Back to top

A biogazdálkodás problémái

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője.

A csapadékos időjárás ugyanazt a hatást váltotta ki a biogazdálkodásban, mint a konvencionális gazdálkodásban. Az eső a gyomosodásnak kedvezett, viszont az ellene való védekezés a biogazdálkodásnak komoly problémát jelent.

Fotó: Dr. Roszík Péter
– Clinic herbicideket a mi gazdáink nem alkalmazhatnak, ezért a gyomosodás az egyik legnagyobb gondot okozza a biogazdálkodásban. Természetesen elterjedtek többféle megoldások, mint a gyomfésűk, a kamera-vezérelt kultivátorok, illetve egyéb precíziós gyomirtó eszközök.

De a gyomosodás ellen mindezek nem tudják olyan szinten felvenni a kesztyűt, mint ha herbicideket alkalmaznánk – mondja Roszík Péter.

A csapadék hatására a kórokozók és a kártevők is felszaporodtak. A biogazdálkodásban, ez esetben biológiai készítményekkel, továbbá megfelelően formulázott hatóanyagokkal védekeznek, ellenben kitettségben itt nem akkora a különbség, mint a gyomirtásnál.

– A szántóföldi növényeknél az aszályos időszakban főként a levéltetvek és -atkák számottevő megjelenése volt észrevehető, a csapadék után viszont a gombák és baktériumok szaporodtak fel.

A biogazdálkodásnál az alkalmazott harmonikus tápanyag-ellátás következtében, egy kompakt, zárt növényállománynak jobb az ellenálló képessége a növénykártevőkkel és kórokozókkal szemben.

Fotó: Wikipédia
– A biokultúrában kötelező a vetésváltás, amely önmagában egy növényvédelmi előnyt eredményez. Ezért például a kukoricabogár nem károsít a biogazdálkodásban, inkább a monokultúrában bukkan elő. Ugyanakkor vannak olyan kártevők, amelyek inkább a biokultúrára „specializálódtak”.  Főként az invazív növénykárosítókról van itt szó, mint a vándorpoloska vagy a foltosszárnyú muslica, melyek a konvencionális gazdálkodást kevésbé preferálják.

Harminc évvel ezelőtt megközelítőleg 10-nél kevesebb volt a növényvédelemben alkalmazható anyagok, szerek száma, napjainkra viszont már több mint 200.

– Kiváló fejlesztésű készítményeket, riasztóanyagokat, szexferomoncsapdákat lehet találni a termékpalettán, és ha az elmúlt időszakot figyelembe vesszük, a választék és az innováció további kecsegetető eredményekkel szolgálhat – véli az alelnök.

Roszík Péter az idei év termésmennyiségéről is számot adott. Elmondása szerint a biogazdák a saját elvárásaiknak megfelelő terméseredménnyel számolnak, de nyilván ez a mennyiség alacsonyabb a konvencionális gazdálkodáshoz mérten. Évente átlagosan 20-25 százalékkal kevesebb a biotermények hozama, ugyanakkor a támogatási rendszer, illetve az ár kompenzálja ezt a termésmennyiségbeli különbözetet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.