0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Napfényben minden szebb

A sok fény és a langyos levegő előcsalogatja a növényeket a kertben, szinte hallani a zsizsegést, a tavaszi záporok után a fű növekedését, szirmaikat bontják a virágok és a rügyekből kipattannak a levelek. Napfényben zöldebb a fű, színesebbek a virágok, illatosabb a kerti levegő, hangosabb a madárdal és a hangulatunk is nagyszerű.

A napsütés első melegítő sugarai megszínezik a korán nyíló hagymás és más évelő növények zöld virágbimbóit. Tulipán, nárcisz, krókusz, jácint színkavalkádjával telik meg a kert.

Tanácsok tavaszra

  • A növényi nedvektől ragadó kerti eszközök, kések, ollók fertőzések forrásai lehetnek, tisztítsuk őket rendszeresen.
  • A kések, ollók legyenek élesek, hogy ne roncsoljanak.
  • Tavasszal a növények erőteljes növekedésbe kezdenek.
  • Márciusban fejezzük be a cserjék metszését, ne zavarjuk a fészkelő madarak költését.
  • Az átültetett cserjéket azonnal öntözzük meg.
  • A tövek körül az ültetőföldből alakítsunk ki „tányért”, az megakadályozza a víz elfolyását.
  • A kora tavasszal nyíló évelők töveit csak elvirágzás után vagy ősszel osszuk szét.
  • Csak fagymentes talajba ültessünk.
  • A mediterrán és a hidegre érzékeny növények csak a fagyok elmúltával kerülhetnek ki a szabadba.
  • Az átteleltetett növényeket fokozatosan szoktassuk a napfényhez.
  • A szerves alapanyagú mulcs is juttat tápanyagokat a talajba.
  • A mulccsal takart ágyásokat kevesebbszer kell gyomlálni és öntözni.
  • A rododendronok és az azáleák a savanyú talajt kedvelik.
  • Új gyepet legjobb tavasszal telepíteni.
  • A gyep rendszeres tápanyagellátást kíván.
  • Tavasszal és nyáron a gyepnek magas a nitrogénigénye.
  • A hóvirág és a fürtös gyöngyike magot érlel, szétszóródik is szaporodnak a kertben.

Hogyan bánjunk a hagymásokkal?

Hagymás növényekkel nemcsak a virágágyásokat, de a kert füves területeit is élénkíthetjük. E célra a korán nyíló, nem túl magasra növő fajok megfelelők. Bárhova is ültetjük őket, a legjobb, ha olyan helyre kerülnek, ahol háborítatlanul és hosszú időn át szaporodhatnak. A virágzás leromlásának megakadályozására a hagymás növényeknek műtrágyára is szükségük lehet.

Ha azt tapasztaljuk, hogy az évek során az állományokban csökken a virághozam, akkor teljes virágzásban jutassuk ki a műtrágyát, mert elnyílásuk után a tápanyagot már nem tudják fölszívni.

Hagyjuk a leveleket a tövön elszáradni, azokból a hagymák erőt gyűjtenek a következő évi virágzáshoz. A fűfelületbe ültetett hagymások táplálására a helyben hagyott fűnyesedékből keletkező szerves anyag is hasznosítható.

A nyáron nyíló kardvirágok hagymagumói a talaj fölengedése után, március végén, vagy április elején kerüljenek a földbe.

Ültethetjük őket csoportosan vagy más elrendezésben, a csomagoláson föltüntetett sor- és tőtávolság szerint. A normál méretű gumókat 5 cm mélyre, míg az előző évi fölszedéskor összegyűjtött apróbbaknak elegendő a 2,5 cm-es mélység és a sűrűbb, szinte egymást érő elhelyezés.

Az erősebb termetű fajok szárai a virágzásra készülve megdőlhetnek, karózásukról vagy egyéb támasztékról gondoskodjunk.

A liliomok hagymáit a hagyma magasságánál két és félszer mélyebbre ültessük. Igényes növények, a mélyen fölásott, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kedvelik.

Feladatlista

✔ Harcoljunk a gyomok ellen.

✔ Talajjavításra használjunk komposztot.

✔ Takarítsunk ki a kertből minden szemetet.

✔ Próbáljuk ki az öntözőberendezés működését.

✔ Március–áprilisban vessük el a balkon- és chilipaprikák, a balkonparadicsom magjait.

✔ Az örökzöldek átültetése áprilisban esedékes.

✔ Átültethetjük, vagy tőosztással szaporíthatjuk a késői nyílású évelőket.

✔ Ellenőrizzük a telelőhelyen tartott növények állapotát.

✔ Hordjuk ki a szabadba az átteleltetett növényeket.

✔ A hóvirágokat leveleik elhervadása előtt ássuk ki a földből, kis hagymáikat válasszuk szét és az eredeti mélységre ültessük el újra.

✔ Most ültessük a télálló kúszó- és kapaszkodó növényeket.

✔ A nyári virágzású hagymás növények is most kerüljenek a földbe.

✔ Kezdjük el a gyep rendszeres nyírását.

✔ Figyeljünk a meztelencsigák megjelenésére.

✔ Az előnevelt palántákat edzéssel készítsük fel az ültetésre, hordjuk ki őket a szabadba.

✔ Készítsünk virágágyi ültetési tervet.

✔ Egynyári virágokkal ültessük be a balkonládákat és a függőkosarakat.

Évelők: tőosztás tavasszal vagy ősszel?

A tavasszal virágzó évelőknek, például a szakállas írisznek (Iris barbatus), a pázsitszegfűnek (Armeria maritima) és a gólyaorrnak (Geranium) sok erőre van szükségük a virágzáshoz, ezért jobb, ha az elnyílás után, ősszel végezzük a tőosztást.

A nyári és őszi virágos évelő növények átültetéssel egyidejű szaporítására legalkalmasabb a tavasz, mielőtt még a bimbóképződés megkezdődne.

Elegendő tápanyag áll a rendelkezésükre, ami a következő növekedési időszakhoz szükséges. A sásliliom (Hemerocallis) tavasszal és ősszel is átültethető.

A legtöbb évelő növény könnyen szaporítható. Óvatosan emeljük ki a tövet a földből ásó vagy ásóvilla segítségével. Ügyeljünk, hogy a gyökerek a lehető legkevesebb sérülést szenvedjék el.

Rázzuk le róla a földet, majd osszuk szét rüggyel, gyökérrel, szárcsonkkal rendelkező ökölnyi darabokra.

Egyes növényeknél ez kézzel is megy, másokhoz éles késre vagy ollóra is szükség lehet. A töveket az ültetés előtt tisztítsuk meg a sérült gyökerektől, kiöregedett növényi részektől. Az új helyen tömörítsük jól a talajt a gyökerekhez és végezzünk alapos beöntözést.

Mehetnek a szabadba

Az átteleltetés alatt a növények leginkább a fényhiánytól szenvednek.

Ezért fontos, hogy lassan szokjanak hozzá a kültéri körülményekhez, az erős tavaszi napsütéshez.

Négynaponta változtassuk mindegyikük helyét, kezdetben árnyékba, majd félárnyékba tegyük őket. A néhány napig tartó fátyolfóliás takarás is megfelelő védelmet nyújt a túlzott napfénytől.

A keményebb levelű mediterrán növények, mint a leander, a kamélia, a füge és a babér a többi fajnál korábban, a fagyok elmúltával, de még alacsony hőmérséklet mellett kikerülhetnek.

Mielőtt kivinnénk őket, ellenőrizzük, hogy nem telepedtek-e meg kártevők, levéltetvek és pajzstetvek a hajtásokon. A fertőzés gyakran érinti a majdnem fehér, a fényhiány következtében hosszúra nyúlt, vékony hajtásokat. Azok különösen érzékenyek a kórokozókra és a kártevőkre. A fertőzött részek visszacsípése után a tavaszi fényben megújuló hajtások erőteljes növekedésnek indulnak.

Lépésről lépésre: dézsás növények átültetése

  • Az átteleltetett dézsás növény átültetéséhez a földlabdánál 1-2 mérettel nagyobb cserepet, edényt válasszunk, amelyben kényelmesen elfér, és az újonnan képződő gyökereknek is lesz elegendő helyük.
  • Használjunk friss ültetőföldet.
  • Lazítsuk meg az összetömörödött gyökereket, a beteg vagy sérült darabokat vágjuk le.
  • Kifolyónyílás nélküli edény aljára öntsünk kavicsot, agyaggranulátumot vagy cseréptörmeléket, a legtöbb növény nem kedveli a pangó vizet.
  • A közeghez keverjünk lassan lebomló, hosszú hatástartamú műtrágyát, válasszuk a dézsás növényekhez való összetételt.
  • Az átültetett növényen vágjuk vissza a télen képződött, megnyúlt hajtásokat.
  • Alaposan öntözzük meg.

Földet, de melyiket?

