Back to top

Vadászat - Szigorú keretek között

Élőhelyi adottságának köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülálló Európában. Felbecsülhetetlen természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakmai küldetés. A vad az állam tulajdona, a vadgazdálkodásról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Kifordított, manipulatív ideológiák terjesztésével mára sikerült eltorzítani, és ezzel a társadalom egy része által elfogadhatatlannak minősíteni az emberi civilizáció történelme során meghatározó, majd elismert életformákat. Erre a sorsra jutott rövid idő alatt a vadászat is, ami napjainkban „űzött vadként” van jelen a köztudatban. A természet- és állatvédelem rendkívül felkapott trenddé vált, és a szélsőséges elveikhez ragaszkodó követőik célkeresztjükbe fogták a vadászatot is, tagjait szívtelen jelzőkkel illetik. Azonban rágalmazásaik alaptalan vádakon nyugszanak, már csak azért is, mert nincsenek tisztában a vadászat hagyományőrző, szükségszerű gyakorlati feladatával.

A vadász a természet és a benne élő vadállomány egyensúlyának megtartására törekszik. Óvja, eteti és takarmányozza a vadat, emellett gazdálkodik is vele. Jogilag szabályozott és ellenőrzött keretek között végzi hivatását, betartva a vadászati idényeket, a biztonságos fegyverkezelés szabályait, és szívében őrzi a vadászetika értékeit.

A vadászok feladata egyre nehezebb. A fejlett ipari, erdő- és mezőgazdasági tevékenységek (a mezőgazdasági monokultúrák, erdőfelújítások, a vadkár megelőzése céljából létesített kerítések) következtében gyökeresen megváltozott a vad élőhelye. Ezt a változást az apróvadfajok igencsak megsínylették, esetükben mindez állománycsökkenést eredményezett. Nagyvadjainknak napjainkra ugyan megnövekedett az állománya, egyebek mellett a nagyragadozó fajok elűzése, eltűnése miatt, ezáltal viszont a vadkár mértéke is megnőtt, és egyre gyakrabban hallani belterületi térhódításukról. Minekután nagyvadfajaink természetes ellenségei eltűntek, így a vadász kénytelen magára vállalni a vadállomány szabályozását, és az ehhez kapcsolódó vadkár rendezését is. Amíg korábban a senyves, beteg, genetikailag hátrányos egyedeket a ragadozók „kivették” az állományból, ez a feladat mára a vadászra maradt. Ezt a teendőt csak állami kezelésben lévő erdőgazdaságok vagy szervezett keretek között működő, tagsági felépítésű társaságok végezhetik. Fennmaradásukhoz és a vadállomány gondozásához, védelméhez, etetéséhez (egyszóval gazdálkodásához) jelentős bevételre van szükségük. Erre a vadásztársaságok és erdőgazdaságok bérvadásztatással tesznek szert, amihez hozzájárul a vadhúseladásból származó bevétel is.

A bevétel mellett a kiadásról is szót kell ejteni. Miután az ember céltudatos tevékenységgel létrehoz valamit a természetben – fásít vagy növényt termeszt –, a vad jelenléte abban mennyiségi hiányt vagy minőségi értékromlást okozhat. A mezőgazdaságilag művelt területeken, vagy ahol erdőgazdálkodás zajlik, a vadkárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gazdálkodóknak. Jobb azonban megelőzni a károsítást, amit sok esetben csak vadászattal lehetséges.

A vadászat tehát szükségszerű tevékenység, egyensúlyt kell teremteni az élőhelyi adottságok és a vadállomány nagysága között.

A vadász becsül és tervez is. Megközelítően felméri az adott vadfaj állománynagyságát, majd a szaporodás és elhullás mértékének függvényében megtervezi az elejtés mennyiségét. Bölcs előrelátással, a becslési eredmények figyelembevételével hasznosítja a vadat, így hosszú ideig gazdálkodhat vele, és a jövő nemzedékének teremt értéket – vadállományt.

Mindez nem valósulhatna meg a vad és a természet tisztelete nélkül. A vadászembernek nem a vad elejtése a legfontosabb, hanem a természet hangjaiban való elmélyülés. Amit mesél, ad és nevel, és azt, amit ígér… A lövés csak másodlagos. Ahogyan gróf Széchenyi Zsigmond is mondta: „a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Jöhetnek a vadászok Ausztriából, ha van negatív teszteredményük

A vadgazdálkodási ágazat szempontjából fontos fejlemény, hogy beléphetnek Magyarországra Ausztria területéről azok az osztrák és magyar állampolgárok, akik megfelelő teszteredménnyel igazolják, hogy nincs szervezetükben koronavírus.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

Újra nyitnak az erdei szálláshelyek Gemencen

2020. május 22-től újra nyitnak a Gemenc Zrt. vendégházai, így a bakancsos turisták már több napos programokat is tervezhetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. Az erdőgazdaság a szálláshelyeken szigorúan betartja a Magyar Turisztikai Ügynökség COVID-19 könyvében foglalt ajánlásokat és előírásokat.

A hétvégén már újra üzemel két börzsönyi erdei vasút

A járványügyi helyzet enyhülésével ismét pályára állnak a vasúti kocsik két börzsönyi kisvasúti vonalon. 2020. május 23-tól már újra közlekednek vonatok a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a Márianosztra-Nagyirtáspuszta Erdei Vasút vonalán. A Királyréti Erdei Vasút felújítása tavasszal kezdődött, így néhány hónapig még nem fogad látogatókat.

Tovább terjed az ASP? – Helyzetkörkép

Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.