Back to top

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A holland Agrifirm által szervezett, a közösségi médiában zajló felmérésben kilenc különféle mezőgazdasági eredetű termék – karfiol, körte, sárgarépa, burgonya, tojás, baromfihús, sertéskaraj, marha-steakhús, illetve kisüzemi sajt – termelői árát kellett megsaccolniuk „laikusoknak”, vagyis olyan élelmiszervásárlóknak, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mezőgazdasággal.

Az eredmény egyértelmű, mindenki úgy vélte, hogy jóval nagyobb hányad marad a szupermarketekben kifizetett összegből a gazdáknál, mint amennyi tényleg.

Fotó: Tömpe Anna

Különösen nagy volt a különbség a tippelt és a valóságos termelői ár között a sárgarépánál

(57 centre gondoltak a vásárlók, miközben valójában 15 centet kapnak a termesztők kilójáért), a baromfihúsnál (1,36 euróra tippeltek, miközben csak 0,80 euró), a sertéskarajnál (a feltételezett 3,28 euró helyett csak 1,76), valamint a marha-steakhúsnál (a vevők által vélt 7,47 euró helyett 4,66). A felmérésben a „szupermarket-ár” a több helyen beszerzett élelmiszerek átlagárát jelentette, egy-egy élelmiszer termelői árát pedig éves átlagban számolták ki, hogy kiegyenlítődjenek a csúcsok és a mélypontok. Természetesen vannak gazdák, akik többet kapnak a termékeikért, a felmérés készítői azonban az ágazati átlagot igyekeztek prezentálni.

Az eredmények tekintetében nem mutatkozott érdemi különbség sem tájegységenként, sem a városlakók és a vidékiek között, de az életkori csoportok között sem. Vagyis a holland „laikusok”

kortól és lakóhelytől függetlenül mind úgy vélik, hogy a gazdálkodók jóval többet keresnek, mint amennyit valójában.

Feltűnő különbség volt ugyanakkor a nők és a férfiak között, a nők 56 százalékkal becsülték túl a gazdák által zsebre tett összeget, a férfiak pedig kicsit kevésbé, csak 39 százalékkal – számol be róla az agrarheute.com cikke.

Fotó: Tömpe Anna
Az Agrifirm által szervezett felmérés fő célja egyébként az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak tisztában az élelmiszerek árával és értékével a fogyasztók, illetve kapjanak némi rálátást, hogy mindennek mekkora hányadából részesülnek az élelmiszerlánc egyes szereplői. „Azért indítottuk a kampányunkat, hogy felhívjuk az emberek figyelmét mindannyiunk szerepére: arra, hogy

milyen nagy nyomást helyezünk mi mindannyian a termelőkre az élelmiszerekkel kapcsolatos sokrétű elvárásaink révén,

és hogy mindezért cserébe ők mennyit kapnak” – idézte a portál Dick Hordijket, az Agrifirm vezetőjét.

Az akció másik célja az volt, hogy rávilágítson a helyben termelt élelmiszer értékére, és arra, hogy a holland gazdálkodók az utóbbi időkben rengeteget ruháztak be egyebek között állatjólétbe és fenntarthatóságba, ugyanakkor a termékeikért alig kapnak többet. „A következő időszakban az előírások tovább szigorodnak, és a gazdák természetesen meg tudnak és meg is akarnak felelni a követelményeknek, viszont mindezért cserébe fair árat kell kapniuk” – fogalmaztak a felmérés készítői.

Káposztabetakarítás Hollandiában
Fotó: Tömpe Anna

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.