Back to top

Színváltó kisragadozó

A menyétfélék a házimacska megjelenését megelőzően igen fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányai kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a nálunk előforduló menyétfélék ritka faja.

A hermelin elterjedési területe hatalmas: Eurázsiában, Észak-Amerikában, a tundrán és a mérsékelt övi erdőségekben is viszonylag gyakori. Hazánk egész területén előfordul, de közel sem azonos állománysűrűségben.

A vizes élőhelyeket kedveli

Kifejezetten kerüli a zárt erdőségeket, akárcsak az emberi településeket. Mivel leginkább alkonyattól hajnalig vadászik, igen nehéz megfigyelni. Sajátságos ugrásokkal halad, és ha kell, nem riad vissza víztől, úszva folytatja útját. Legnagyobb valószínűséggel tavak, patakok, vízelvezető csatornák mellett leshetjük meg az utódnevelés időszakában, ugyanis ilyenkor nappal is vadászni kényszerül, vagy ha télvíz idején az éhség kihajtja vackából, napközben is.

Télen fehér „szőrköntöst” visel, de a farok vége fekete, ami megmarad a nyári bundán is. Tavasztól őszig az állat testének felső részén a szőr vörösesbarna, míg a hasi részen továbbra is fehér.

Téli fehér bundát jellemzően november-decemberben „öltik magukra”. A viszonylag gyors szőrváltás révén, meglehetősen jó hőtartó képességű kültakaróval vészelik át a hideg időt, míg a lassabb, február-márciusi tavaszi vedléskor a hermelin könnyebb, lazább bundára vált. A téli és a nyári bunda egyaránt a rejtőzködést szolgálja, hiszen a mimikri az eredményes vadászat feltétele, valamint abban is segít, hogy a ragadozók ne vegyék észre a hermelint.

Miért nem háziasították?

A faj óriási elterjedési területén mintegy 19 alfajt tartanak számon, különböző testmérettel. A nálunk előforduló egyedek testhossza 25-30 centiméter, farkuk 10-14 centiméter, tömegük 15-40 dekagramm. A hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél. A méretbeli különbségnek köszönhetően a nemek nem versengenek a prédaállatokért, és ez különösen táplálékínség idején hasznos. A hím akár egy növendék mezei nyulat is zsákmányul ejt, amire a nőstények nemigen képesek. Szoptatás idején viszont kifejezetten előnyös a nőstény számára a kis testsúly, hiszen így naponta akár egy pocokkal kevesebbel is beéri, mint a nagyobb testű hím. Nem kell hosszú órákon keresztül zsákmány után járnia, több energiája marad a tejtermelésre, és több időt tölthet utódai mellett, növelve azok túlélési esélyeit.

A nőstények általában február-márciusban párzanak, csak ekkor vannak párjukkal ezek az alapjában véve magányos állatok. Rendszerint mindössze 2-3 napig fogamzóképesek, a párosodás hatására leváló és megtermékenyülő petesejtek pedig csak két héttel később ágyazódnak be a méhszarvakba. Ezzel magyarázható, hogy a hermelinnél a vemhesség viszonylag hosszú, mintegy 55-65 napig tart, de az is előfordul, hogy a megtermékenyült petesejtek csak a következő évben kezdenek osztódni.

A leggyakoribb alomlétszám 2 és 6 között változik, de egyes esetekben előfordulhat, hogy akár 18 egyed is világra jön. Az újszülöttek súlya is jelentősen ingadozhat, némelyikük 1, mások akár 4 grammosak.

Mindegyiküket rövid, vékony, fehér szőrzet borítja. Már 4-5 hetesen elkezdenek szilárd táplálékot fogyasztani, noha a szemük csak 5-6 hetes korukban nyílik ki, 2,5-3 hónaposan pedig már vadásznak is. Zsákmánygazdag esztendőkben a fiatal nőstények akár négy hónaposan párosodnak, de ha kevés a prédaállat, akkor csak a következő év elején. A fiatal hímek viszont később, egyéves korukban válnak ivaréretté, amikor elérik felnőttkori testsúlyukat.

A fiatal nőstények általában nem távolodnak el attól az élőhelytől, ahol felnőttek, míg a hímek rövidebb-hosszabb (5-20 kilométeres) vándorútra kelnek, és saját territóriumot foglalnak maguknak. Az új területen gyakran ádáz harcot kell vívniuk az ott élő hímekkel. Ebből is következik, hogy a hímek valamivel rövidebb ideig élnek, de a nőstények is csak ritkán érik el a 2 éves kort a vadonban. Amikor még nem volt védett állat, gyakran tartották házi kedvencként a fiatalon fogságba került egyedeket. Örökmozgó lényükkel sok örömöt okoztak gazdáiknak, miközben irtották a lakásba betévedt egereket, patkányokat. Ezek az állatok 7-8, sőt 10 évet éltek az ember környezetében. Viszont a hermelin a fogságban csak ritkán szaporodik, ezért sem háziasították, mint például a görényt vagy a nyércet.

Zsákmányüldözés

A hermelinek ivararánya hazánkban átlagosan 1:1, de ha a prédaállatok száma növekszik, akkor nőstények állománya nő, fordított esetben a hímekből lesz több. Hazánkban leginkább a mezei és a kószapocok állományának ingadozása befolyásolja a hermelinek egyedszámát, mert ősztől tavaszig főként ezeket fogyasztják. A kószapockot még a vízben is üldözi, a mezei pockot pedig a hó alatt is megfogja.

A hermelin okos, tanulékony állat. Hamar rájön példádul arra, hogy a madárgyűrűzés céljából a nádasokban kifeszített háló valóságos „terülj, terülj asztalkám” számára. A szakembereknek ezért rendszeresen vándoroltatniuk kell a függönyhálókat, hogy túljárjanak e kisragadozó eszén.

Tavasztól őszig lényegesen változatosabb a táplálékuk, a fiatal mezei nyúltól kezdve a talajszinten költő madarak tojásain, fiókáin át a hüllőkig, kétéltűekig, sőt a nagyobb testű ízeltlábúakig szinte mindent zsákmányolnak, és olykor-olykor némi növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak.

A nagyobb testű rokon, a nyest robbanásszerű elterjedése is apasztja a hermelinek számát, mert még akkor is előszeretettel vadászik rá, ha nem éhes. Emellett a vizes élőhelyek megfogyatkozásával magyarázható a hermelin csökkenő egyedszáma.

Tóth Zsigmond

Fotók: Bécsy László, Pixabay

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dr. Bubó küldönce a háznál

Az Európában honos szárazfölditeknős-fajok mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, talán a Dr. Bubó rajzfilmsorozat küldöncének köszönhetően. Ezekhez a nagy egyedszámban forgalmazott állatokhoz azonban csak néhány frekventált kereskedésben kaphatunk helytálló tanácsokat, ezért dióhéjban megpróbáljuk közreadni a teknőstartás legfontosabb elemeit.

Felújította a NYÍRERDŐ a nyíracsádi erdei játszóteret

A lakossági igényeket felismerve a NYÍRERDŐ Zrt. az egyik legelső erdei játszóteret hozta létre Hajdú-Bihar megyében, Nyíracsádon, a parkerdő területén.

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.