Back to top

Ifjúsági szerveződések

Az európai egyetemeken már a 19. század elején létrejöttek olyan diákszövetségek, amelyeknek tagjaik segítése, illetve a közösség összekovácsolása volt a célja. Általánosságban a latin bursa, vagyis erszény szóval illették ezeket a szerveződéseket, bár valójában egy ládában tartották fontosabb irataikat és közös pénzüket, amiből a szállásukat és gyakran az étkezésüket is fedezték.

Az Ifjúsági Kör egykori háza Selmecbányán
Az Ifjúsági Kör egykori háza Selmecbányán
Német nyelvterületen e célra a Bursche (magyarul fickó, legény) kifejezést alkalmazták, a diákegyesületeket pedig ebből adódóan Burschenschaftnak hívták. Az első ilyen szerveződés a jénai egyetemen jött létre 1815 körül. A Burschenschaftokba való tömörülés lehetővé tette a filiszterektől (nem akadémistáktól) való elkülönülést, elzárkózást. A közösségen belül a tagok a testvériség szellemében segítették egymást, a hierarchikus felépítés ugyanakkor a szigorú engedelmességet is megkövetelte.

Burschok és schachtisták

Az Ifjúsági Kör egykori háza Sopronban
Az Ifjúsági Kör egykori háza Sopronban
A selmeci akadémiát nemcsak a Habsburg-birodalom különböző nemzetiségű diákjai látogatták, hanem Európa több országából is érkeztek oda tanulni – és persze mulatni is. Kezdetben az egy vidékről származó „praktikánsok” alkottak társaságokat. A 18-19. század fordulóján a Bánátia Kör és a Szepesi Társaság, míg 1810-ben az Erdélyi Kör alakult meg. Ezek első jogi-szervezeti összefogása az 1823-ban, német Burschenschaftok mintájára létrejött Deutsche Gesellschaft in Schemnitz volt, és az abba tartozó – német szellemiségű – diákokat burschoknak nevezték.

A szervezet tagjai szerdánként és szombatonként a városon kívüli Schacht (akna) kocsmában tartottak összejövetelt, amely többnyire dorbézolásba fulladt.

A burschok egyébként német tányérsapkában (bumler), magas szárú csizmában (kanónesz) jártak, és a viseletükhöz tartozott a jobb vállukon átvetett „silbergrün” szalag és természetesen a bot is.

Az ivászatokon túl a vezetők, hangadók által eldöntött „cselekvési programokat” hajtották végre, amelyek időnként a tanárokkal és a városi polgárokkal szembeni agresszivitásban nyilvánultak meg. Aki ezeknek nem tett eleget, Verschießben, azaz kirekesztésben részesült, ami az akadémisták körében a legsúlyosabb büntetésnek számított. Bár sokaknak nem tetszett a burschok viselkedése, az Alle für einen, einer für alle, azaz „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv hosszú időre biztosította összetartásukat, majd a Bach-korszak végén, 1858-ban Schacht Egylet néven alakultak újjá. Ez az egyesület valamennyi akadémista egységbe tömörítésének igényével lépett fel, közgyűléseket tartott, ahol jegyzőkönyvet vezettek, újságot adott ki, klubot, könyvtárat hozott létre, tagjai az éhező vagy beteg társaikat segítették, emellett gondoskodtak az elhaltak méltó temetéséről is. A Schacht Egylet tagjait és szokásait a selmeci polgárok is tiszteletben tartották bajtársiasságuk miatt, de esetenként félelemből is, mert a Verschieß rájuk is vonatkozott. Így például az a kereskedő, akinek az akadémisták nem vásárolták a portékáját, bizony hamar tönkrement.

A német szellemiségű diákszokásokat ápoló egyesületeken kívül léteztek olyanok is, amelyek az akadémia és a város kulturális életét igyekeztek fellendíteni.

A magyar érzelmű hallgatók 1832-ben létrehozták a Selmeci (Akadémiai) Magyar Olvasó Társulatot, melynek mindenki tagja lehetett; zárt körű összejövetelein verseket, szónoklatokat, értekezéseket olvastak fel, színi előadásokat tartottak.

A tagdíjakból kölcsönkönyvtárat hoztak létre, és szoros kapcsolatot ápoltak az evangélikus líceum literaturai társaságával. A Bach-korszak derekán, 1854-ben megszüntették a társulatot. Az abszolutizmus gyengülésével azonban az akadémisták egy része újra szervezkedni kezdett, ennek eredményeképpen 1863-ban létrejött a magyar Önképző- és Társalgókör, amely keményen küzdött a fennmaradásáért. A kiegyezés táján megszaporodtak az egyesületek a selmeci akadémián. Ezek közül kiemelésre méltó az 1871-ben alakult Akadémiai Olvasókör, amely a Szőlő néven ismert Ertl-féle vendéglőben tartotta közgyűléseit.
A társaság célja a szakszerű önképzés, a testvéries együttélés, valamint a szép magyar nyelv ápolása és a szokások életben tartása volt. Tag lehetett minden akadémista, aki nem tartozott az időközben elhíresült Schacht Egylethez.

