Back to top

A kis farágó tömeges csapdázása

Az utóbbi években egyre többen panaszkodnak, hogy a nagy és kis farontó lepke (Cossus cossus, illetve Zeuzera pyrina) hernyói komoly kárt tesznek a gyümölcsösökben. Mindkét kártevő a fák, cserjék fás részében károsít. Cikkünkben a kis farágó kártételével, az esetleges környezetkímélő védekezés módjával foglalkozunk.

Cossus cossus
Fotó: Wikipedia

Kis farontó lepke a csapda varsás részében
Kis farontó lepke a csapda varsás részében
A kis farontó vagy más néven kis farágó a gyümölcsfák, alma, körte, birs, dió, gesztenye kártevője, de komoly gondot okoz a bogyós­gyü­mölcsűek és a mogyoró hajtásaiban is. Könnyen fölismerhető, fehér alapon kékesszürke foltokkal tarkított szárnyú lepke, mérete 5 centiméter. Kártétele régóta ismert, még az 1800-as évek végéről, de nagyon sokszor említették az 1920-as, 30-as években megjelent Növényvédelem folyóiratban is. Akkor még igen ritka volt az üzemi gyümölcsös, általában egyes fák és cserjék károsítását írták le.

Az 1900-as évek végétől azonban már árutermelő gyümölcsösökben is komoly károkat okozott. Különösen érzékenyen érinti a termesztőt, ha nagy értékű szaporítóanyaggal telepített gyümölcsösében észleli. A dióoltvány-iskolák fertőzöttsége is jelentős lehet.

Több táplálékot talál

Második éves hernyó
Második éves hernyó
A kártevő gyakoribb megjelenését több okra vezethetjük vissza. Egyrészt melegkedvelő faj, eddig elsősorban Európa déli részén fordult elő.

A fölmelegedés következtében hazánk, de a szomszédos országok is egyre inkább megfelelő körülményeket nyújtanak számára.

Másrészt, a kártevők elleni védekezés nem a mérgező, hanem a szelektív rovarölő szerek felé tolódott el, amelyek nem hatékonyak a frissen kikelő farontólárvák ellen. Ezzel a kíméletes növényvédelemmel természetesen mindenki egyetért, aki a környezetet óvni szeretné. További kedvező körülmény a kártevő számára, hogy egyes, korábban csak természetes erdőt alkotó fák kerülnek a termesztésbe (dió, gesztenye), ahol nagyobb terület áll rendelkezésére a szaporodáshoz. Korábban az oltványdió-faiskolák sem léteztek.

Fiatal gesztenyetelepítésben nagy kárt okozott
Fiatal gesztenyetelepítésben nagy kárt okozott
Nagy termetű lepke

A kis farágó lepke kétéves fejlődésű. A nőstények június, július folyamán a levélnyelek vagy a hajtások tövébe helyezik el a tojásaikat. A kikelő kis hernyók azonnal a növény belsejébe rágják magukat, rejtett életmódot folytatnak.

Jelenlétüket csak a gondos szemlélő veszi észre az elszínesedő, majd elhaló levelekről. A lárvák a hajtásokban lefelé rágnak. A fiatal hernyók telelnek át, majd tavasszal folytatják a 2-3 éves vesszők fás részének károsítását. Ilyenkor az elhaló ágrészek sokkal szembetűnőbbek.

A fertőzött oltvány a telepítés után rendszerint hamar elpusztul, vagy a fiatal telepítésekben nehéz kialakítani a helyes koronaformát. Ha a hervadt rész alatt eltörjük az ágat, rendszerint megtaláljuk a károsító hernyót. A kifejlett hernyók 6 centiméter hosszúak is lehetnek. A károsító a második telet is hernyó állapotban vészeli át, tavasszal alakul bábbá, majd június–júliusban rajzik a lepke. Egy-egy gyümölcsösben különböző életkorú hernyók károsítanak, ezért rajzásuk minden évben megfigyelhető.

Szexferomonnal összegyűjthető

A varsás csapdákat a fakorona fölé kell kirakni
A varsás csapdákat a fakorona fölé kell kirakni
A kis farontó szexferomonját az 1980-as években határozták meg, így megfelelő csapdahasználattal rajzása nyomon követhető. A faj a szokásos ragacsos csapdával csak gyengén fogható. Az egyes csapdatípusok közül a varsás (Csalo­mon® VARb 3) bizonyult a legjobbnak, ami a cserebogarak tömeges csapdázására is bevált (lásd Csapdaszegély cserebogarak ellen, Kertészet és Szőlészet 2020/23. szám). A fogóedény nagyszámú egyedet képes befogni, nem telítődik, így a rajzás végéig hatékony. Nagyon fontos viszont a kihelyezés módja. A csapda csak akkor fogja a hím lepkéket, ha legalább 40-50 centiméterrel a lombkorona fölött helyezzük el. Leghelyesebb, ha külön karót használunk erre a célra, mert úgy a lombozat növekedési ütemét követve egyre magasabbra vihetjük a csapdát.

A kis farontó elleni hagyományos védekezés nem megoldott. Viszont külföldön és hazánkban is vannak sikerek az úgynevezett tömeges csapdázással (mass trapping).
Ez a technológia azon alapszik, hogy a védendő területen több csapdát helyezünk ki, amelyek összefogják az odarepülő hím lepkéket, ezáltal kevesebb nőstény párosodhat, és a lerakott tojások száma csökken. Mivel a kis farágó kétéves fejlődésű, eredményt az első évben nem várhatunk, csak az összefogott hímeket számolhatjuk a csapda varsás részében.

Magasan, külön karón elhelyezett csapda
Magasan, külön karón elhelyezett csapda

Azt javasoljuk, hogy 30-40 csapdát helyezzünk ki egy hektár ültetvénybe, egymástól egyenlő távolságra. Ügyeljünk arra, hogy a lomb növekedésével a csapdákat magasabbra tudjuk rakni. Mindenképpen a rajzás elejétől üzemeltessük a csapdákat, egészen a rajzás végéig, vagyis augusztus elejéig. A csapdák csalogatóanyaga szexferomon, ami csak a hím lepkéket fogja, a nőstényeket nem vonzza. A kártevő kétéves fejlődése miatt egy nemzedéket csak akkor tudunk befolyásolni számunkra kedvező irányba, ha a csapdahálót egymás utáni két évben alkalmazzuk. Ha a védendő ültetvény növekedése még nem megfelelő, akkor a hajtások megőrzése miatt a 3-4. évben is alkalmaznunk kell a csapdahálót.

Ez a technológia nem olcsó, ezért a kifejezetten értékes ültetvényben javasoljuk használatát, például gesztenyetelepítésben és dióoltvány-iskolában. A kártevők számának, illetve a kártétel nagyságának csökkenését csupán a harmadik év után várhatjuk.

Voigt Erzsébet,

Tóth Miklós

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Tűzifavásárlás ésszel, nyáron, erdészettől!

Kifejezetten ajánlott hivatalos forrásból, erdőgazdaságoktól vásároljunk tűzifát, ugyanis ez garancia a minőségre, a visszakövethetőségre és a jogszabályoknak megfelelő adminisztrációra. Fontos kiemelni, hogy a tűzifa fenntartható gazdálkodásból származik, azaz a kivágott fák helyére csemeték kerülnek.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.