Emellett a kutatók kimutatták azt is, hogy ez a bizonyos NPGL nevezetű fehérje növeli az étvágyat magas kalóriatartalmú élelmiszerek bevitele esetén, mely arra enged következtetni, hogy nem csak a túlzott kalória fogyasztás állhat az elhízások mögött.
A kutatás japán tudósok és a UC Berkeley munkatársainak közreműködésével, a Hiroshima egyetem professzorának, Kazuyoshi Ukena vezetésével valósult meg. A felfedezés rávilágított arra, hogy az agy hogyan szabályozza az energiafelhasználást és az étkezési szokásokat – amelynek kontroll mechanizmusai még nem teljesen ismertek.
Az evolúciós történelem nagy részében az agy látszólag jó munkát végzett a testzsír összetételének szabályozásában, az éhínségek idején a túléléshez nélkülözhetetlen zsír felhalmozásában.
Mivel az agy továbbra is evolúciós túlélési módban üzemel, az emlősök éhségét és zsír tárolását szabályozó agyi kémia regulátor (NPGL) működését feltáró tanulmány széles körű klinikai és társadalmi következményekkel szolgál az elhízást és az ahhoz kapcsolódó betegségek tanulmányozását és kezelését illetően.
Az NPGL-t először Ukena professzor fedezte fel csirkékben. Megfigyelései azt bizonyították, hogy az állatok táplálkozástól függetlenül nagyobbra nőnek. Később a fehérjét egerekben és emberekben is dokumentálta. Legutóbbi tanulmányában megfigyelte, hogyan reagálnak a patkányok ugyanazon agyi vegyi anyag fokozott expozíciójára.
A kezdeti megfigyelések azt mutatták, hogy az NPGL magas koncentrációban van jelen a patkányok hipotalamuszának egy meghatározott részében, abban az agyi központban, amely az étvágy és anyagcsere szabályozásáért felelős. Ez arra utal, hogy a vegyület részt vesz a testi energia szabályozásában.
Ezt szem előtt tartva, a kutatók ezután kísérleteket végeztek patkányokon, amelyeket két különféle étrenddel tápláltak hat héten keresztül. Az egyik étrend magas kalóriatartalmú volt – magas zsírtartalommal és cukorral, míg a másik étrend csak az egészséges túléléshez szükséges kalóriát tartalmazta. Ezután olyan vírust készítettek, amely mindkét patkány csoportban a hipotalamusz NPGL-t kiválasztó sejtjeinek fokozott kiválasztását idézte elő, majd a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányokba olyan antitesteket juttattak, melyek gátolták az NPGL szintézist.
A rendszeres kalóriatartalmú étellel táplált patkányok- amelyekben NPGL-termelést szintén megemelték- nem növelték a teljes testtömegüket, és csak mérsékelten növekedett az élelmiszer-fogyasztásuk. Azonban a testzsír összetételük, úgy, mint a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányoknál jelentősen megnőtt.
Ezzel szemben, amikor a magas kalóriatartalmú étrenddel táplált patkányok olyan antitesteket kaptak, amelyek gátolták az NPGL szintézist, a testben lévő zsírszövetek aránya csökkent. Ezekben a patkányokban az étkezés és az általános testtömeg változatlan maradt, mely további bizonyíték arra, hogy az NPGL kritikus szerepet játszik a testzsír összetételének szabályozásában.
Összefoglalva, ezek az eredmények egy bonyolult neurokémiai rendszert tárnak fel, amelyben az agy és más szövetek jelei egyesülnek, hogy figyelemmel kísérjék a test energetikai állapotát, és ennek megfelelően állítsák be a táplálkozást és az anyagcserét. Mivel a rendellenes energiamérleg elhízást okozhat, és olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség, elengedhetetlen, hogy megismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a testzsír összetételt és az étvágyat szabályozzák.
A tanulmány ösztönzőleg hathat olyan más kutatásokra, melynek célja az evolúciós-túlélő üzemmódban működő emberi test alkalmazkodásának segítése a kalóriadús 21. századi környezethez.