0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Korai burgonya három hónap alatt

Farkas Győző a Szegedhez közeli Domaszéken gazdálkodik, édesapjával és Gábor öccsével összesen 60 hektárt művelnek. A Homokhátság közepén található termőföldjük minősége egyenetlen, zömmel gyenge termőképességű. Egy részén a hektáronkénti aranykorona-érték éppen csak eléri a 4-et, míg a szegedi csónakázó tónál 18-20 aranykoronás földek is vannak, igaz, csak mutatóba.

Idősebb Farkas Győzőt jól ismerik a településen és a környéken, mert valamikor kőművesként dolgozott, felesége pedig hentes volt a Picknél. Két fiuk már a rendszerváltozás után született, Győző éppen 1990-ben, amikor kicsiben elkezdtek gazdálkodni. Elsősorban növényt termesz­tettek, azon belül is kiemelt helye volt a paradicsomnak. A családi gazdaságban jelenleg művelt 60 hektár felén zöldségféléket, köztük burgonyát is termesztenek, a másik felén vetésforgóban gabonaféléket. Gazdálkodásuk színvonalát mutatja, hogy a nem éppen ideális minőségű talaj ellenére mind a három család megél belőle, sőt még három embert is alkalmaznak.

Állandó vevők

Zöldségfélék közül sárgarépát és petrezselymet, valamint évről évre 10-12 hektáron korai burgonyát termesztenek. A gazdálkodás menetéről ifjabb Farkas Győzővel március 17-én beszélgettünk, az akkor már terjedő koronavírus-fertőzés nem tartotta vissza a munkától, ahogy az édesapját és az öccsét sem.

A családi gazdaságban mindent együtt csinálnak, de azért kialakult némi munkamegosztás.

Az értékesítés az édesapa feladata, aki minden évben május 1-jétől a következő esztendő január végéig hetenként hat alkalommal visz burgonyát a szegedi és a budapesti nagybani piacra. Megbízhatóságát jelzi, hogy vevőinek 70 százaléka hosszú ideje azonos. A család zsákos árujánál nem fordul elő, hogy kívülről szép, ám belül ott a selejt. A fennmaradó 30 százalék áruval sincs gondja idős Farkas Győzőnek, az alkalmi vevők azt is gyorsan elkapkodják. (Beszélgetésünk napján a budapesti nagybani piacon – cseppet sem megszokott módon – egy-egy tétel burgonyára valóságos licitet hirdettek, az vihette el, aki a legtöbbet ígérte. Ugyanazon a napon a városi kispiacon már 400 forintért adták a burgonya kilóját.)

Farkasék családi gazdasága jól gépesített, jelenleg hét John Deere típusú géppel dolgoznak. Van közöttük veterán és néhány éves is, a lényeg, hogy nagyon megbízhatók, jól lehet velük dolgozni. Újat nem akarnak venni, az nekik túl drága, főleg az általuk művelt észszerű és költséghatékony gazdálkodási forma mellett. A használt gépeket az interneten kutatják föl, főként Hollandiából, Belgiumból és Franciaországból, közvetlenül a tulajdonostól veszik meg. Jók a tapasztalataik a gépekkel, mint ifj. Farkas Győző említette, annak idején az édesapja MTZ 50-es traktorral kezdte a mezőgazdálkodást.

Gábor a talajt műveli, előkészíti a vetőágyat, míg Győző feladata a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás, illetve a burgonyatermesztés. Ifj. Farkas Győző gyerekkora óta gépészmérnöknek készült, és el is jutott az államvizsgáig, ám ott megállt. Akkor már jobban vonzotta a kertészet, bár gépészetből írta a diplomadolgozatát, az élete a zöldségtermesztés lett.

Öntözni muszáj

Intenzív termesztéstechnológiát alkalmaznak a kertészeti kultúrákban. A 18 hektár sárgarépát és petrezselymet szakaszos vetéssel, ágyásokban termesztik, a korait fólia alatt. A 10-12 hektárnyi burgonya zöme (8-10 hektár) minden évben korai, a fajtát és a termesztési módot illetően is, kései burgonyával csak a vevőik kérésére foglalkoznak.

Korai burgonyának kizárólag a Red Scarlet fajtát ültetik, vetőgumóját mindig Hollandiából szerzik be, a HZPC cég magyarországi képviselőjétől, a Wendler István Kft.-től. Általában egy kamionnyi, azaz 25 tonna vetőgumót vásárolnak meg. A szaporítóanyag ára több éven át kilogrammonként 160-180 forint volt (áfa nélkül), ám az elmúlt két évben megdrágult, tavaly már nagyon elszabadultak az árak, egy kilo­grammért nettó 280 forintot kellett fizetni. Ez akkor nagy érvágás volt, ám azóta az áruburgonya értékesítési ára is nőtt.

Hektáronként 2,8 tonna vetőgumót ültetnek, azaz a szaporítóanyag költsége meghaladja a bruttó 1 millió forintot. Ráadásul a 10 hektárra már előző őszön megvásárolják a szaporítóanyagot, tehát már akkor 10-12 millió forintot fektetnek a termesztésbe. Erre jön a tápanyagok, a növényvédelem, a gépi munkák költsége. Mindezt kockáztatnák, ha nem készülnének föl az öntözésre.

