Back to top

Ártéri és homoki erdők

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

A Győri Erdészet legnagyobb erdőtömbjei a Szigetközben (2800 ha), valamint a Győrtől keletre húzódó gönyűi homokvidéken (3000 ha) terülnek el; a várostól délnyugatra pedig kisebb-nagyobb erdőtömbökkel találkozhatunk. A Szigetközben az ártéri puhafás (nyáras, fűzes) erdőgazdálkodás a jellemző, míg a gönyűi részen, a szélsőségesen gyenge termelőhelyen az akác-, illetve fenyőállományok vannak túlsúlyban.

Az évenként kitermelt 40 ezer köbméter faanyag nagy része az árterekről származik. A letermelés után azonnal hozzálátunk a felújításnak, zömében mesterséges úton, csemeteültetéssel vagy makkvetéssel. Fontos célkitűzésünk, hogy az idegenhonos akác-, nemes nyár-, fenyőállományokat őshonos tölgy, cser, egyéb kemény és lágy lombú hazai nyár fafajúra alakítsuk át.

Az erdészet területének 55 százaléka természetvédelmi területen, részben a Szigetközi, részben a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben található. Győr határában 250 hektáros közjóléti erdőt üzemeltetünk.

Művészek is megörökítik

A letermelést szinte azonnal követi a felújítás
A Szigetköz festői szépségű, változatos vizes élőhelyei, feltűnően gazdag élővilága mágnesként vonzza a szépet ösztönösen szerető embereket és az esztétikához hivatásszerűen értő művészeket. Az őszi lombelszíneződés időszakában a patkányosi vadászházunkba szervezett alkotótáborba az ország távoli pontjairól is érkeznek művészek. A 10 éves hagyománnyal rendelkező Szigetközi Alkotótáborban évről évre díjnyertes természetfotók, tájkép- és vadászfestmények készülnek. A folyóvizeket kedvelők számára kellemes kirándulási lehetőséget kínálnak az Öreg-Duna hullámtéri erdei. A tájat kisebb-nagyobb szigetek és mellékágak kusza szövevénye alkotja.

A vízi turizmus szerelmesei csónakba, kajakba szállva számos útvonal közül választhatnak, míg a gyalogosan útra kelők árnyas erdei utakon sétálhatnak a Duna-ágak szomszédságában.

Ősszel szervezik meg az alkotótábort
A szigeteket hidak, zárások kötik össze. Az erdők a Szigetköz Natúrpark részei. A területen egyelőre inkább az árterekre jellemző nyár-fűz állományok vannak túlsúlyban, de kitermelésüket követően egyre gyakrabban kemény lombos fafajokat (főleg tölgyet) ültetünk. Rajkától Győrig a Duna ágai, mellékágai, holtágai által körülölelt ártéri erdők számos érdekes növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet: a bíbor kosbortól a medvehagymáig, a béketutajtól a fehér tündérrózsáig, valamint a szürke gémtől az eurázsiai hódig – és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni.

Magyarország és Csehszlovákia közös álma, a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítése a rendszerváltás idején összeomlott. Bár az építkezés már 90 százalékos elkészültségen állt, a két ország nem értett egyet a befejezést illetően – a magyar kormány a visszabontás, a közben megalakult szlovák kormány az építkezés befejezése mellett döntött.

Az újra fölszaporodott hódállomány komoly károkat okoz

Vízpótlás a hullámterében

Végül – a közben Bősön befejezett erőmű állandó vízellátása érdekében – Szlovákia 1992 őszén az Öreg-Duna vízhozamának 85 százalékát elterelte az erőmű tározó tavába. Ennek következtében a Szigetköz vízviszonyai néhány nap alatt drasztikusan megváltoztak, az Öreg-Duna és a mellékágak vízszintje 3-4 métert süllyedt, és ezt lassan követte a talajvízszint is. A főmeder és a mellékágak egy része szárazra került, a kettő között pedig megszűnt az élő kapcsolat. A szakemberek az első perctől kezdve azt szorgalmazták, hogy a megmaradt kevéske vízhozammal (2-300 m3/s) bizonyos műszaki beavatkozások révén legalább a mellékágrendszer vízellátását próbáljuk biztosítani, de ez csak három év alatt valósult meg.

1995 őszére kiépült a Felső-szigetközi vízpótló rendszer, amellyel Dunakilitin egy főmederbe megépített keresztgáttal megemelték a vízszintet, és így a víz gravitációs úton folyhatott az ott kiágazó mellékágba, onnan aztán különböző vízirányító eszközökkel szinte valamennyi mellékágba vizet juttattak.

