Back to top

Egy darabka Selmecbánya a Bükk kapujában

Az erdőmérnököket mindig is különleges kötelék fűzte az ősi alma materhez, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiához. A Sopronban tanuló erdész hallgatóknak a mai napig utat mutat Selmecbánya szellemi öröksége. Generációkon átívelő kapocs ez.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Kevesen tudják azonban, hogy Sopron mellett van egy másik kultikus hely a Bükk kapujában, ami szintén ezer szállal kötődik Selmecbányához és annak történelmi gyökereihez. Ez a hely nem más, mint a Lillafüred szomszédságában található Csanyik-völgy, amelynek zöld gyepét az egykoron Selmecbányán kezdő diákok lába is taposta.

A mai Szlovákia területén található festői szépségű Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. Virágkorát a 15. századtól élte, az 1700-as évek végére a főváros mellett Magyarország harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát, Pozsony és Debrecen után.

Korabeli virágzásában rendkívül nagy szerepet játszott az is, hogy itt működött a birodalom számára bányász-kohász és erdész szakembereket képző Bányászati és Erdészeti Akadémia.

Az első világégést követően a főiskola menekülésre kényszerült. Új otthonát az erdészeti felsőoktatás Sopronban, a bányász és kohász kar – az 1952-es költözését követően – Miskolcon találta meg véglegesen. A történelmi viszontagságok ellenére az akadémiai diákok körében kialakult hagyományrendszer az utódintézményekben máig elevenen él. (A selmeci hagyományoknak lapunkban is külön rovatot szentelünk.)

Tanulmányi erdő Kisiblyén

A Selmecbánya szomszédságában fekvő Kisiblye a kezdetekben a templáriusok szerzetesrendjének birtokában állt. Később a városban megtelepült jezsuiták tulajdona lett, végül a 17. században az államkincstárhoz került, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy 1808-ban Wilkens Henrich Dávid az akkori főbányagrófi hivatal vezetőjénél egy erdészeti botanikus kert létrehozását kezdeményezze. Az erdészeti tanintézet első tanára már nem élhette meg a kert alapítását, kizárólag a szászkői bányakincstári uradalomban fekvő szklenói erdőt használhatta diákjaival tanulmányi célra. 1835-ben Feistmantel Rudolf tett ismét javaslatot az udvari kamaránál, hogy az igen távoli szklenói helyett a kisiblyei erdő kezelését bízzák az Akadémiára. Szerencsére akkor már a kamara is jobb belátásra tért, és még abban az évben átadta a kisiblyei erdőt az erdészeti tanintézetnek. Ezzel minden akadály elhárult, hogy szakmai szempontból is alkalmas helyen erdészeti botanikus kertet hozzanak létre.

A Feistmantel kert vagy más néven kis dendrológiai kert ma Kisiblyei Arborétumként működik Szlovákiában.

Wágner Károly akadémiai oktatónak köszönhetően 1867-ben a Pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a Selmecbányai Magyar Királyi Erdőhivatalhoz tartozó 300 holdnyi kisiblyei nagy erdőtömb - az erdőőri lakkal és az erdőőrrel együtt – is az Akadémia kezelésébe kerüljön. Mivel a kisiblyei tanulmányi erdő különleges rendeltetésű volt, a tanárok a megállapított üzemtervekkel szemben szabadabb mozgást kaptak. Az erdőt szálerdő üzemmódban, a fő fajokra való tekintettel százéves vágásfordulóban kezelték. A felújítás fokozatos felújítóvágással történt. A mesterséges felújításoknál elsősorban idegenhonos fafajokkal próbálkoztak, melyek néhol még ma is láthatóak.

Nevezetes E-betű

Kisiblye egyik nevezetes pontja a Bethlen-magaslat. Az akadémia új épületének avatásakor 1892-ben Bethlen András földművelésügyi miniszter tiszteletére nevezték el a kiemelkedő hegygerincet, ahonnan maga a miniszter is megtekintette a tanulmányi erdőt. A Bethlen-magaslat csúcsán található a Wágner-emlékhely, onnan intézett szózatot lelkes tanítványaihoz Wágner Károly a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megteremtése érdekében. A jeles esemény kapcsán 1900-ban az Országos Erdészeti Egyesület Selmecbányára szervezett közgyűlése Wágner-emléktáblát avatott a helyszínen.

A tanulmányi erdő leghíresebb nevezetessége viszont kétségtelenül a híres „E-betű”. Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halálakor Darányi Ignác miniszter arra kérte az embereket, hogy a királyné emlékére parkokat, ligeteket létesítsenek és úgynevezett Erzsébet fákat ültessenek. Sok százezer fa elültetésével rengeteg park létesült országszerte. Az erdészeti akadémia pedig egy különleges ötlettel rukkolt elő. Vadas Jenő erdőműveléstan tanár javaslatára a kisiblyei tanulmányi erdőben a Szécsi-tótól egészen a Bethlen-magaslatig terjedő meredek hegyoldalon egy nagyméretű „E-betűt” vágtak ki, és a területet tűlevelű fafajok csemetéivel ültették be. A tűlevelű fajok mélyzöld színe később jól elütött a környező lomberdő világoszöld tónusától.

Az „E-betűt” már megszületésekor Selmecbánya szinte valamennyi magaslati pontjáról jól lehetett látni, és még Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette Selmecbánya látképe című festményén.

Új-Kisiblye a Csanyik-völgyben

A világháborút követően kényszerből Sopronba települt a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola. A városhoz közeli Ágfalvi Erdőgondnokságnál kijelölt 3360 holdas új tanulmányi erdő csekély terjedelme, termőhelyi és faállományviszonyai, valamint mostoha anyagi helyzete miatt önmagában nem volt alkalmas a Kaán Károly földművelésügyi államtitkár, tudós erdőmérnök szervezésével gyorsan fejlődő erdészeti oktatás és kutatás igényeinek kielégítésére. Ezért a Miskolci Magyar Királyi Erdőhivatal és gróf Károlyi László füzérradványi erdőhivatala területén jelöltek ki kísérleti területeket. Kaán Károly Diósgyőr határában a Csanyik-völgyben találta meg a kutatás és a gyakorlati oktatás számára a legkedvezőbb területet, amit a Selmecbányán kezdő hallgatók egyszerűen csak Új-Kisiblyének hívtak. Így lett a Bükk lábánál fekvő Csanyik-völgy az erdészeti kutatás és egyben az erdőmérnökök gyakorlati képzésének legfőbb színtere és új bölcsője is.

Az Új-Kisiblyét kezdetben csak erdei vasúton lehetett megközelíteni, de 1936-ra elkészült Csanyik két kilométeres bekötőútja, amelyen egész évben elérhető volt az új-kisiblyei tanulmányi ház, a csanyiki rakodó, a téglagyár és a két erdőőri lakás.

A terület az erdőmérnök-hallgatók gyakorlati oktatásán, kísérleteken, szakmai bemutatókon kívül az alacsonyabb szintű képzést is szolgálta, évente kéthetes tanfolyamokat és szakvizsgákat szerveztek a nem képesített erdőőrök számára. A második világháború idején azonban a kísérletek végérvényesen megszűntek. Új-Kisiblye nevét csak az üzemtervi térképek és a régi leírások őrizték meg az utókor számára.

A kisiblyei tanulmányi ház jelenleg az Északerdő Zrt. által fenntartott Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskolának ad otthont.

Erdész szakmánk jelentős kutatási területtel lett ugyan szegényebb hazánkban, mégis bizton állítható, hogy egy darabka Selmecbánya örökre itt maradt a Bükk lábánál. A Csanyik-völgyben sétálva a friss erdei levegővel ma is magunkba szívhatjuk azt a szellemiséget, amely ide vezette legnagyobb erdész tanítónkat, Kaán Károlyt, amikor új hazát keresett erdész fiainak és lányainak.

A Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskola
A Csanyiki Erdőház Erdészeti Erdei Iskola

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Már lehet jelentkezni a Budakeszi Vadaspark napközis táboraiba

Idén nyolc héten keresztül, napi két turnusban rendezi általános iskolásoknak szóló napközis táborait a Budakeszi Vadaspark. A programok népszerűségének köszönhetően az eddigi Vackor Tábor mellett ezen a nyáron Berkenye néven is indul tábor.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.

Újra nyitnak az erdei szálláshelyek Gemencen

2020. május 22-től újra nyitnak a Gemenc Zrt. vendégházai, így a bakancsos turisták már több napos programokat is tervezhetnek Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. Az erdőgazdaság a szálláshelyeken szigorúan betartja a Magyar Turisztikai Ügynökség COVID-19 könyvében foglalt ajánlásokat és előírásokat.

A „segítség” az életükbe kerülhet

Tavasz beköszöntével egyre-másra látnak napvilágot az erdőlakó állatok utódai, melyek nevelése az év ezen szakaszában már javában zajlik. Éppen ezért fontos tudni: ha a bokrok között például őzgidát vagy éppen bagolyfiókát látunk lapulni, az távolról sem azt jelenti, hogy anyjuk magukra hagyta őket, sőt.

A hétvégén már újra üzemel két börzsönyi erdei vasút

A járványügyi helyzet enyhülésével ismét pályára állnak a vasúti kocsik két börzsönyi kisvasúti vonalon. 2020. május 23-tól már újra közlekednek vonatok a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a Márianosztra-Nagyirtáspuszta Erdei Vasút vonalán. A Királyréti Erdei Vasút felújítása tavasszal kezdődött, így néhány hónapig még nem fogad látogatókat.

Országszerte számos program várja az érdeklődőket az Európai Nemzeti Parkok Napján

Orchidea túra a Sas-hegyen, madármegfigyelő túra Tiszaalpáron, Geotúra az ősember festészete nyomában. Ez csak néhány példa a nemzeti parkok hétvégi programjai közül, amelyekkel az Európai Nemzeti Parkok Napjára készülnek.