Váratlan fordulat

Mindenszentek napján az Erdélyi Körben elhalt Barabás Dániel sírjánál 1875-ben Vörös Ferenc – az idegen szellemű schachtisták nyílt ellenfele – emlékező beszéde végén, eszméinek igazságában és ékesszólásának hatásában bízva a következőket mondta: „És most engedtessék meg nekem, hogy e helyen született legbensőbb érzésemnek adjak helyet. Ez az öröm érzése afölött, hogy e helyen együtt látom nagyhírű akadémiánk ifjúságát pártárnyalat nélkül. Legkevésbé sem sértem meg emlékét a földben pihenőknek, ha örömömhöz azt a vágyat csatolom, vajha e helyről mindenikünk magával vinné az egyesülés magasztos eszméjét! – Halottjaink, az akadémiai ifjúság halottjai, oly békén alusszák egymás mellett örök álmukat! Szolgáljon ez jelképül mindnyájunknak a békülésre, és hasson mindenikünk arra, hogy a válaszfal – mely az ifjúság között fennáll – ledöntessék. Essék bár megrovás alá szavam, kimondottam s újra hangoztatom: egyesüljünk még ez évben! Itt az idő, most vagy soha!”

E beszéd hatására másnap 88 német szellemű bursch és magyar hallgató egy közös Magyar Társaságba egyesültek, és ezzel a schachtisták ügye végképp vereséget szenvedett, majd a Schacht Egylet 1877. február 2-án feloszlott.

Az Ifjúsági Kör

Az Akadémiai Atléta Klub 1890-ben
Az Akadémiai Atléta Klub 1890-ben
A selmeci, majd soproni ifjúság legmaradandóbb és legmeghatározóbb szerveződése az 1879-ben alakult Ifjúsági Kör volt, mely egészen 1949-es betiltásáig működött. A Kör előbb a Szentháromság téren álló Zsembery-házban önálló lakást bérelt, melyben olvasó-, étkező-, biliárd- és kártyaszoba volt, majd 1908-ban közadakozásból székházat építettek.

Az évek során megerősödött, majd az egész hallgatóságot irányító, tekintélyes diákszervezetté váló Ifjúsági Kör 1931-ben önálló székházhoz jutott, így ezután a soproni Rákóczi utca 13. szám alatt folytatta tevékenységét.

E szerveződés a 70 éves működése során úgy tudta egyesíteni a különféle hallgatói csoportosulásokat, egyesüléseket, köröket, hogy azok nem veszítették el önállóságukat. Eközben pedig a schachtisták németes szokásait sem vetették el, csupán magyarosították és új elemekkel gazdagították azokat, így alakítván a selmeci diákhagyományokat.

A szocializmus időszakának KISZ szervezetei, valamint a rendszerváltozás utáni hallgatói önkormányzatok nem tekinthetők az egykori szép emlékű Ifjúsági Kör utódjának. A selmeci diákhagyományok őrzésének letéteményese Sopronban az 1989-ben alakult Selmeci Társaság, és a számos, kis létszámú, zárt hallgatói csoportosulás, amelyeket kissé groteszk módon tanszékeknek neveznek.

Az Ifjúsági Kör választmánya a századfordulón
Az Ifjúsági Kör választmánya a századfordulón

Bartha Dénes

(A következő részben a diákhagyományokkal kapcsolatos kiadványokat mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Már lehet jelentkezni a Budakeszi Vadaspark napközis táboraiba

Idén nyolc héten keresztül, napi két turnusban rendezi általános iskolásoknak szóló napközis táborait a Budakeszi Vadaspark. A programok népszerűségének köszönhetően az eddigi Vackor Tábor mellett ezen a nyáron Berkenye néven is indul tábor.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

Újra nyitnak az erdei szálláshelyek Gemencen

2020. május 22-től újra nyitnak a Gemenc Zrt. vendégházai, így a bakancsos turisták már több napos programokat is tervezhetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. Az erdőgazdaság a szálláshelyeken szigorúan betartja a Magyar Turisztikai Ügynökség COVID-19 könyvében foglalt ajánlásokat és előírásokat.

A „segítség” az életükbe kerülhet

Tavasz beköszöntével egyre-másra látnak napvilágot az erdőlakó állatok utódai, melyek nevelése az év ezen szakaszában már javában zajlik. Éppen ezért fontos tudni: ha a bokrok között például őzgidát vagy éppen bagolyfiókát látunk lapulni, az távolról sem azt jelenti, hogy anyjuk magukra hagyta őket, sőt.