A balkon- és dézsás növényekhez a kertészeti szaküzletek, árudák sokféle földkeveréket kínálnak, beleértve az egy-egy faj igénye szerint összeállított speciális közegeket. Így például rododendronhoz, hortenziához, citrusfélékhez, és még a mikroelemhiányra érzékeny petúniákhoz is választhatunk kész ültetőföldet. Ezek általában drágábbak a többinél, az árkülönbség oka a szerkezetükben és összetételükben rejlik. Általában laza, levegős, finom szerkezetűek, több héten át feltáródó műtrágyát, valamint a faj egyedi tápanyagigényét kielégítő mikroelemeket is tartalmaznak. A dézsás növények jóval igényesebbek a jó minőségű föld iránt, mint az ágyásnövények. Az edényekben a lehető legjobb körülményeket kell tartani, hogy a növények egészségesek maradjanak, és jól fejlődjenek.

 

Vessünk magról

Nagyon sokféle virág gyógy- és fűszernövény magról vetve előnevelhető. Erre kisebb növényház, télikert, de a világos, meleg szoba is megfelelő.

Az előneveléssel a korai, de a hűvösre érzékeny fajokat hozzuk előnybe. A fagyok elmúltával kiültethető palántáról a növények hamarabb fejlődésnek indulnak, mint a helybevetettek.

A dugványokat biológiailag lebomló, kis méretű papírcserepekben is meggyökereztethetjük.

Előnyük, hogy a növényekkel együtt ültethetők a talajba, ott egy idő múlva elbomlanak, de addig is összetartják a gyökereket. Ha magvetéssel készítünk ültetési anyagot, azzal munkát takarítunk meg, ám nagyobb helyre lesz szükségünk. Ha szórva vetjük el a magokat, akkor a palántákat később át kell tűzdelni nagyobb edénybe.

A csírázáshoz általában 25 °C-os, zárt, meleg környezetre van szükség.

A vetőtálcákat, cserepeket takarjuk le vékony fóliával (pl. frissentartó fólia), tegyük világos, nem túl meleg, huzatmentes helyre. A csíranövények megjelenése után a fóliát távolítsuk el.

Új gyep, lépésről lépésre

Gyepápolás

• Alacsonyra állított késsel végezzük a nyírást.

• Ellenőrizzük a fű állapotát.

• Kézi vagy gépi gyepszellőztetővel távolítsuk el a mohát, és az elhalt növényi részeket.

• Az átszellőztetett talaj kedvez a gyep növekedésének.

• A kikopott részeket vessük felül.

• A talajaktivitást vékony rétegben elterített komposzttal javítsuk.

• A növekedésnek indult gyepfelületet rendszeresen nyírjuk.

• Juttassunk ki tavaszi-nyári gyeptrágyát.

  • Tisztítsuk meg a területet a gyomoktól.
  • A talajt gereblyézzük át porhanyós, sima felületté.
  • A javasolt dózisban, egyenletesen szórjuk ki a fűmagot.
  • Finom porlasztású öntözőfejjel öntözzük be.
  • Szárazság esetén az öntözést ne hagyjuk abba.
  • A magok 3 hét alatt kicsíráznak.

Kúszók és kapaszkodók

Meleg nyarainkon a kúszónövények új feladatot is ellátnak.

Nemcsak az eltakarni kívánt falak, kerítések befuttatására, térrendezésre, rézsűk megkötésére alkalmasak, de zöld homlokzatként hatékony környezethűsítők.

A pergolaívek alatt vagy a térelválasztó teraszrácsok környezetében nagy lombfelületükkel árnyékot adnak, párologtatnak. Ültetőanyaguk kiválasztásakor vegyük figyelembe leendő helyük fekvését, hőmérséklet- és fényviszonyait. Az iszalagok többsége kedveli az árnyékot, gyökereik jobban fejlődnek, virágszínük kevésbé fakul.

Az örökzöld borostyánok márványozott levélmintázatában télen is gyönyörködhetünk.

A loncok között találunk örökzöld fajokat is, virágaik tavaszi illatához semmi sem fogható. Az árnyékos falak befuttatására is alkalmas vadszőlő őszi lombszíne lenyűgöző. A trombitafolyondár viszonylag nagy méretű, vöröses narancssárga, trombita alakú virágokat nevel.

A tavaszi ágyások

A tavaszi virágképet adó fajok visszavonulása után kerülhet sor az egynyári virágok kiültetésére. A munka az ágyások megtisztításával kezdődik. Ha a hagymák útban lennének, szedjük föl és telepítsük át őket olyan helyre, ahol befejezhetik tartalékaik fölhalmozását a jövő évi virágzáshoz. Az előnevelt és megedzett palántákat a fagyok elmúltával kiültethetjük.

 

Forrás: Kertbarát Magazin