolják a szakmai kapcsolatokat. Évek óta házigazdái például annak a szakestnek, ahová az ország minden sarkából érkeznek erdészek – sőt bányászok is –, hogy megidézzék múltjukat és a selmeci hagyományokat. A diákok szívesen veszik fel az erdész egyenruhát, ezzel is erősítve a közösség összetartozását. Az erdész szakképzést hangsúlyozva, a folyosó vitrinjeiben diorámák mutatják be az az erdők világát, az erdészeti, vadászati tevékenységeket; trófeák és a szakmához kapcsolódó egyéb tárgyak díszítik az osztálytermeket. Az elmúlt években többször otthont adtak a Somogy megyei vadásznapnak, szervezési feladatokban is jelentős szerepet vállaltak.

A tanulók a nyári gyakorlatokat állami és magánerdészeteknél töltik, ahol személyesen közreműködhetnek azokban a munkákban, amelyekre tanulmányaik felkészítik őket.

Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy gyakorlati ismeretekkel rendelkező, „munkakész” szakembereket kapnak majd a cégek. A vadásztársaságok törvényi előírások szerint nem fogadhatnak tanulókat nyári gyakorlatra, holott a későbbi foglalkoztatás miatt a vadászati gyakorlat során megszerezett tapasztalatok is hasznosak lennének.

A gyakorlati órákat Középrigócon tartják
A gyakorlati órákat Középrigócon tartják

A barcsi diákoknak jó híre van a szakmában, ennek oka az a felkészültség, széles körű szakmai ismeret, amit az iskola nyújt. Az ártéri erdőkön, az égereseken át a homoki növénytársulásokon keresztül a kocsányos tölgyesig, szinte mindennel találkozhatnak iskolaéveik alatt. Növénytani gyakorlatra rendszeresen látogatnak a tanulók a Mecsekbe, vagy a horvátországi Papuk-hegységbe, illetve Zselicbe, továbbá a Zalába, ahol csemetekertet, bükkösöket tanulmányoznak. Gyakran vesznek részt társasvadászatokon a közeli KASZÓ Zrt.-nél, Makó mellé pedig nyúlbefogásra mennek. Az iskolában preparátorszakkört működtetnek, vadászkürtöseik gyakori fellépői különböző szakmai rendezvényeknek.

„A szakmai képzés során a tehetséggondozás is fontos feladatunk. Rendszeresen részt veszünk az erdész technikus tanulók Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén (OSZTV), illetve az Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőn. Mindkettőnek többször voltunk már házigazdái, így az idei Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőnek is, ahol csapatunk a második helyen végzett” – jegyezte meg nem kis büszkeséggel Malgay Viktor.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?