Back to top

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2019/6-os számában jelent meg, az erdészeteket érintő bezárásokról itt tájékozódhat (a szerk.).

Bár északon az Ipoly, keleten a Tarján-patak és a Zagyva határolja, a Cserhát vizekkel gyéren ellátott tájegység. Domborzata sokrétű, tagolt dombsági hátak, karsztosodott sasbércek, vulkáni kúpok és vonulatok, felszín alatti és felszínre került vulkáni testek, illetve széles völgyek, medencék jellemzik, földtani szempontból tehát számos érdekességet kínál az oda érkezőknek. Északról az Ipoly-völgy kíséri, nyugatról a Börzsöny lábainál fekvő Nógrádi-medence határolja. A Duna felől a Naszály karsztos sasbérce 652 méter magasan nyitja kapuit, majd egyre beljebb csalogat a vulkanikus kőzetekkel csipkézett táj, a béri Nagy-hegy, a Berceli-hegy, majd a Galga-völgy és a Kopasz-Cserhát. Az 529 méter magas Szanda-hegyen a török hódoltság idején fontos szerepet betöltő vár romja és geológiai tanösvény várja a túrázókat, akiket az Észak-, illetve Kelet-Cserhátra nyíló panoráma fogad. Emellett páratlan kilátás nyílik a Nagy-Mulató-hegy, a Fekete-hegy, a Sasbérc, a Szúnyog-hegy, Dobogó-hegy andezit vonulataira. A Cserhát méltatlanul ritkán emlegetett tája a Karancs hegyvonulata, amely 729 méteres magasságával meredeken emelkedik ki a környező, völgyekkel gazdagon tagolt dombságból.

Vissza az időben

A Börzsöny és a Mátra vulkáni kőzetes domborulatai után arra következtetnénk, hogy a Cserhát is hasonló felépítésű, ám ennek a lankás vidéknek sokkal sokszínűbb a geológiai szerkezete. Bár valóban a vulkáni kőzetek a legkiterjedtebbek, legalább akkora arányban találkozunk tengeri vagy folyami eredetű üledékes rétegekkel is. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodók. De ne szaladjunk ennyire előre! 20 millió évvel ezelőtt, párhuzamosan a Kárpátok erőteljes kiemelkedésével, a tengerelöntés megszűnt, és hegyközi medencékkel, folyókkal tagolt táj képződött, melynek szubtrópusi klímáján gazdag élővilág alakult ki. Az egykori nagy kiterjedésű mocsarak emlékei a Salgótarján környéki barnakőszén-rétegek. Ezt a miocén kori környezetet őrizte meg – a konzerváló vulkáni kőzettakarónak köszönhetően – a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület is. A világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelyét, a több mint 20 millió éves őslelet-együttest Kubinyi Ferenc fedezte fel 1836-37-ben.

Az évmilliókkal korábbi vulkánkitörés forró anyaga betemette az óriási fákat, az ősi életteret. A vulkáni hamutakaró alatt így maradt meg számunkra kincsként a megannyi lelet: a 24 féle cápafog, krokodil- és delfinfogak, a megkövesedett fák, 5000-nél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állat lábnyoma.

A látogatók a geológiai tanösvényen páratlan értékű „ősélet nyomokat” fedezhetnek fel. A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig, egy 700 méteres kőzetparki ösvény segítségével utazhatunk vissza az időben.

A vidék földtörténetének következő jelentősebb időszaka a felszíni andezitláva-ömlések korszaka volt, ez alapozta meg a mai Cserhát vulkanikus jellegét. A hatalmas magmatömegek azonban helyenként nem voltak képesek áttörni a fedőkőzeteket, így nem érték el a felszínt. Később a jelentősebb törések, vetődések, szerkezeti mozgások nyomán további vulkanikus kőzetek is a felszínre jutottak. A jégkorszakok idején uralkodó éghajlati viszonyok és felszíni erők lekoptatták és alakították a földfelszínt. Mindezek eredménye a lankás, szelíd Cserhát.

A természet lábnyomai

A Palóc Grand Canyon Nógrádszakál mellett
A Palóc Grand Canyon Nógrádszakál mellett
A földtani értékek bemutatására alakult Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelkedő látványossága a béri andezit kőömlés. Erdőgazdasági beruházásban jött létre a világ első, országhatárokon átnyúló geoparkjának kőzetbemutatója, mely belépőként szolgál az andezit oszlopokhoz vezető, izgalmas földtörténeti utazásunkhoz. A béri Nagy-hegy mesterséges és természetes feltárásai 15 millió év történéseit foglalják össze egy kis területre fókuszálva. A vulkanikus kőzet, a jégkorszak hatásai és a 19-20. századi ember kéznyomai, mind jól kivehetők. A ritka jelenség, az andezit kőömlés eleink kőbányászata nyomán vált láthatóvá. Íve, méretei alapján nemcsak Európában, hanem egy egész világon különlegesség.

