Back to top

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Meredek domboldalak, szűk, mély völgyek, hideg vizű források alkotják Magyarország egyik legnagyobb összefüggő erdőségét, melynek faunája és flórája a Kárpátok élővilágát tükrözi.

A Heves–Borsodi-dombság legnagyobb összefüggő védett területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, amely a Bükki Nemzeti Park védettségét élvezi. A mintegy 9570 hektáros, sziklás gyepekkel körülvett összefüggő erdőtömböt hazánkban egyedülálló módon egyetlen közút vagy vasút sem szeli át. Területe 9 százalékban gyep és 90 százalékban erdő, az utóbbi 60 százaléka az EGERERDŐ Zrt. kezelésében áll.

Hazánk két leghidegebb települése is ebben a régióban található. A tájegység nyugati szegélyén lévő Zabarban, az utóbbi években sorra dőlnek meg az országos hideg rekordok, ennek kapcsán idén már hidegfesztivált is rendeznek. Borsodnádasd a keleti határon helyezkedik el, hazánk 300 méternél alacsonyabban fekvő településeinek leghidegebb klímájával dicsekedhet.

Néprajzi szempontból két jelentősebb népcsoport lakja a területet: a hevesi részeken a palócok, a borsodi térségben a barkók.

Látványos homokkőképződmény az ivádi Lyukaskő
A lakosság a gyenge minőségű földeken földművelésből és állattartásból élt, később a bányászat, majd az ipar biztosított sokaknak megélhetést. A rendszerváltozás következtében bezárt bányák és gyárak miatt a vidék egyre inkább elszegényedett és elnéptelenedett, jelenleg az ország elmaradott régiói közé tartozik.

Földtani szempontból fiatal a terület; harmadidőszaki tengerüledék: a Pannon-tenger alakította homokkő („palócul” apoka), illetve agyag alkotja. Legkiterjedtebb a Pétervásárai Homokkő Formáció, az ivádi Lyukaskővel, de a bükkszenterzsébeti Nagy-kő és Kis-kő, a tarnaleleszi Szarvas-kő és Pes-kő, vagy akár az istenmezejei Noé szőlője is ezen képződmények egyike.

A közel száz forrásából több bővizű is foglalt, rendkívűl jó vízminőséggel. A hevesi vidék patakjai a Tarnába torkollanak, míg a borsodi rész vizeit a Sajó gyűjti össze.

A dombság egyetlen természetes tava az országos szinten is egyedülálló, suvadással keletkezett Arlói-tó, melyet turisták és horgászok egyaránt szívesen felkeresnek.

Gyógyvizei közül kiemelkedő az országosan is ismert, magas ásványianyag-tartalmú bükkszéki Salvus-víz, mely mozgásszervi, bőr- és nőgyógyászati panaszokra, illetve sérülések utáni rehabilitációhoz is ajánlják. A termálfürdő mellett a strandfürdő is felüdülést kínál az ide látogatóknak.

Az Arlói-tavat a kirándulók és a horgászok is előszeretettel felkeresik

Különleges élőlények

Farkasok jelenlétének látható nyoma
A szubmontán bükkösök, gyertyános tölgyesek, cseres erdők mellett a mély völgyekben a patakok mentét égeres és fűzes társulások színesítik, változatos lágy szárú növényviláguk rabul ejti a természetben járók szívét. A szubkontinentális klímájú tájegység 65 védett és további 4 fokozottan védett növényfajnak ad otthont. Hazánkban először itt fedezték fel a ritka pontuszi nőszőfüvet, valamint a szintén a kosborfélékhez tartozó bajuszvirágot. Az utóbbi fokozottan védett növényfaj, a területen mindössze négy helyen fordul elő. A dombság további védett és dekoratív lágy szárú faja az enyves szurokszegfű, a kapcsos korpafű, az erdei hölgymál, a farkasölő sisakvirág, az ikrás fogasír, a gímpáfrány, illetve a fekete és leánykökörcsin.

A települések közelében lévő egykori fás legelők helyén akácosok állnak, melyek immár nem a juhoknak, hanem a méheknek biztosítanak jó legelőhelyet. Tarnalelesz település határában egy 257 hektáros erdőrezervátum alakult 2000-ben a gazdag élővilág megőrzése érdekében.

A tájvédelmi terület megalakulásakor még fellelhető volt a fokozottan védett, hazánkban előforduló egyetlen fajdféle, a császármadár is.