Korábban mikroszórófejekkel öntöztek, újabban az öntöződob is megfelel az igényeknek. Már az ültetés után kap a burgonya 20 milliméter kelesztő öntözést, majd amikor a töltögetés befejeződik, ismét öntöznek, azonos vízadaggal. Az öntözési idény a burgonyánál április elejétől július végéig tart. Minden héten kétszer öntöznek (kivétel volt 2019, amikor májusban náluk is 135 mm csapadék hullott), így egy idényben körülbelül 450 milliméter vizet juttatnak ki a betakarításig. Szerencséjükre mellettük folyik egy öntözőcsatorna, onnan vehetnek vizet, de előfordulhat, hogy közvetlenül a földjeik melletti gödrökből szivattyúzzák. A víz sem olcsó, de az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges elektromos áram még drágább, a villanyszámla évenként meghaladja a 2 millió forintot, azaz hektáronként közel 70 ezer forint.

Hektáronként 75 tonna

A szervestrágyázás néhány éve még sok nyűggel járt, a mára kialakult, jól bevált rendszer azonban megfelelő. Domaszék helyzete kedvező, a környéken sok gazda tart víziszárnyast, illetve szarvasmarhát. Farkas Győző a víziszárnyasok trágyáját szívesebben használja, abban több a foszfor. A kacsa- és libatartók házhoz szállítják a szerves trágyát, 25 tonnáért 60-80 ezer forintot kérnek. A gazdák nem fukarkodnak a szerves anyaggal, hektáronként 3 szállítmányt, azaz 75 tonnát szórnak ki. A burgonya ültetése előtt indító, majd ültetéskor hektáronként 500 kilogramm komplett műtrágyát adagolnak. Tavaly ősszel a 30 hektárnyi zöldségfelületre 8 millió forintért vásároltak ipari táp­anyagot.

Ha ültetéskor esős az idő, akkor gyom­irtással kezdenek. A növényvédelem a burgonya esetében ezen kívül gombaölő és rovarölő szeres kezelésből áll, mindenek­előtt a burgonyavész és a burgonyabogár ellen kell védekezni, és mindig juttatnak ki lombtrágyát is.

Mivel egy-egy permetezés a kijuttatás költségével együtt 30-40 ezer forintba kerül hektáronként, a növényvédelem költsége átlagosan 90-120 ezer forint.

Csak koraiként

Arra a kérdésemre, hogy miért csak a Red Scarlet fajtát termesztik, szerintük roppant egyszerű a válasz: nagyon jó fajta, ragaszkodnak hozzá a vevők, könnyű eladni, és korai burgonyaként jó áron értékesíthető. Az ízét is kedvelik a vevők, Farkasék maguk is azt eszik és tárolják is, mert bár korai, mégis jól tárolható. Korai burgonyaként szabad csak termeszteni, Farkasék március legelején kezdik a vetést, és az időjárás változása miatt már akkor sem fólia alá.

A korai technológiájuk szerint 90 nap alatt lesz a fajtából készáru, s olyankor nem a hektáronkénti hozam a legfontosabb tulajdonság, hanem a koraisággal elérhető jó ár. Május közepén-végén ugyanis napok alatt óriásit változik az értékesítési ár, 1-2 nap alatt akár 30-50 forinttal csökken.

Ahogy nőtt a vetőgumó ára, drágult az étkezési burgonya is. Két évvel korábban a Red Scarletért átlagosan 70-80 forintot könyvelhettek el kilogrammonként, az elmúlt két évben azonban már 85, de inkább 90 forinttal számolhattak, amiből azonban nem sok maradna. Farkasék a Red Scarlet korai burgonya kilogrammját 110-120 forintért adták el a nagybani piacon, ami már elfogadható ár. A gazda szerint azonban két év átlagából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ők öt-tíz év át­lag­árát nézik, annak van csak értelme.

Gépesítés

Ifj. Farkas Győző és Farkas Gábor még nincsenek 30 évesek, így nem gond a generációváltás, és biztató az is, hogy mindkettejük családjában hamarosan utód születik. Győző hároméves kisfia is ott sürög-forog az édesanyja körül. A gazdálkodó így abban reménykedik, hogy az ő gyermekei szeretni fogják azt a munkát, amit az édesapjuk csinál. Amíg erővel bírja, fejleszt, gépesít, hogy könnyítse a zöldség-, és a rendkívül munkaigényes burgonyatermelést.

A gazdaság méretét egyelőre nem kívánják növelni, Domaszék környékén az egy négyzetméterre jutó kertészek száma valószínűleg világcsúcs közeli, csak távolabb akadna eladó föld. Fejleszteni azért mindenképpen szeretnének, főleg, ha lesz munkaerő, vagy ha a termelést jobban tudják gépesíteni. Manapság alig találni munkaerőt, különösen nem megbízhatót, az alkalmazottak átlagéletkora pedig meghaladja az 50 évet. A fiatalokat nem érdekli a napszám.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság