Back to top

Madárodúk, költőládák a Parkerdőben

A természet védelme a hazai erdőgazdálkodók, így a Pilisi Parkerdő Zrt. mindennapi munkájának meghatározó része. Hosszú távon csak akkor fenntartható az erdőkezelés, ha a rendszeres munkafolyamatokban egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontok. A Parkerdő több erdészetében egyebek közt madárvédelmi programokat működtetünk. A Gödöllői Erdészetben Kiss Bence erdőmérnök vezetésével segítik az énekes madarak fészkelését.

Szalakóták is költenek a Parkerdőben
Szalakóták is költenek a Parkerdőben
A Pilisi Parkerdő erdőkezelésének kiemelt célja a természetvédelmi és turisztikai igények összehangolása, amelyhez a gazdálkodás teremt biztos alapot. Büszkék vagyunk rá, hogy élen járunk a természetközeli erdőgazdálkodás magyarországi bevezetésében, szakembereink a lehető legmagasabb szakmai színvonalon gondozzák a rájuk bízott értékeket. Filozófiánk, hogy az aktív természetvédelmi és a gazdasági tevékenység nem elválasztható egymástól.

Madárgyűrűzés a Mogyoró-hegyen Kiss Bencével
Madárgyűrűzés a Mogyoró-hegyen Kiss Bencével
Fontos a biológiai sokféleség

A Parkerdő félévszázados fennállása során végzett következetes munka eredményeként folyamatosan csökken a sérülékenyebb sarjerdők aránya. Napjainkra a Pilisi Parkerdő erdeinek már 56 százalékát uralják mageredetű erdőállományok.

A múlt század közepéig jellemző nagy területű tarvágásos erdőgazdálkodás következtében lecsökkent őshonos mageredetű erdők arányát lassan, de folyamatosan sikerült növelni. Az erdő élővilága roppant érzékeny rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát.

A fajokban gazdag erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival, valamint biotikus, vagy más károsításokkal szemben. Az erdei ökoszisztéma megfelelő működtetéséhez elengedhetetlen, hogy ezt az életközösséget átfogó szempontok szerint, holisztikusan szemléljük. Az erdőt nemcsak fás szárú növények alkotják, a lágyszárúak, a vadállomány, a talaj, a lebontó szervezetek és a madárvilág egyaránt szerves részét képezik, emiatt az erdészeknek mindegyik „elemre” kellő figyelmet kell fordítaniuk. A tavasz közeledtével ez a rendszer minden évben újra és újra megtelik élettel. A fákban, lágyszárúakban beindul a nedvkeringés: magoncok, virágok bújnak elő a földből, az állatvilág szintén gyarapodásnak indul. Szarvasborjak, őzgidák, vadmalacok születnek, a rókavár új lakókkal gazdagodik, fészkek épülnek a fák ágai között és a faodvakban.

A magyar természetvédelem atyja

„Szeressétek egymást, mint ahogy én titeket és a magyar erdőt szerettem!” Az idézet Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnöktől, egykori államtitkártól származik. Természeti értékeink védelmezőjét és kutatóját az utókor joggal tiszteli a magyar természetvédelem atyjaként. Kaán Károly a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készítette el 1931-ben Természetvédelem és a természeti emlékek című terjedelmes, fotókkal gazdagon illusztrált, több mint 300 oldalas munkáját. Ebben meghatározta a hazai természetvédelem fogalmát és legfontosabb feladatait. A könyv gondolatai szolgáltattak alapot az 1935-ben megjelent erdőkről szóló törvényhez, amely egyben természetvédelmi törvény is lett. Felvetései ma is helytállóak, a benne megfogalmazott megállapítások pedig kiállták az idő próbáját.

Énekes madarak a Gödöllői Arborétumban

A madárvilág szerepe kiemelkedő ebben az időszakban. Egy cinkepár például a fészkelési időszakban akár 15 ezer hernyót is zsákmányolhat, amelynek 70-90 százalékát az erdei fák lombkoronájában komoly károkozásra képes lepkehernyók teszik ki. Az erdő védelme szempontjából tehát különösen fontos, hogy ezeknek a hasznos élőlényeknek a fészkelését elősegítse az erdész.

A természetes erdőállományokban az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekes madarak számára kedvező feltételeket nyújtó, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelünk, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.