Egy másik, az Ipoly Erdő Zrt. által gondozott “geoterület”, a Nógrádszakál melletti úgynevezett Palóc Grand Canyon, azaz a Páris-patak szurdokvölgye. Kiemelkedően védett érték, hiszen nemrég ott fedezték fel hazánk első fatörzsbarlangjait. Ezek a képződmények világviszonylatban is ritkaságnak számítanak.

A vulkáni kitörések megszűnése után az üledékes anyagba beágyazódott fatörzsek épségben megmaradtak, nem égtek el, majd később korhadásnak indultak, és a helyükön maradt üregek a völgy alakulásával a felszínre kerültek.

Ezeket is láthatjuk a szurdokvölgyben, ahol a 10-20 ezer éve formálódó, a lezúduló patakvíz által „elsimogatott”, zegzugos völgy elénk tárja még a 15-16 millió évvel ezelőtti arcát is. A lerakódott üledékes kőzetrétegek nem párhuzamosan követhetők, hanem hajlottak, metszik egymást.

Igazi világszenzáció a béri andezit kőömlés
Igazi világszenzáció a béri andezit kőömlés

A történelem emlékei

A 13. században építették a Salgó várát
A 13. században építették a Salgó várát
A nógrádi táj értékei között elsők között említik az egykori várak romjait.

A 13. században Simon bán, a Kacsics nemzetség tagja építtette Salgó várát, ami a 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon állt egykoron. A törökök elleni csatákban nagy szerepet kapó várnak ma csak a romjai láthatók.

Néhány kilométerre, a Salgó várával szemben magasodik Somoskő vára, melyet szintén a Kacsics nemzetség egyik tagja építtetett az 1300-as években. Ha ide látogatunk, akár két országban is járhatunk egy túra alkalmával. A somoskői várat ugyanis kettészeli az országhatár. A török hódoltság alatt ellenállás nélkül elfoglalt várat később ugyancsak vérontás nélkül sikerült visszafoglalni, ugyanis a magyar csapatok közeledésének hírére a török elhagyta az erődítményt.

Hollókő és környéke szintén a Kacsics nemzetség ősi birtokai közé tartozott. A ma már világörökség részévé választott csodás kis ófalu fölé magasodó várat a 13. században kezdték el építeni. Az 1310-es években említik először írásos emlékek, „castrum Hollokew”-ként.

A híres Ófalu mai képe az 1909-es tűzvész után alakult ki. A jellegzetes, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt nyeregtetős, palóc parasztházakat a 20. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, ezért a község gyakran porig égett.

Hollókőn betekintést nyerhetünk a palócok életébe, akiket a térség híres írója, Mikszáth Kálmán oly hitelesen ábrázolt műveiben. Ennek a népcsoportnak a tájhasználata, és a természeti környezettel való együttélése, erősen meghatározza a mai tájképet. Hazánk legerdősültebb megyéje Nógrád megye, erdősültsége meghaladja a 40 százalékot, és ezzel élen jár hazánkban. A cserháti táj jelentős része alkalmatlan szántóföldi művelésre. Az állattartásra berendezkedett kisparaszti birtokok mellett sok helyen megmaradt az erdőtakaró, mely szintén a megélhetés egyik fő forrása volt. A visszaszoruló állattartás nyomán sok legelő, rét vissza erdősült. Ennek köszönhető a mai nagyarányú erdőborítás, amely a történelmi-kulturális örökséggel együtt a térség fő vonzereje.

A somoskői várat kettészeli a magyar–szlovák határ
A somoskői várat kettészeli a magyar–szlovák határ

Kirándulóközpont

Az erdei iskolában fény derül az erdő titkaira
Az erdei iskolában fény derül az erdő titkaira
Az Ipoly Erdő Zrt. katalinpusztai Kirándulóközpontja és Erdei Iskolája a Cserhát délnyugati kapujában, a Naszály hegy lábánál található. Évről évre egyre több látogatót vonz a programok széles kínálata. A kirándulóközpont kabalaállata, Hangya Dani kalauzol a tanösvényeken, és Hangyavasúton is roboghatunk. A méhészeti bemutató, a minivadaspark, az interaktív kiállítótér, a játszótér mellett tematikus témanapokkal is várják a kicsiket és nagyokat, iskolás csoportokat, családokat szintúgy, mint a pihenni vágyó baráti társaságokat.

A Lósi-patak mentén kialakított 5 kilométer hosszú Gyadai tanösvény bemutatja az erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit.

Minden évszakban bebarangolható, egy laza túrával 2-2,5 óra alatt végigjárható. A Madártani tanösvény szinte a Gyadai tanösvény mentén vezet. Az Élmény-ösvényen azok is sok izgalmas információkhoz juthatnak, akik valamiért nem tudják körbejárni a tanösvényt, az idősebbek, kismamák, babakocsival vagy kerekesszékkel érkezők. A kirándulóközpontban erdei iskolai szálláshelyet és apartmanszállást is kialakított az erdőgazdaság, mintegy 60 férőhellyel.

Füvészkert és Vadaspark

Az ország északi határán fekvő Balassagyarmat szomszédságában működik a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark. A város környéki parkerdő, a tavakkal tarkított vidék évtizedek óta a környéken élők kedvelt kirándulóhelye. Az Ipoly Erdő Zrt. itt hozott létre egy ökológiai centrumot, ahol a füvészkerten és a vadasparkon kívül egy erdei játszótér és szabadtéri foglalkoztató is várja a látogatókat. A 22 hektáros füvészkertben három kontinens (Európa, Ázsia és Észak-Amerika) növényvilága tekinthető meg. A két kilométer hosszú tanösvényen végighaladva megismerhetjük a Sziklás-hegység fenyveseit, Kalifornia mamutfenyőit, Oregon félsivatagát, Japán színes növényeit, Kína bambuszligeteit ugyanúgy, mint a hazai erdőket, vagy a Kárpátok lucosait.

A Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark
A Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark

A vadasparkban gímszarvasok, dámok, muflonok, őzek, vaddisznók lakják a kifutókat. De más érdekes állatfajok is megtekinthetők, köztük az aranysakál, alpaka, ormányos medve, emu, kenguru, vadászgörény vagy éppen páva. Az állatsimogatóban pedig juhnyáj, nyulak és kameruni törpekecskék várják a gyerekeket.

Bízunk abban, hogy a Cserhát közcélú fejlesztései, e tájat a turizmusban is az értékeihez méltó rangra fogják emelni.

Körpanorámás kilátók

A Prónay-kilátót a Romhány hegyen, a Kecske-kő 421 méter magas csúcsán építette az Ipoly Erdő Zrt. 33 köbméter rétegelt-ragasztott lucfenyőből. Teljes magassága 26 méter, a felső teraszra 128 lépcső vezet. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel megközelíthető építmény minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. 23 méter magas teraszáról, a környező tölgy-erdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető. Nyugati-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé Szandavár, illetve a távolban a Karancs, a Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és Pilis-Visegrádi-hegység, illetve a Gerecse csúcsai is láthatók.

Könnyű túrával elérhető a Kelet-Cserhátban található Tepke csúcsán épült, 22 méter magas kilátó. A toronyból csodás panoráma nyílik a keleti szomszéd Mátrára, a Cserhát finom vonulataira. Az 567 méter magas Tepke hegy neve egy régi Árpád-kori falu, a Tepka elnevezéséből eredhet, bár földtanilag a Mátra kistestvére. A Zagyva völgye jól elhatárolja a hegységtől, így tájföldrajzi szempontból a Cserhát vonulatához tartozik. A kilátó körpanorámát kínáló acéltornyából szerencsés időben akár a Naszályt, az Alföld szántóföldjeit, de a távolban a Budai-hegységet, a Visegrádi-hegység peremét is elcsíphetjük. Északnyugat felé tekintve a Hollókői vár falai is kirajzolódnak a szemünk előtt. A Tepke-kilátó „testvére” szintén acélszerkezetű torony, mely a Karancs csúcsáról kínál páratlan panorámát.

A Prónay-kilátó felső teraszára 128 lépcsőfok vezet.

Osztrozics Dóra

IPOLY ERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Felújította a NYÍRERDŐ a nyíracsádi erdei játszóteret

A lakossági igényeket felismerve a NYÍRERDŐ Zrt. az egyik legelső erdei játszóteret hozta létre Hajdú-Bihar megyében, Nyíracsádon, a parkerdő területén.

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Elrajtolt az idei tiszai PET Kupa mezőnye Záhonyból

Elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye hétfőn Záhonyból, a versenyben résztvevő, újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

MTÜ: majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltöttek a Balatonnál

Majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltött a balatoni strandok környékén mintegy 430 ezer vendég júliusban - mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.