Back to top

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Mezei Dávid
Fotó: Takarékbank
Sorra jelennek meg a zöld megállapodás végrehajtását célzó jogszabályjavaslatok az Európai Unión belül – 2030-ra 25 százalékkal szeretnék felemelni az ökológiai területek arányát. Ezzel párhuzamosan komoly megszorításokat javasol az Európai Bizottság a műtrágyák, növényvédő szerek használatával kapcsolatban.

Az európai agrárium kibocsátását jelentős mértékben akarja az Unió csökkenteni, ugyanakkor minőségi javulást szeretnének elérni – mondja Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója.

Az eddig is már magas élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti sztenderdeket az EU minél magasabb szintre emelné, ami mennyiségi kibocsátás-csökkenéshez vezet, ha csak az ökológiai területek arányát vesszük figyelembe.

– A kibocsátás-csökkenés okai részben a klímaváltozás elleni védekezés és a környezetvédelem támogatásán alapszanak. Másrészről az Európai Unió folyamatosan kereskedelmi megállapodásokat köt a harmadik országokkal – legutóbb a MERCOSUR tagjaival.

A megállapodások során az EU agrárpiaci hozzáférést ajánl fel – aminek legfőbb akadályai, egyben elszenvedői az európai termelők – a harmadik országoknak, ezáltal az Európai Bizottság mozgásterületet biztosítana magának a piacok között.

Emellett a kibocsátás-csökkentéssel a mennyiségi termelést kívánják visszaszorítani a minőségi termelés javára. Ehhez jelentős beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Igaz ez hazánkra is, hogy a nemzetközi piaccal felvehessük a versenyt.

Mezei Dávid a hazai támogatásokról is beszélt. Kifejtette, hogy két támogatás tartja lázban a termelőket: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére létrehozott 25 milliárd forintos támogatáscsomag, mely gyakorlatilag a gazdaságok pénzügyi helyzetét kívánja javítani, valamint a Vidékfejlesztési Programban megjelenő 80 milliárd forintos támogatás, amiből 50 milliárd forint az állattenyésztési, 30 milliárd forint pedig a kertészeti ágazatot hivatott támogatni.

– A Takarékbank az elmúlt időszakban megjelent beruházási pályázatok megvalósításában jelentős részt vállalt. Közel 1000 projekt valósult meg közreműködésünkkel, és reméljük, hogy a Vidékfejlesztési Programban kiírt pályázatok esetében is hasonlóan tudunk részt venni – véli az ügyvezető igazgató.

A Takarékbank segítséget kíván nyújtani a gazdáknak a pályázatok beadásában, hogy a várhatóan nyár végén, szeptember elején kiírt pályázaton minél több ügyfél sikeresen tudjon részt venni.

Hollósi Dávid
Fotó: Takarékbank
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány időszakában az agráriumot érő sokkhatásról beszélt, mely keresleti és kínálati oldalról is megmutatkozott az ágazatban. A részletek átfogóbb megismerése érdekében, a bank közvélemény-kutatást végzett ügyfeleinek körében. A minta kiválasztása kiválóan reprezentálja a hazai értékláncokat, és a beérkező adatok összegzésével az elemzők új agrárágazati bizalmi indexet állítottak össze.

Termékcsoportok és a területi megoszlás alapján az agráriumot leképező index összességében és termékpályánként is képes megmutatni negyedévről negyedévre a változásokat, mozgásokat.

A bank az első negyedév után most a második negyedév végi mérések eredményeit egyszerre publikálta a változások érzékeltetése végett.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 második negyedévének végén 27,5 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami egy ponttal magasabb az első negyedévinél. A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.

Fotó: Takarékbank

A Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján és a belső szakértői előrejelzéseket is figyelembe véve dolgozik. Az index hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, valamint a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze: a jelentősebb rész egy száz főből álló ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal bír az indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, termékpályánkénti előrejelzése.

(A Takarékbank válaszadó ügyfelei 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.) A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását, emellett az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára kivetítik.

Az elkövetkező időszakban eltérőek a várakozások a különböző szegmensekben.

A leginkább borúlátó trendek a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon láthatók.

Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak. Ennek oka, hogy ezen ágazatok nagyobb mértékben kitettek a HoReCa szektornak, ezáltal esetükben jelentős keresletcsökkenésről beszélhetünk a válság miatt, viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.

Derűlátóbbak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és a szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírus-járvány okozta válságot jobban átvészelték.

A tojásnál a húsvét miatti keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a karantén-időszak alatt is a jól tárolhatóság hozta előnyös helyzetbe az ágazat szereplőit az értékesítés szempontjából.

A közeljövőben a sertéságazatban várható erősebb visszaesés: az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot. Termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak kedvez, de a közeljövőben bizonytalanok az értékesítési lehetőségeik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.