Mindez csak a hullámtér középső és felső szakaszán épült ki, és 20 évet kellett várni, hogy az Alsó-szigetközi vízpótló rendszer is elkészüljön. Ennek eredményeképpen a mellékágak újra élővé váltak, még ha az Öreg-Duna vízellátása nem is oldódott meg. A folyamatos vízszintváltozást sajnos nem sikerült biztosítani, ami a biodiverzitás alappillére lenne.

A 130 ezer lakosú, a vizek városának is nevezett Győr kedvező természeti adottságai ellenére hosszú ideig nem rendelkezett kulturáltan kialakított nagyméretű zöldövezettel. Átütő változást az 1997-ben indított együttműködés hozott a megyei jogú város önkormányzata és a Kisalföldi Erdőgazdaság között. A megállapodás a Győr közvetlen határában, az erdőgazdaság kezelésében lévő mintegy 250 hektáros Püspökerdő közjóléti fejlesztésére irányult.

Mára a mellékágak is élhetővé váltak

Blogoló tölgyfa

A zömében ártéri jellegű erdőt a várostól a Mosoni-Duna holtmedre és a Rábca választja el. Az erdészet az elmúlt bő két évtizedben számos fejlesztést valósított meg: kiépítettünk kilenc kilométernyi sétautat, emellett esőbeállókat, pihenőhelyeket alakítottunk ki. Elkészült két erdei játszótér is, egy kilenc állomásos tornapálya, valamint egy kilométer hosszú látványos tanösvény. A leglátogatottabb tisztás – egyben játszótér – mellett kalandpark működik. A folyamatos fejlesztéseken túl az erdészet gondoskodik a kihelyezett berendezések fenntartásáról és az erdő tisztaságának megőrzéséről is.

A Püspökerdő ma már vitathatatlanul az ott lakók legkedveltebb pihenő- és kirándulóhelye.

Évenként több mint 30 ezren látogatják, számos kulturális, oktatási program helyszíne. A Püspökerdőben él az ország első „blogoló” tölgyfája is, melynek életét, gondolatait bárki megismerheti a http://tolgyfa.blog.hu internetes címen.

Sok iskolás látogat ki a Püspökerdőbe a madarak és fák napján is

Százéves kísérlet

Tíz éve az AUDI-Hungária Kft.-vel közösen indítottuk útnak az úgynevezett Nelder-körös kísérletet. Ennek keretében egy hektáron, koncentrikus körök ívén, 18 sugár vonalában mértani pontossággal 252 kocsányostölgy-csemetét ültettünk. A középpontból kifelé haladva egyre nagyobb a csemeték növőtere.

A vizsgálatok az így elültetett csemeték szénmegkötő képességeinek mérésére irányulnak.

A 100 évre tervezett programban a soproni és az ingolstadti egyetemek munkatársai végzik a tudományos vizsgálatokat, a fákat az erdészet gondozza. Őszintén reméljük, hogy kis ismertetőnkkel kedvet csináltunk minden olvasónak egy szigetközi látogatásra, aminek egyik állomása lehet az évszázadok emlékműveként Héderváron álló tölgymatuzsálem.

A legöregebb magyar

Térségünk egyik természeti kincse a 7-800 évesre becsült Árpád-tölgy, mely a hédervári Boldogasszony-kápolna kertjében áll. Ez a kocsányos tölgy hazánk legöregebb fája, úgy is mondhatnánk, ő a legidősebb magyar.

Törzsén a korhadás következtében akkora rés tátong, hogy bárki kényelmesen keresztülsétálhatna rajta. Négy hatalmas ágából hármat letört a szél, de a megmaradt egy évről évre kihajt, makkot terem.

Az öreg fát 7 magról nevelt csemete veszi körül, szimbolizálva a természet megújuló képességének erejét.

Szerzőnk

A Győri Erdészet gazdálkodását Limp Tibor mutatta be, aki 38 éve dolgozik az erdőgazdaságnál, 28 éve az erdészet igazgatója. Hálás a sorsnak ezért az életútért, hisz így részese lehetett az erdész szakma minden szépségében: végigkísérhette a csemeteültetéstől a vágásérettségig tartó hosszú folyamatot a gondviselésére bízott erdőkben.

Elégedettség tölti el a tekintélyesre növő nyárfák láttán.

A legbüszkébb azonban arra, hogy mindkét fiából remek erdész lett, és már kis unokájának is az erdőjárás a legkedvesebb időtöltése.

Limp Tibor

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Öntözési alapok

Régebben a vízhiány csak nyáron okozott gondot, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondolt. Sokszor nem akkor érkezik a csapadék, amikor kellene.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Már lehet jelentkezni a Budakeszi Vadaspark napközis táboraiba

Idén nyolc héten keresztül, napi két turnusban rendezi általános iskolásoknak szóló napközis táborait a Budakeszi Vadaspark. A programok népszerűségének köszönhetően az eddigi Vackor Tábor mellett ezen a nyáron Berkenye néven is indul tábor.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.