Ragadozók közül farkas és hiúz is él a területen, de időszakosan a barnamedve is szívesen kóborol erdeinkben, míg a vándorsólyom és a fekete gólya itt rendszeres költőmadárnak számít.

Kiemelt fontosságú ökológiai jelzőfaj az egyre gyakoribb fehérhátú fakopáncs. Ugyancsak előfordul a hazánkban is fokozottan védett, igen ritka pannon gyík, a rablópille, és számos más értékes állatfaj is.

Nevezetes templomok

Április-június között virágzik a védett agárkosbor
A Pétervására főterétől nyugatra 1750 körül épült barokk stílusú kastély a horvát származású Keglevich család birtoka volt. A család 1944 decemberében a sashalmi házába menekült, így magára maradt az épület, amit a benyomuló szovjet csapatok kifosztottak. Rendszerváltozáskor a Földművelésügyi Minisztérium átvette és rendbe hozatta a kastélyt, majd beköltöztette az épületbe a szabadszállási mezőgazdasági szakiskolát, mely a mai napig is működik. Szintén a Keglevichek nevéhez kötődik a város fölé méltóságteljesen magasodó templom. Építtetését Eszterházy Károly egri püspök rendelte el, és a helyiek azóta is csak a „péterkei palóc katedrálisnak” nevezik. A háromhajós, kéttornyú templom a hazai romantikus építészet legelső képviselője, és a grófi család temetkezési helye. A városban található az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének egyike is.

Ivád településről az Ivádi-patak mentén rövid sétával egy gyönyörű völgybe jutunk, melynek jobb oldalán egy őskori földvár figyelhető meg, a jól körülhatárolt várkúppal. Továbbhaladva, a Kis-Lyukaskő alá érve megcsodálhatjuk, miként formázta hullámosra az ős Pannon-tenger a homokkövet, melyek között lenyűgöző darázskövek alusszák örök álmukat. Ha hirtelen jobb kanyart véve folytatjuk utunkat, elénk tárul a Nagy-Lyukaskő is. A bátrabbak a rövid, de meredek oldalon felkapaszkodhatnak a tetejére, ahonnan csodálatos panoráma tárul a természetjárók elé. Kosárszerű kis sziget látható a sziklapad tetején, mely egykor pogány áldozóhely volt. Az oldalában meghúzódó kisebb barlangszerű képződmény betyárok és katonaszökevények búvóhelyéül szolgált. Tiszta időben észak felé egészen a Tátráig ellátni, déli irányban az Alföld határolja a látómezőt.

Váraszó az 1200-as évek elején épült Árpád-kori templomáról is nevezetes zsákfalu, három mesterséges tó határában fekszik a Pétervásárai Járásban.

A településről csodálatos környezetben, hosszú, keskeny völgyön át érhető el a Szalajka-ház. Az erdő mélyén álló házikó a Pétervásárai Erdészet tulajdona, de a turisták számára is nyitott. Szomszédjában kiváló vizű kis forrás oltja
a megfáradt vándor szomját.

Kilátás a Lyukaskőről

Noé szőlője

Istenmezeje az úgynevezett Noé szőlőjéről nevezetes. A rövid gyalogos túrával megközelíthető, 20-40 méterre az út fölé magasodó homokkősziklához több legenda is fűződik. Egy történet szerit a szőlőbirtok egy gazdag földesúré volt, akit a bibliai Noé után neveztek el. Élt ekkortájt Istenmezején egy szegény özvegyasszony, hét gyermekével. Egy napon a legkisebb gyermek, egy aranyszőke hajú kislány nagyon beteg lett, és szőlőt kívánt. Édesanyja elindult a földesúrhoz szőlőt kérni, mert úgy gondolta bár Noé gőgös uraság, megesik a szíve a beteg gyermekén. Ő azonban az asszony három gyermekét kérte volna a szőlőért cserébe. Ebbe az asszony nem egyezett bele, tovább esedezett a szőlőért, majd nagy ijedtében elájult. Mikor magához tért, a betegen fekvő kislányára gondolt, és így kiáltott Noé uraságnak: „Ó, kegyetlen gonosz lélek! Ó, ördögök cimborája! Légy átkozott! Légy átkozott! Ó bár kővé válnál az összes szőlőddel!” És ekkor váratlan nagy szél támadt, dörgött, villámlott, majd hirtelen vad dübörgés rázta meg a hegyet. Öles lángok csaptak ki a földből, majd az egész zöldessárga szőlőhegy szürkésbarna kővé merevedett.

