Egy tavalyi szakmai tanácskozáson a máktermesztők aggasztónak ítélték a helyzetet, ahogy hazánkban évről évre csökkent a mák vetésterülete. 2016-ban 4600 hektár volt, 2017-ben 4000, 2018-ban 3272 hektár, 2019-ben viszont 5591 hektárra emelkedett a vetésterület. Az idei adatokra még várni kell. az egységes kérelmek zárása után, várhatóan június második felében lesznek elérhetők.
Ugyancsak ott hangzott el, hogy a termelők szívesen foglalkoznak a mákkal, mert igényes kultúra, a vetésforgóba jól illeszthető és ha jó technológiát alkalmaznak és az időjárás átlagos, akkor haszonnal termeszthető, bár az ipari mák termesztése csak integrációban lehetséges.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci helyzetelemzése szerint „a mák jövedelmezőségéről adott kedvező megállapítások csak változatlan, hosszú távon viszonylag stabil éghajlati, időjárási viszonyok mellett lennének igazak. A mák, legalábbis az étkezési, beszorult az öntözhető és egyéb feltételek kialakításához alkalmasabb kisüzemi területekre, ez az irány azonban nem kedvező, hiszen a mák jövedelmezősége a jól gépesített nagy felületeken lehet optimális.
A mák ára is nagyon változékony, a termelői ár 400 és 1200 Ft/kg között mozog, a hektáronkénti ráfordítás 500 ezer forint körüli. Ahogy más kisebb fajok, úgy a mák esetében sem lehet állami támogatás nélkül fenntartani a biológiai alapokat és a növényvédelmet, ezért a pesszimisták azt vizionálják, hogy 5-15 év alatt eltűnnek a termesztésből, s hazánk elindulhat az ökosivataggá válás útján.
Ennek veheti elejét, hogy a KAP 2021-ben induló új támogatási rendszerében – a biodiverzitás megőrzésének jegyében – vélhetően bővülnek a lehetőségek a máktermesztés támogatására
