Back to top

Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet

Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György.

Malatinszki György
Fotó: Malagrow Kft.
A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.

A jelenlegi magas zöldség-gyümölcs árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztók szintjén jelentkeznek, a termelők a legtöbb esetben nem részesülnek a fogyasztói árak emelkedéséből.

Ez rövidebb távon a beruházásokat halogató termelőknek kedvez ugyan, hosszabb távon viszont éppen a fejlesztésekkel jobb költséghatékonyságot és piacképesebb minőséget előállító szereplők nyerhetnek – véli Malatinszki György. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow ügyvezető igazgatója szerint egy komplex helyzet alakult ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, amely a koronavírus krízis hatásaiból, az export és az import átalakulásából, időjárási tényezőkből és a munkaerő biztosításának kérdéséből fakad. „Ebben a bonyolult helyzetben ismét egyértelművé vált, hogy mindazok, akik intenzív módozatokkal, vagyis kevesebb munkaerőt igénylő, és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, biztosíthatják a folyamatos áruellátást. A jelenlegi magasabb árak ugyanakkor sok esetben nem a termelőknél csapódnak le” – tette hozzá a szakember. A cégvezető ezzel kapcsolatban megjegyezte: a mostani helyzet piaci anomáliaként fogható fel, amelynek hamarosan rendeződnie kell, hogy a kereskedők és a termelők is megnyugtatóan megtalálják számításukat.

Kőkemény elvárások

Malatinszki György szerint ez a jelenlegi helyzet még így is a beruházások létjogosultságát igazolja, hiszen a nyomott termelői árak mellett még inkább felértékelődnek a költségcsökkentő beruházások, valamint azok a technológiák, amelyek piacképesebb, szebb, jobban eladható terményt biztosítanak. „Egy olyan világban, amikor a termelő aránylag alacsony árat kap a terményért, a kereskedelmi szereplők pedig komoly minőségi és küllemi elvárásokat támasztanak, csak az nyerhet hosszabb távon, aki kedvező fajlagos költségszerkezet mellett tud egységes minőségű és nem utolsósorban kinézetében és színében is vonzó zöldségeket és gyümölcsöket biztosítani. Ezt az extenzív, szántóföldi termesztési módszerekkel egyre nehezebb elérni.”

Az egyébként is komplex ágazati helyzetet tovább bonyolítja, hogy a mostani magas árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztó szintjén jelennek meg, a termelő által kapott ár pedig nem sarkall újabb beruházásokra. „Nyomott árak esetén a minimális befektetést megvalósító, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplők könnyebben érnek el pénzügyi eredményességet, mint az esetenként drága beruházásokat vállaló termelők. Ez a helyzet azonban csak rövid távon áll fenn” – figyelmeztetett a cégvezető. Malatinszki György szerint tehát az extenzív termelést folytató szereplők ideiglenesen érhetnek el jó eredményeket, de hosszabb távon a költséghatékony termelés és a piacképes termék fog dönteni – ez pedig beruházások nélkül egyre kevésbé valósítható meg.

Érdemes körültekintően tervezni

Mindezek miatt érdemes a beruházásokat úgy tervezni, hogy azok megtérülése csak közép- vagy hosszútávon várható, hiszen a jelek szerint a piac még magasabb fogyasztói árak esetén sem jutalmazza azonnal a termelők erőfeszítéseit. Ezt a megtérülési időt és általában a fejlesztések pénzügyi eredményességét kedvezően befolyásolhatják a különféle támogatási konstrukciók, Malatinszki György szerint ugyanakkor a beruházásokat szakmai alapon kell megtervezni, és nem azt kell fejleszteni, amire támogatás van.

„Egy-egy beruházásnak a saját jogán is meg kell térülnie, szakmailag és pénzügyileg megalapozottnak kell lennie. Ha ennek a követelménynek megfelel egy fejlesztési terv, és még támogatás is van mellé, akkor az természetesen segíthet.”

Ilyen megfontolások és gondos tervezés mellett érdemes a munkaerőt kiváltó, az időjárási kockázatokat mérséklő, vagy a tárolást, a post harvest fázis hatékonyságát javító fejlesztéseket kidolgozni és megvalósítani.

Hosszabb távon fejleszteni kell

Malatinszki György hangsúlyozta: a beruházás, az extenzív termelési módozatoktól az intenzív felé történő elmozdulás mindenképpen jó irány, ha hosszabb távon gondolkodik az ember: a gazdasági krízisek és az időjárási anomáliák is elsősorban a külső hatásoknak jobban kitett, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplőket érintik negatívan. Ezek néha olyan súlyosak is lehetnek, hogy némely termelő feladni kényszerül tevékenységét. Az intenzív, a környezeti és piaci kockázatok ellen védettebb termelést folytató mezőgazdasági szereplők ugyanakkor hosszabb távon biztosabban számíthatnak beruházásaik megtérülésére. Ez különösen az időjárási kockázatokat tekintve vehető biztosra. „A klímaváltozás miatt sajnos arra kell számítani, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagykár, az aszály, vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése, vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházásokat eszközölni” – fogalmazott a cégvezető.

Forrás: 
Malagrow Kft. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Egyre népszerűbb az NHP Hajrá

Három hónapja indult el az Magyar Nemzeti Bank válságkezelő csomagjának egyik legfontosabb eszköze, az NHP Hajrá program. A rugalmasan felhasználható termék hamar népszerűvé vált a vállalatok körében, július elejéig már 123 milliárd forintnyi állományra szerződtek le a hitelintézetek.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.