Izgalmas kalandok

A mára egybeépült három település: Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos határában érjük el a Nagy-kő tanösvényt. A környék egyetlen, páratlan szépségű bemutatóhelye mintegy 7,1 kilométer hosszan vezeti a kíváncsi túrázót, és öt állomáshelyen mutatja be a környék élővilágát. A tanösvény végén forrás várja a kirándulókat, pihenőhellyel, kis esőbeállóval. Onnan az Országos Kéktúra útvonala vezet fel a Leleszi-völgyön keresztül a Vállós-tanyáig, ahol szintén üde vizű, tiszta forráskút vize fakad. A tanya valaha az Egercsehiben székelő Beniczky gróf uradalmának része volt, vadászatai alkalmával használta az épületet. Gróf Beniczky György alapozta meg a csehi szénbányát, miután birtokán 1890-ben már elkezdte a szén kitermelését, majd 1906-ban eladta a bányászati jogot az 1990-ig üzemelt Egercsehi Kőszénbánya Rt.-nek. A család Egercsehiben ma is álló kastélya 1830-ban épült. Jelentős birtoka révén (Egercsehi, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szúcs, Bekölce, Mikófalva) az erdők kezelésében és a vadászatban is jelentős szerepet töltött be a család, jól kezelt erdeikben számos óriási méretű fa élt. Néhány haldokló famatuzsálem most is látható Szúcs község határában.

Történelmi emlékek

A Leleszi-völgytől a Domonkosi-völgyet érintve juthatunk el a környék legmagasabb pontjára, az 541 méter tengerszint feletti magasságú Ökör-hegyre. Valamikor az ormán vezetett a kék turistajelzés, ma már csak az oldalán megy keresztül. Környezetében másik nyolc csúcs is található (pl.: Vajdavár, Köbölvár), melyek 500 méter feletti magassággal és gyönyörű kilátással emelkednek ki a tájból.

Arló-Járdánházáról már a Borsodi-dombságba lépünk át. A Keserű- és Gyepes-völgyekben a Szilvásváradi Erdészet kezelésében két turistaház fogadja a vendégeket. Az innen induló túrázók nevét a Dobornyapusztai őrbódénál felírják, hogy ha véletlenül elvesznének, keresésükre indulhassanak. Járdánháza határában áll a IV. Béla-emlékkápolna. A hagyomány szerint itt pihent meg a vesztett muhi csata után a tatárok elől menekülő királyunk.

Kissikátor nevezetessége a 13. századi, ősi alapokon álló körtemplom. Az utókornak fennmaradt egy kalapált, ezüst keresztelőmedence, fülén 1312-es évszámmal, mely jelenleg is a templomban található.

Ez arra utal, hogy valóban Árpád-kori alapokon épült, azaz egyike az ebből a korból fennmaradt kevés kör alaprajzú templomnak, csúcsán nyolcszögletes, hagymakupolás huszártoronnyal.

Érdemes felfedezni hazánk eme kevésbé ismert vidékét, amely természeti értékekben gazdag, változatos növény- és állatvilágával, izgalmas sziklaképződményekkel szeldelt meredek oldalaival és csodás panorámájával várja a túrázni vágyó látogatókat.

A turistákat is várja a Pétervásárai Erdészet Szalajka-háza

Ficzere Mónika, Antal József, Beniczki János

EGERERDŐ Zrt. Pétervásárai Erdészet

Fotók: Beniczki János, Ficzere Mónika,

Kovács Máté, Pintér István

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Idén is nagy siker volt a „Szedd Magad” levendulaakció Tihanyban

Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd Magad” levendulaakciója Tihanyban. A 3 héten át tartó program idén is sok látogatót vonzott: több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Jobban vonzzuk a kullancsokat, ha mobiltelefon van nálunk

Futni szeretne az erdőben? Egy jó kis piknikre gondolt a parkban? Ha nem akar kullancs csípéseket, jobb, ha nem viszi magával a mobiltelefonját. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kullancsokat vonzza a 900 MHz-es elektromágneses sugárzás, különösen azokat, amelyek csípésükkel veszélyes betegségeket terjesztenek.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.