0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Milyen tojást keltessünk?

A koronavírus okozta új élethelyzetben sokan veszik elő a már feledésbe ment keltetőgépet a kamrából, mások kotlót ültetnek meg, némi nosztalgiával, hiszen vannak, akik ezzel legutóbb gyerekként, nagyszülők vezetésével próbálkoztak. A tojások kiválogatásánál máris szembesülhetünk a nagy kérdéssel, mekkora tojásból fog a megfelelő naposcsibe kibújni, mely a napjainkban megszokott méretűre nőhet.

Nos, általánosságban elmondhatjuk, hogy legalább 53 és legfeljebb 65 grammos tojások valók keltetésre. Ez nem jelenti azt, hogy az ennél kisebből vagy nagyobból ne bújnának ki életerős csirkék, de annyira megszoktuk az intenzív broilerek méretét, hogy valószínű, családtagjaink közt lennének olyanok, akik idegenkednek a túlzottan apró comboktól, mások a túl nagy méretekkel nem tudnának megbarátkozni. Arra mindenképp ügyeljünk, hogy

az igazán miniatűr, illetve az igazi góliát tojások semmiképp ne legyenek keltetésre szánva: ezek keltethetősége igen alacsony, s nagy valószínűséggel nem bújik ki belőlük életerős csibe.

Ne csak a tojás méretére, hanem alakjára is ügyeljünk! Ezt úgynevezett formaindexszel is jellemzik: a tojás hosszának és szélességének hányadosa optimális esetben 1,32. A keltetőbe ezek szerint pl. 53 mm hosszú és 40 milliméter széles tojást helyeznek el. Néhány század eltérés elfogadott, de a különösen gömbölyded vagy túlságosan hosszúkás tojással semmiképp ne kísérletezzünk. Viszont van néhány olyan fajta, mint például a kokin, melynek tojása általában lényegesen gömbölydedebb más fajtákénál, így ebben az esetben a formaindex is eltért a megszokottól.

Ügyeljünk arra is, hogy hajszálrepedésektől mentes tojást használjunk keltetésre, azaz, mielőtt kiválasztjuk a tojásokat, lámpával alaposan világítsuk őket át.

Ha hajszálrepedt tojásra lelünk, minél előbb használjuk el – a többi étkezésre szánt tojás felhasználását megelőzően -, mivel a repedéseken keresztül nagy a légcsere, ami lényegesen felgyorsíthatja a tojás romlását.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság