Back to top

Noszlopy Gáspár-kilátó

Közel négy évtizede nyújt gyönyörű panorámát a Balatonfüred környékén kirándulóknak az 1848–49-es honvédparancsnok nevét őrző kilátó. A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt időszak közjóléti fejlesztéseivel a várost körbevevő erdőket is igyekezett még vonzóbbá tenni.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

A kilátó Balatonfüredtől északra, a 431 méter magas Recsek-hegyen, de nem pontosan a csúcsán áll. Oda annak idején katonai rádióállomást telepítettek, melynek ma már csupán romjai láthatók. A csúcstól nem messze emelkedik a környező erdőállomány lombkoronaszintje fölé a háromszintes, fából épült kilátó.

Rálátni róla a Balaton keleti medencéjére, a balatonkenesei löszfalra, de tiszta időben a tó nagy része, egészen Fonyódig jól kivehető.

Gyönyörű panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre és a lábunk alatt terül el az északi part legnagyobb összefüggő erdőtömbje, a Balatonfüredet átölelő erdők.

A zömében cser alkotta erdőtársulások, a köves, sziklás talajon növő karsztbokorerdők minden évszakban csodálatos látványt nyújtanak, és számos, köztük ritka növény- és állatfajt rejtenek.

A legutóbb 2009-ben felújított kilátó egész évben ingyenesen látogatható, mellette padok, asztalok és tűzrakó hely is szolgálja a kirándulókat.

Koloska-forrás és tó fűzfák ölelésében
Koloska-forrás és tó fűzfák ölelésében
Hidegkútról a zöld sáv jelzést követve, körülbelül 15 perces sétával elérhető a kilátó, de megközelíthető Balatonfüred felől is a piros sáv jelzésen haladva, útba ejtve a Koloska-völgyi kirándulóerdőt. Oda a Balatonfüred arácsi városrészéről indulva, a Koloska-patak völgyében tett félórás sétával juthatunk, de az út nagy része autóval is megtehető. Cholnoky Jenő földrajztudós szerint a völgy az egykor ott álló kis kolostorról kaphatta a nevét („kolostorka”, rövidítve „koloska”), és a Barátlakásnak nevezett sziklatömb is a néhai szerzetesekre utalhat.

A völgy és környezete számos természeti értéket és ritkaságot rejt; 1954-től tizennégy hektárja természetvédelmi oltalom alatt áll. A védett területhez tartozik a közel ötven méter magas sziklafal, a völgyben lévő források, a kis tó és az északi lejtős domboldal.

Terméskőszentély a gyermek Jézus szobrával
Terméskőszentély a gyermek Jézus szobrával
A hatalmas fűzfák ölelésében megbújó tó, és az azt tápláló Koloska-forrás környékén minden megtalálható, ami a szabadba tervezett programhoz szükséges. A kiépített tűzrakó helyek, padok, asztalok és a szabadtéri színpad beleilleszkednek a tájba, emellett a sportolni vágyókat focipálya és erdei tornapálya, valamint nordic walking útvonal is várja.

Aki a völgy természeti értékeit szeretné megismerni, tizenöt állomásból álló tanösvényen tájékozódhat a környék növény- és állatvilágáról, geológiai érdekességeiről, valamint az erdőkben zajló természetszerű erdőgazdálkodásról.

A forrás mellett terméskőből készült szentély fogadja az áhítatra vágyókat, melyben a Böjte Csaba ferences szerzetes által ajándékozott gyermek Jézus-szobor kapott helyet.

A helyiek által korábban Hét forrás völgyeként ismert terület sziklái alól előtörő források vizét 1953-ban összefogták és kifolyót építettek a központi forrás fölé. Akkor Petőfi-forrásnak nevezték el, mára viszont Koloska néven ismert.

A 2013 óta működő, egész évben ingyenesen látogatható Koloska-völgyi vadasparkban a hazánkban élő nagyvadfajok közül gím- és dámszarvas, valamint muflon látható, de fürj, fogoly, fácán és tőkés réce is megfigyelhető közelről. A park egyaránt jó célpont családoknak, gyermekcsoportoknak és a környékre látogató turistáknak.

A Koloska-völgyi vadaspark ingyenesen látogatható
A Koloska-völgyi vadaspark ingyenesen látogatható

Bátor „kiskatona”

Noszlopy Gáspár (1820-1853) Pápán végezte jogi tanulmányait, majd táblai jegyző, később a marcali kerület szolgabírója lett. 1848 szeptemberében a Jellasics-féle támadást követő népfelkelés fő szervezője volt, 1849 júniusában őrnagyi rangba lépett, rábízták a teljes Dél-Dunántúl védelmét. Később a Bakonyban újabb szabadcsapatokat szervezett a császáriak ellenében. A forradalom eszméjéhez mindvégig hűséges maradt. A legenda szerint Ferenc József és Erzsébet királyné 1852-es alföldi látogatása során megkísérelte elrabolni az uralkodót, hogy így állíttassa vissza Béccsel a magyar alkotmányt. A birodalom-szerte körözött katonát végül Pesten elfogták, Bécsben kötél általi halálra ítélték és kivégezték. Halálát követően a megtorlás egyik leghíresebb mártírja lett, aki a szabadságharc alatt és után szervezőképességével és kitartásával szerzett jelentős érdemeket. A szabadságharc híres tábornokaihoz képest látszólag „kiskatona” volt, de kortársai nagy becsben tartották. Kossuth Lajos a 19. század legbátrabb emberének nevezte. Noszlopy Gáspár bronzból készült mellszobra Marcaliban, a róla elnevezett iskola előtt áll.

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Már lehet jelentkezni a Budakeszi Vadaspark napközis táboraiba

Idén nyolc héten keresztül, napi két turnusban rendezi általános iskolásoknak szóló napközis táborait a Budakeszi Vadaspark. A programok népszerűségének köszönhetően az eddigi Vackor Tábor mellett ezen a nyáron Berkenye néven is indul tábor.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

Újra nyitnak az erdei szálláshelyek Gemencen

2020. május 22-től újra nyitnak a Gemenc Zrt. vendégházai, így a bakancsos turisták már több napos programokat is tervezhetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. Az erdőgazdaság a szálláshelyeken szigorúan betartja a Magyar Turisztikai Ügynökség COVID-19 könyvében foglalt ajánlásokat és előírásokat.