Back to top

Egyetemisták innovációi is lendíthetnek a magyar mezőgazdaságon

Egyetemi ötletverseny keretében keres megoldásokat a NAK TechLab az agráriumban fellelhető problémákra. A versenyre olyan hallgatói csapatok jelentkezését várják, akik innovatív ötletükkel, hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra válaszolnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal tavaly indított, több programelemből álló innovációs együttműködésének célkitűzése, hogy a hazai gazdálkodók versenyképessége érdekében a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az agráriumban, lehetővé téve hosszú távú beépülésüket a szektorba.

Az augusztusban megrendezendő egyetemi ötletverseny fő célja a mezőgazdaságban kiaknázatlan lehetőségek feltárása, emellett az agrárium vonzóbbá tétele a fiatalok számára. A kihívás így motiválni tudja őket arra, hogy ezen a területen kezdjenek el tevékenykedni, innovatív ötleteket megfogalmazni és megvalósítani, hiszen az általános nézettel szemben a hazai agráripar jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy felkarolja a tech megoldásokat.

A versenyre a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célzó innovatív ötletekkel lehet jelentkezni, így például élelmiszeriparhoz kapcsolódó technológiai megoldásokat, szántóföldi növénytermesztésre, állattenyésztésre, erdőgazdálkodásra vonatkozó ötleteket, és kertészetekben, gyümölcsösökben felmerülő problémákra hozott innovációkat vagy vízgazdálkodással/öntözési folyamatokkal kapcsolatos megoldásokat is lehet nevezni a kihívásra.

A szervezők 2-4 fős egyetemi csapatok jelentkezését várják. A beválogatott versenyzők a döntőt megelőzően online szakmai segítséget kapnak üzletfejlesztési és mezőgazdasági szakértőkből álló mentoroktól.

A döntőt 2020. augusztus 13-án rendezik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara budapesti központjában, ahol az egyetemi csapatokat szakértő zsűri értékeli. A verseny a szakmai tapasztalatokon, értékes kapcsolati hálón és fejlődési lehetőségen túl több nyereményt is tartogat; az első helyezett jutalma egy DJI drón, továbbá részt vehet egy nemzetközi innovációs fesztiválon és további szakmai konzultációban is részesül a fejlesztés tökéletesítéséhez.

A résztvevő, arra érett csapatok számára az ötletverseny lehetőséget nyújt a NAK TechLab inkubációs programban való részvételre​, ahol nagyvállalatok képviselőivel, befektetőkkel és kisebb cégekkel építhetnek kapcsolatot.

További részletek és jelentkezés itt.

Jelentkezési határidő: 2020. július 26.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.