Azokban az erdőkben pedig, ahol a környezeti feltételek nem teszik lehetővé az efféle gazdálkodást, odútelepeket létesítünk. Kiss Bence erdőmérnök a Gödöllői-dombságban szolgálja az erdőket. Már gyermekkorától fogva kiemelt figyelmet szentel a madárvilágnak. Szintén erdőmérnök édesapjával rendszeres résztvevője volt a Magyar Madártani Egyesület madarásztáborainak, a pilismaróti otthonuk közelében felállított madarászhálókban befogott és meggyűrűzött madarak megfigyelése és szeretete pedig arra sarkallta, hogy maga is letegye a madárgyűrűzéshez szükséges vizsgákat. Ismereteit és tudását nemcsak a szűkebb madarász szakmai berkeken belül kamatoztatja: a visegrádi Mogyoró-hegyen működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola foglalkozásain a gyermekekkel is szívesen megosztja tapasztalatait, és neveli a jövő nemzedékét a madarak és az erdei életközösség szeretetére.

A Pilisi Parkerdő madárvédelmi programja keretében Bence és erdész kollégái mintegy 50 mesterséges odút tartanak fenn a Gödöllői Erdészeti Arborétumban az énekes madarak számára. A fészkelések eddig a várakozásoknak megfelelően sikeresek voltak. Már az odútelep létesítésének évében, 2018-ban 38 odúban költöttek a madarak, a többit pedig pelék és poszméhek foglalták el.

Kékcinke-fiókák a kihelyezett odúban
Kékcinke-fiókák a kihelyezett odúban
Tavaly ez az arány még inkább a madarak javára változott. A legnagyobb számban a széncinegék veszik birtokba a mesterséges odúkat, de költenek bennük csúszkák és a kisebb testű kékcinkék is. Az erdészek tavasszal folyamatosan ellenőrzik a fészkeket, és évente csaknem 300 madarat számolnak meg. Nagy részüket meggyűrűzik, ami bevett eszköz a madarak életének nyomon követésére. Mivel a madarak nem a szaglásuk alapján azonosítják egymást, a szülőket nem zavarja, ha a számukra is szükséges nyugalmi időszakon kívül, értő szakemberek megfogják és meggyűrűzik a fiókákat, egyedileg azonosíthatóvá téve őket a jövőbeni kutatások számára. Érdekesség, hogy költő madárként meggyűrűzött példányok is felbukkannak, azaz visszatérő lakói is vannak a Gödöllői Erdészeti Arborétum odútelepének.

Visszatelepedett ragadozók

A Gödöllői-dombság mellett máshol is zajlanak madárvédelmi programok a Parkerdőnél. A Visegrádi-hegység zártabb erdeiben az aktív természetvédelmi erdőkezelésnek köszönhetően találkozhatunk a fekete gólyával.

Volt olyan év, hogy a vihar következtében tönkrement fészket műfészek kihelyezésével pótolták, amit a fekete gólyapár életképes utódokkal hálált meg.Madárvédelmi programja keretében a nagyobb testű, ragadozó madaraknak és baglyoknak is figyelmet szentel a Parkerdő.

A Budai-hegységben a baglyok is otthonra találnak a költőládákban
A Budai-hegységben a baglyok is otthonra találnak a költőládákban
A Visegrádi-hegységben néhány éve egy rétisas pár telepedett meg a Dunától nem messze; fészkelésének, költésének nyugalmát erdészek biztosítják. Ugyancsak a madárvédelmi program része a Parkerdő területén élő baglyok, kuvikok fészkelésének biztosítása. A Gödöllői-dombságban a madárvédő erdészek által kihelyezett nagyméretű odúkba a macskabaglyok fészkelhetnek, a Budai-hegységben pedig a Budakeszi Vadaspark és vele együtt a Pilisi Parkerdő költőládákat tesz ki a hazánkban fokozottan védett kuvikok fészkelésének érdekében, ezzel hozzájárulva a néhány ezresre becsült kuvikállomány megmentéséhez, szaporodásához. A bagolyodúk kihelyezése azért is fontos az erdei ökoszisztéma szempontjából, mert ezek a ragadozó madarak rengeteg rágcsálót fogyasztanak, így csökkentik a rágcsálók károsításának mértékét. Jelenlétükkel növelik a biodiverzitást, az erdei élőhelyek fajgazdagságát. A Pilisi Parkerdő elkötelezett a természet-, így a madárvédelem mellett, hiszen csak ily módon őrizhető meg erdeink sokszínűsége, változatossága, az egészséges erdei ökoszisztéma.

A ragadozó madarak megtelepedését is segítik az erdészek
A ragadozó madarak megtelepedését is segítik az erdészek

Mészáros Péter

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.