0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az illegális fakitermelés és -kereskedelem megállítása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyre hatékonyabban ellenőrzi az illegális fakitermelést és fakereskedelmet. Tavaly csaknem 5 ezer köbméter fát és faanyagot kobzott el vagy vett zár alá a hatóság. Cikkünkből kiderül, mire kell figyelniük, milyen szabályokat kell betartaniuk a piaci szereplőknek, illetve az idei ellenőrzések során mire fókuszál a hivatal.

A faanyag-kereskedelmi lánc jogszabályoknak megfelelő működése nemcsak gazdasági és vásárlói érdek, hiszen az erdők mérsékelik a klímaváltozás káros hatásait. Tavaly csaknem 5 ezer köbméter fát és faanyagot kobzott el vagy vett zár alá a hatóság. Az illegális fakitermelés szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Bács-Kiskun és Pest megye volt a legveszélyeztetettebb. Cikkünkből kiderül, mire kell figyelniük, milyen szabályokat kell betartaniuk a piaci szereplőknek, illetve az idei ellenőrzések során mire fókuszál a hivatal.

Az utóbbi évek tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve folyamatosan fejleszti eszközeit a Nébih a faanyag-kereskedelmi lánc (a European Union Timber Regulation, az Európai Unió Faanyag-kereskedelmi Szabályozása, EUTR) hatékony felügyelete érdekében. A 2019-es mutatók alapján ennek meglett az eredménye, egyértelmű a javulás a fakereskedelemben – nyilatkozta lapunknak Nagy Dániel, országos EUTR erdészeti főfelügyelő.

Mint kifejtette, az Európai Parlament és Tanács 2010-es rendelete alapján dolgoznak a tagállamok illetékes hatóságai az illegális fakitermelés és fakereskedelem visszaszorításán.

Magyarországon a Nébih látja el ezt a feladatot.

Az erdészeti főfelügyelő szerint az illegális fakitermelés és -kereskedelem visszaszorítása nemcsak gazdasági érdek, hanem az országfásítási program céljaival összhangban a fával borított területek védelmét és fejlesztését is szolgálja, vagyis jelentősen mérsékeli a klímaváltozás káros hatásait.

A fa, mint megújuló tüzelő- és nyersanyag, a mindennapok része.

Egyre tudatosabban kell gazdálkodni vele, mert a fák klímavédelemben játszott szerepét mind szélesebb körben elismerik.

A klímavédelmi és más közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott jogszabályok ezért érintik a fák kitermelését és az erdők fenntartható használatát is.

„A társadalom faanyagszükségletét csak jogszerűen kitermelhető forrásból szabad biztosítani, ezzel is védve környezetünket és egészségünket” – emelte ki Nagy Dániel.

A kizárólag Magyarországon tevékenykedő erdőgazdálkodók – akik saját erdőgazdálkodási területükön állítják elő az erdei faválasztékokat, amit Magyarországon is értékesítenek – jogszerűen használhatják már meglévő erdőgazdálkodói kódjukat. Nagy Dániel hangsúlyozta, hogy a többi piaci szereplőnek, például az importőröknek és a kereskedőknek faanyag-kereskedelmi tevékenységük megkezdése előtt elektronikusan be kell jelentkezniük a Nébih hatósági EUTR-nyilvántartási rendszerébe. A regisztrációs adatok beküldése után egy-két munkanapon belül elektronikus visszaigazolást kapnak az Ügyfélkapun, ami tartalmazza az EUTR technikai azonosító számot. Ez a szám igazolja partnereinek és a hatóságoknak, hogy jogszerűen végeznek faanyag-kereskedelmi tevékenységet. Az EUTR-szabályozás hatálya alá tartozó termékek körét az Európai Parlament és Tanács már említett, 2010-es rendelete határozza meg, tételesen felsorolva az érintett fatermékeket. Közéjük tartozik például a tűzifa, fűrészipari fő és melléktermékek, a gömbfa, a furnérlap, a forgácslemez, a rétegelt lemez, de a fából készülő ládák, dobozok, hordók, valamint a fabútorok is.

Aki erdei faválasz­tékot (hengeres fa, tűzifa, faapríték) érté­kesít, annak a szállításhoz mindig szállítmányonként külön kitöltött, szigorú számadású szállítójegyet kell kiállítania, és a vevőnek egy példányt átadnia.

Szállítójegy abban az esetben is szükséges, ha az erdei faválasztékot ellenérték nélkül ajándékozzuk valakinek. A jogszabályoknak megfelelően kitöltött dokumentum igazolja a szállított faanyag jogszerű eredetét – mondta el Nagy Dániel. A szállítójegyekről mint szigorú számadású nyomtatványokról – a számlatömbökhöz hasonlóan – nyilvántartást kell vezetni. Az ehhez szükséges formanyomtatvány szintén beszerezhető a nyomtatványboltokban. Emellett a szigorú számadású szállítójegytömbök használatának megkezdését és befejezését elektronikus úton be kell jelenteni a https://portal.nebih.gov.hu/eutr oldalon. A fogyasztóknak történő értékesítés esetén minden tűzifára kiállított szállítójegyhez mellékelni kell egy tűzifavásárlói tájékoztatót, amely letölthető a Nébih weboldaláról.

A fatermékek nyomon követéséhez a kereskedelmi forgalomban, illetve az illegális eredetű fatermékek ez úton való kiszűréséhez a kereskedőknek naprakész nyilvántartást kell vezetniük – minden telephelyre külön-külön –, amiből egyértelműen megállapítható, hogy kitől és milyen faterméket vásároltak, azt milyen formában dolgozták fel, mennyi faterméket tárolnak a telephelyen, illetve milyen fatermékeket és kinek adtak el.

Fontos, hogy a kereskedő minden vásárolt fatermékhez beszerezze az eredetét és a nyomon követhetőségét igazoló dokumentumokat (szállítójegy, számla).

Mindig meg kell győződni róla, hogy a faanyag-kereskedelmi lánc regisztrált szereplőjétől vásárolunk, illetve kereskedelmi mennyiséget csak regisztrált személynek lehet értékesíteni, hangsúlyozta az erdészeti főfelügyelő.

Kiemelt ellenőrzési területek 2020-ban

A Nébih 2020-ban kiemelten vizsgálja a többi között az erdei faválasztékot, a részben vagy egészben faipari maradékból előállított termékeket, a háromnál több szereplős értékesítési láncokat és az internetes fatermék-kereskedelmet. Külön figyelnek továbbá a zártkerti eredetigazolásokra és a nyomvonalas létesítmények (vasút, közutak) területén történő fakitermelésekre, azonkívül a kereskedelmi szereplők telephelyén található faanyagra is. Az ellenőrzések célja a jogszerűtlenül kitermelt vagy ellenőrizhetetlen származású fa és a belőle származó fatermékek kereskedelmének visszaszorítása, illetve a fekete- és szürkegazdaságban értékesített fa mennyiségének csökkentése. Ezzel a hazai fát és faterméket vásárló és felhasználó lakosság érdekeit is védik, és növelik a vásárlók fa és fatermékek, elsősorban a tűzifa iránti bizalmát.

Az EUTR-szabályok a koronavírus miatti veszélyhelyzetben sem módosultak, így az ellenőrzési célok sem változtak, csak az ellenőrzés módszereit és azok ütemezését alakították át úgy, hogy maximálisan be lehessen tartani a járványvédelmi előírásokat.

„Hatóságunk az ellenőrzések során hosszabb időt hagy az ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére, és a méltányossági kérelmeket is nagyobb toleranciával kezeljük. Aki azonban a járványhelyzetet kihasználva próbál jogszerűtlen faanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatni a fogyasztók kárára, az a korábbinál is szigorúbb elbírálásra számíthat”. Nagy Dániel szerint az ellenőrzési terv végrehajtása közvetlenül hozzájárul a faanyag-kereskedelmi lánc szereplőinek jogkövető piaci magatartásához. Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések mellett a nehéz helyzetbe került erdőgazdálkodókat, a jogszerűen termelőket is igyekszik segíteni a Nébih, azáltal, hogy platformot hoztak létre a tűzifa közvetlen értékesítésére.

 Nagy Dániel elmondta, hogy a Nébih idén áprilisban elindította az ingyenes „Tűzifát okosan” online hirdetési felületet (tuzifatokosan.nebih.gov.hu), ahol csak beazonosított erdőgazdálkodók, földhasználók és a faanyag-kereskedelmi lánc más szereplői hirdethetnek. A vásárlókat segítő rendszerben össze lehet hasonlítani a különböző feldolgozottsági fokú és készletezési formájú tűzifák árát, és a lakóhelyük környezetében telephellyel rendelkező erdőgazdálkodókat, földhasználókat találhatnak a vásárlók.

A vásárlók ingyen és azonnal, online regisztrálhatnak, de az eladóknak mindenképpen szüksége van EUTR-regisztrációra az adatbázisba való bekerüléséhez, csak azzal használhatják az alkalmazást.

Amelyik erdőgazdálkodónak eddig nem volt EUTR-regisztrációja, annak regisztrálnia kell azt a telephelyét, ahonnan értékesíteni szeretne. Az erdészeti főfelügyelő hozzátette: az EUTR-regisztráció szintén ingyenes, és ügyfélkapus azonosítással elintézhető.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény kimondja, hogy tilos forgalomba hozni illegális kitermelésből származó vagy az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek nem megfelelő faterméket.

A Nébih tavaly még több ellenőrzést végzett ezen a területen, mint előző évben, és ezek a szemlék egyre célirányosabbak lettek – emelte ki Nagy Dániel. A hirdetések megelőző jellegű ellenőrzése során 671 jogszerűtlen hirdetést szűrtek ki. A hatóság 163 esetben szabott ki bírságot. Bár a kirótt bírságok összege 25,47 millió forintra csökkent a 2018-as csaknem 38 millió forintról, az elkobzott bevétel több mint a két és félszeresére, mintegy 59 millió forintra emelkedett. Emellett jelentősen nőtt a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége is, megközelítette az 5 ezer köbmétert. Az elkobzott fatermékek ingyenes közcélú tulajdonba adása idén kezdődött meg.

Az elkobzott tűzifát eddig jellemzően önkormányzatok vagy egyházi jogi személyek kapták meg, amelyek szociális rászorultság alapján oszthatják szét.

A tűzifánál jobb minőségű faválasztékot az önkormányzatok saját közérdekű céljaikra is felhasználhatják, például közösségi létesítményeik fejlesztésére, de az ilyen áru mennyisége csak a töredéke az elkobzott tűzifáénak.

A Nébih honlapján közzétett elemzés alapján Nagy Dániel kifejtette, hogy az illegális fakitermelés kockázata 2017 és 2019 között Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében lassan, de folyamatosan javult, míg Bács-Kiskun, Pest, Veszprém és Zala megyében szintén lassan, de folyamatosan romlott a helyzet. Az aktuális kockázati besorolás alapján 2019-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Bács-Kiskun és Pest megye is az „igen magas” kockázatú megyék közé került, ugyanakkor Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér és Hajdú-Bihar megyék besorolása egy kategóriával javult. A kockázati pontszámok változása egyúttal jelzi, hogy az EUTR-ellenőrzések gyakorisága és hatékonysága egyes megyékben – például Pest megyében – nőtt, illetve hogy az EUTR-ellenőrzések során az első jogsértéskor korábban általánosan alkalmazott figyelmeztetés helyett egyre többször rögtön szankciókat rónak ki. Az erdészeti főfelügyelő szerint „Az alkalmazott új intézkedéstípusok hatékonynak bizonyultak, és úgy tűnik, hogy egyelőre megfelelő visszatartó erővel rendelkeznek”.

Az EUTR-regisztrációk száma is emelkedő tendenciát mutatott az utóbbi években: 2017-ben 4608, 2018-ban 5593, míg 2019-ben már 6378 regisztrációra került sor.

„Az EUTR-felügyelet hasznát és szükségességét elismeri a piac, illetve a faanyag-kereskedők jogkövetési hajlandósága is javult” – vélekedik Nagy Dániel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság