0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az Erdők Nemzetközi Napját ünnepelte az OEE Kecskeméti Helyi Csoportja

2016. március 23-án délelőtt két eseményen vettek részt az OEE Kecskeméti HCS tagjai. 9 órakor a kecskeméti Városháza Díszudvarán tartottak megemlékezést, amelyet Bimbó Brigitta, a Vackor Vár Erdészeti Erdei Iskola foglalkozásvezetője szavalata nyitott meg.

A moderátor – Makra Zsuzsanna, a KEFAG Zrt. PR referense – elmondta:
„2012-ben az ENSZ határozata március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az idei évben is számtalan rendezvénnyel ünnepelték/ünneplik az erdőket az állami erdőgazdaságok országszerte.
Hétfőn a Földművelésügyi Minisztériumban Pro Silva Hungariae díjakat adott át Fazekas Sándor miniszter és Bitay Márton Örs államtitkár, majd Bedő Albert szoboravatásra került sor a minisztérium árkádjai alatt.
A KEFAG Zrt. munkatársai ezen a jeles napon immáron 3. éve nagytakarítással tisztelegnek az erdők előtt… Bács-Kiskun megyeszerte szemetet gyűjtöttünk erdeinkben és az utak mentén. A Vackor Vár Erdei Iskolában pedig erdei akadályversenyen mérették meg magukat ovisok és kisiskolások.”
Ezt követően Szabó Tibor (az OEE elnökségének régióképviselője) osztotta meg gondolatait az Erdők Nemzetközi Napjáról és a 150 éves Országos Erdészeti Egyesületről.
Koczka Zoltán (az OEE Kecskeméti HCS titkára, a KEFAG Zrt. vezérigazgató helyettese) méltatta Bakkay József erdőmester munkásságát, majd a tisztelet koszorúját helyezték el emlékművénél.

Idézet az emlékezésből:
„Kilenc esztendeje, pontosan 2007. június 23-án 9 órakor csendült föl az Erdész-himnusz a Városháza harangjátékán az ország minden pontjából összegyűlt erdészek tiszteletére. Sárközy István alpolgármester sorsfordítónak nevezte az avatás napját, hiszen a díszudvarba tervezett panteon első, meghatározó eleme a Bakkay emléktábla. Sajnos, azóta sem gyarapodott az emléktáblák száma, de az erdésztársadalom úgy gondolja, hogy szakmai múltjának tisztelete elődeink munkájának megbecsülésén keresztül fokozottan érvényesül. Éppen ezért most az egyesület 150. évi jubileuma alkalmából is különös figyelmet fordítunk azon helyi erdész kiválóságaink emlékére, akik tevékenységük által meghatározóak voltak a homokhátság és Kecskemét környéke erdősültségének alakulására.
Bakkay József a kárpátlajai Kőrösmezőn született 1878-ban. Középiskoláit Szatmáron és Máramarosszigeten végezte. A Selmecbányai Erdészeti Akadémián pedig 1900-ban szerzett diplomát.
A legmagasabb szintű erdészeti tudományokkal és selmeci hagyományokkal felvértezve lépte át az Akadémia küszöbét 1900-ban, és állt az állami erdészet szolgálatába.
Elsőként a Horvát-szlavonországi Ottocsanonn székelő szusaki erdőhivatal kerületében töltött el tíz évet, túlnyomórészt, mint erdőgondnok. 1910-től rövid ideig gróf Zichy uradalmában, az Abauj megyei Hilyón dolgozott.
Innen jött 1913-ban – egyhangúan megválasztott erdőmesterként – Kecskemétre.
A fiatal erdőmérnök az addig klasszikus erdős tájakon töltött családi-, majd szolgálati évek után egy egészen más világba csöppent, hiszen Kecskemét környékét és a homokhátságot a homok megkötésével való küzdelem jellemezte. S hogy elődeink milyen körülményekkel birkóztak abban az időben, arra talán rávilágít egy múlt századi osztrák feljegyzés:
“Sík, fátlan homokpuszta Magyarországon. Kezdődik Pestnél, tart Szegedig. Kagylókkal van födve, fövényét sasok és túzokok lakják.”
A kiváló képességű erdőmérnökre úttörő feladat hárult… hallatlan szervezőerővel és vasakarattal az addig kezdetleges állapotban lévő városi erdészetet modern erdőgazdasággá alakította át. Hihetetlen energiával keresztülvitte, hogy mezőőrök helyett szakképzett erdőaltiszteket alkalmazzanak, továbbá, hogy az egy erdőtiszt helyett öt okleveles erdőmérnököt vegyenek fel. Az Alföld fásításának fontosságát, mint a homok megkötésének egyedüli módját kezdetektől felismerte, és körülbelül 2 000 kat. hold homoki szőlőt csatoltatott az erdőterülethez, aminek fákkal történő betelepítése meg is történt.
Neki köszönhető az 53 kilométeres Kecskemét-kiskunmajsai gazdasági vasút, amit erdőtisztjeivel ő tervezett és építtetett meg. Később megszervezte a 80 000 lakosú Kecskemét tűzifa-ellátását – modern fatelep létesítésével, korszerű aprítógépek beszerzésével. Mindezen mérnöki munkálataival az akkori Kecskemét városnak elvitathatatlan érdemeket szerzett.
Bakkay Józsefnek három gyermeke született. (Fia, Bakkay László szintén az erdőmérnöki pályát választotta és életútja szorosan kötődik a Kecskemét környéki-, valamint a bugaci erdőkhöz.) Puritán ember volt, erős karakter, aki az elveihez szigorúan ragaszkodott.
1931-ben 53 évesen hunyt el.
Természetesen nem Bakkay József volt az egyetlen, akiknek köszönhetően elérhettük azt, hogy az egykor fátlan Kecskemét környéki homokpuszta területének egyötödét mára zöldellő erdők borítják – gazdasági jelentőségük mellett a száraz alföldi klímát javítva, a közjót mindannyiunk számára szolgálva. Ezt a sokszoros pozitív hatást most az erdők világnapján különösen hangsúlyoznunk kell!
Bakkay József emléktáblájának megkoszorúzásával egyben erdész elődeink előtt is lerójuk kegyeletünket!”

A koszorúzást követően került sor a Boldog Karol Wojtyla Barátság Központ szervezésében a 10 éves Lengyel-Magyar Barátság Megemlékezésre a Katona József Színház parkjában, ahol többek között beszédet mondott Sulyok Ferenc, helyi csoportunk elnöke. Jelképes aktusként az OEE Kecskeméti HCS képviseletében „örökbe fogadta” a Wadovice-ből kapott tölgyfát, egyben örökös gondnokságot vállalva afelett. Az ünnepi alkalomra a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészet munkatársai dísznövények elültetésével „frissítették meg” nemcsak a tölgyfa környékét, hanem a Katona József szobrát körülölelő parkot is.

Fotók: Szabó Kocsis Zsuzsanna
 

Forrás: