Back to top

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Eleink nagyra becsülték a felettébb rámenős, könnyen szelídülő, intelligens kerecsensólymot, a régészeti leletek szerint a honfoglalástól egészen a múlt századig gyakorta vadásztak vele. Ezen kívül az elöljárók fejfedőjét is kerecsentollakkal, sőt olykor teljes szárnnyal ékesítették. Egyes legendák úgy tartják, ezek a madarak mutatták meg a honfoglalóknak, hogy hol telepedjenek le. Ez azon a tényen alapszik, hogy a fajnak a nyugati határainkig tart az elterjedési területe, Ausztriában csak szórványosan fészkel.

Sólyombefogás a 19. században

Chernel István (1865-1922), az egyik legnagyobb magyar ornitológus Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre című 1899-ben megjelent háromkötetes alapművében kiemelt figyelmet szentel a kerecsensólyomnak.
A szerző maga is szívesen solymászkodott. Könyvében életének egy erre vonatkozó epizódját is megosztja az olvasókkal: „A Duna és Morva egybeömlésénél (…), Dévény várfokán (Pozsony megye) 1885-ben körülbelül száz méter magasan a várhegy sziklafalában, üregben találtam fészkét, melyből 1886. június 8-án négy meglehetősen anyányi fióka közül egyet megszereztem. Ez majdnem 11 évig volt nálam fogságban. Megszelídült, nevét értette, s hívásra is jött. Nem egyhamar felejtem el azt a napot, mely birtokomba adta. A vár fokáról egy ablakon át Almásy barátommal 30 méter hosszú kötélen bocsájtottuk alá sógoromat a fészekhez, ki félig a levegőben lógva, csak lábaival kapaszkodva önként vállalkozott e veszélyes kísérletre. Mégis eredménytelenül, mert a kötél rövid volt. A fészekben ülő fiókákat ezután a Morva partjáról golyós puskával lőttük meg. Egyik sértetlenül kiesett, melyet magunkkal vittünk. Ez volt az előbb említett. Igen érdekes, mert e fészek ősi lakottságára enged következtetni, s Schlegel, jeles hollandi ornitológus 1853. október 1-jén kelt idevonatkozó levele, mely szerint a holland solymászok régen ismerték e fészket, és eljöttek Magyarországba, hogy fiókákat szedjenek belőle”.

Lelkes önkéntesek

A kerecsensólyomnak a nagyobb kiterjedésű, nyílt síkságon tavasztól őszig elsősorban az ürge a fő tápláléka. Ezért is okozott súlyos károkat a kerecsenállományban, hogy az 1950-es évektől hazákban is bevezették a nagytáblás gazdálkodást, és a DDT rovarirtó szer használata is elterjedt. Ráadásul tőlünk nyugatabbra egyre keresettebbé vált a kerecsen; a vasfüggönyön túlra csempészett példányokért az akkori magyar fizetésekhez képest csillagászati összeget fizettek, így a még meglévő fészkekből gyakran elrabolták a fiókákat.

Már-már úgy tűnt, hogy a kerecsen mint fészkelő faj eltűnik Magyarországról. Az 1970-80-as években azonban lelkes önkéntesek megmentették azzal, hogy éjjel-nappal őrizték az ismert kerecsensólyom-fészkeket az első tojás lerakásától kezdve egészen a fiókák kirepüléséig. Ezek a fészkek akkoriban már jellemzően középhegységeink ritkásabb erdeiben voltak, ahol nagyobb nyugalomra találtak a madarak. Elfoglalták az akkor nálunk már csak átvonulónak számító vándorsólymok hajdani fészkelőterületeit.

Az 1990-es évektől a kerecsensólyom állománya már lendületesen növekedett, ami nemcsak a DDT korábbi használatának betiltásával és a madárcsempészet megszűntével magyarázható, de a rendszerváltás okozta földhasználat megváltozásával is. A mozaikos tájszerkezet és az ürge terjedése, valamint állományának emelkedése is kedvezett a kerecsensólymoknak.

Napjainkban immár több mint 200 fészkelő pár ismeretes, és mivel tőlünk nyugatabbra nemigen látható, minden évben sok madárbarát turista érkezik hazánkba, hogy megfigyelhessék a vadonban élő kerecsent.

A faj elterjedési területe egyébként hatalmas: nálunk él a világállomány 7 százaléka. Hasonló nagyságrendű állománnyal még Ukrajna büszkélkedhet kontinensünkön. A faj keleti elterjedési területe egészen Kínáig húzódik.

Gyűrűzött példányok

Régebben sok alfaját leírták, de mára kiderült, hogy a törzsalakon kívül csak egy alfaja létezik, mely Közép-Ázsia déli részén honos. Viszont ismeretes a fajnak egy igen nagytestű, erőteljes változata, az úgynevezett altáji sólyom, melyet a solymászok a világ egyik legjobban idomítható madarának tartanak. Különösen az első évben a fiatalok hosszú vándorlásokra indulnak, egy hazánkban jeladóval felszerelt példány például megszakítás nélkül elrepült egészen a Líbiai-sivatagig. Mivel az arab kultúrájú országokban a solymászat igencsak közkedvelt sport, gyakorta fognak be Magyarországon gyűrűzött kerecsensólymokat. Így már régóta tudjuk, hogy a nálunk kelt fiókák egy része akár Kenyáig is eljut, és az itthon gyűrűzött példányokról viszonylag sok adat áll rendelkezésre az ornitológusok élve-befogásainak köszönhetően is.

Egy életre szól

A tojók egy, a hímek kétéves korukban válnak ivaréretté. Ha már saját költőrevírre tesz szert a pár, általában csak kemény teleken, táplálékínséges időszakokban hagyják el a Kárpát-medencét. Napjainkban azonban egyre több példány telel át hazánk területén, behúzódik a városokba, és elsősorban galambokat zsákmányol. Tavasztól őszig leginkább ürgén és hörcsögön élnek, de a seregélycsapatok vonulásának idején, belőlük is komoly vámot szednek.

Még néhány évtizeddel ezelőtt is jellemzően az egerészölyvek, varjak, sasok elhagyott fészkeit foglalták el, mára azonban a magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopaira ebből a célból kihelyezett mesterséges fészekládákban költenek. A párok enyhe télen akár már január végén megkezdik nászukat. Az első tojásokat azonban legtöbbször csak március közepén rakják a tojók. A három-négy (de olykor kettő vagy akár öt) barnán foltos tojást csak a hímnél lényegesen nagyobb testméretű tojó üli. A hím a közelben őrködik, és bátran elűzi a magánál jóval nagyobb ragadozó madarakat is.

A 33-34 napos kotlás után kikelő fiókák másfél hónaposan repülnek ki, de szüleik még 2-3 hétig etetik, tanítják őket a vadászatra.

A párba állt madarak igen összetartók, ritkán hagyják el egymást, olyannyira, hogy költési időn kívül gyakorta együtt vadásznak, és nemritkán életük végéig együtt maradnak.

Fotók: Bagyura János, Bécsy László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Népszerűek az akkumulátoros motorfűrészek

Az erdőgazdálkodók legfontosabb munkaeszköze a motorfűrész, és az eszközt a tájfenntartásban és a kommunális szolgáltatók is széles körben használják. Az utóbbi időben egyre több motorfűrészgyártó kínálatában jelennek meg környezetbarát elektromos változataik.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.