0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.

A szakember több mint 40 éve dolgozik a mezőgazdaságban, de ilyen tavaszra, mint a 2020-as volt, egyáltalán nem emlékszik. Március elejétől 85-90 nap gyakorlatilag csapadékmentesen telt, majd Medárdra megjött az eső. Amikor kezdeni kellett volna a betakarítást, a nagy, 100-150 millimétert meghaladó esőzések miatt sok helyen megállásra kényszerültek a kombájnok. Ennél valamivel precízebb megfogalmazás, hogy ebben az évben jó, ha fele akkora teljesítménnyel tudnak dolgozni a borsóbetakarító gépek, mint a korábbi, szárazabb esztendőkben. Mint integrátornak, nekik is van 5 Ploeger borsókombájnjuk: egy 540-es, két 538-as és még két 530-as típusú.

Május közepén még úgy látszott, hogy az öntözetlen borsótól ebben az évben semmit nem várhatunk, de a nagy esőzések után megváltozott a helyzet.

A hirtelen jött csapadék miatt a kombájnoknak le kellett állnia, miközben a melegben felütötték fejüket a betegségek, főként a gombabetegségek.

Elméletileg lehet ellenük védekezni, de ebben az évben a növényvédő gépek nem tudtak rámenni a borsóvetésekre. A nagy esőzéseknek másik fontos következménye, hogy a növényállomány erőteljesen lefekszik, emiatt az alja bepállik, szinte rohad.

Ehhez képest a betakarítás kezdeti eredményei ámulatba ejtőek. Június 20-án az Agro Marketing ’95 Kft.-hez tartozó integráció hektáronkénti termésátlaga elérte a 8 tonnát. Igaz, azzal is tisztában vannak, hogy ez a maximum, később ettől kevesebbre számíthatnak. Ha nagy meleg jön júliusban, akkor a kinn maradt borsóban még tragédia is bekövetkezhet. Ha esős marad az időjárás, akkor nagy átlagban 6-7 tonnás hektáronkénti borsóhozamban bízhatunk.

A másik nagy gond a tenyészidővel kapcsolatos. Míg február végén és március elején a szokásosnál melegebb időjárás miatt körülbelül 2 hetes előnyt mutatott a természet, ez az előny a betakarítás idejére 10-12 napos késéssé változott. Emiatt a borsó utolsó szakaszait csak július 10–15. között tudják levágni, ami keresztbe tett a borsó másodvetéseként termesztett csemegekukoricának. Július 5. után senkinek sem ajánlják, hogy a kukorica másodvetésével kísérletezzen, mert nagyon könnyen bele lehet szaladni vele egy kora őszi fagyba vagy akár a deres időjárásba. Június végén ott tartottunk, hogy a fővetésű csemegekukoricák kései szakaszait még el sem kezdték vetni, mert vagy nem volt hova, vagy mert nem tudtak rámenni az átázott területre. A korábbi években a másodvetés talaj-előkészítését júniusban már be tudták fejezni, de ez most több mint kockázatos volt.

Ha a borsótermesztés biológiai alapját nézzük, azzal nincs, nem is lehet gond. Az Agro Marketing ’95 Kft. zömében Van Waveren-fajtákat termeszt, amelyek közül soknak a termőképessége meghaladja a hektáronkénti 10 tonnát. A kérdés nem is az, hogy mekkora a termőpotenciáljuk, hanem hogy a gyakorlatban mennyit lehet belőle betakarítani.

Jelenleg nagy a keletje az apró szemű zöldborsónak, de nálunk még mindig foglalkoznak normál szeműek termesztésével is. A Van Waveren apró szemű fajtái közé tartozik a Waverex, a kései Rainier és az ugyancsak kései Lyric.

A kisebb termelőkre általában jellemző, hogy ők a normál szemméretű borsót kedvelik, lévén, hogy az többet terem hektáronként. Az apró szemű zöldborsó érzékenyebb a technológiára, lassabban növekszik, viszont gyorsabban leöregszik, és nagyobb a betakarítási vesztesége is. Az integrátor ezt a kettősséget úgy hidalja át, hogy az úgynevezett nagytermelőknek ajánlja az igényesebb apró szemű borsófajtákat. Közéjük tartozik a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt., a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdasága vagy a tiszavasvári Liptákfarm Kft. A két borsótípus között árban is van különbség, a zöld apró szeműért kilónként 20 forinttal többet adnak, mint a nagy szemű fajtákért.

A tavasz abban a tekintetben kedvezőnek bizonyult, hogy száraz és meleg volt, tehát a vetést idejében és jól el lehetett végezni. De hiába vetették a különböző szakaszokat, a csapadékhiány miatt valamennyi zöldborsó egyszerre kelt ki; vagy inkább egyenetlenül keltek ki az állományok.

Éppen ezért nagy meglepetést okozott például Asztalos László gazda eredménye, aki öntözetlen körülmények között 10 tonnát takarított be hektáronként. Akiknek volt lehetősége öntözni, azok legalább kétszer vagy akár négyszer meg is öntözték ebben az évben a zöldborsót. Erre jött a közel
100 milliméter égi áldás, ami minden előzetes számításnak keresztbe tett.

Június végén a közmédiában olyan tudósítások jelentek meg, hogy akinek a borsóját elvitte a nagy eső, annak 1 millió forintot meghaladó kára keletkezett. Ez szakmailag nem helytálló, mert a termelési költség átlagosan 400-500 ezer forint. Ha emellé 6 tonnás hektáronkénti hozamot veszünk figyelembe, akkor az árbevétel meghaladja a 600 ezer forintot. Ha valaki a nagy-nagy hozzáértése és szerencséje folytán apró szemű zöldborsóból hektáronként 8 tonnát állít elő, az a mostani, kilónként 120 forintos árbevételi árral képes közel 1 millió forint körüli árbevételre. De ez manapság nagyon ritka.

Nem olcsó dolog zöldborsót termeszteni. Csak a vetőmag költsége – amiből hektáronként 12 unit kell, és 1 unit ára 7600 forint – meghaladja a 90 ezer forintot, azontúl sokba kerül a talajelőkészítés, a többszöri, különböző növényvédelem. Tehát a 400-500 ezer forintot a borsó megköveteli magának. Ráadásul nagyon oda kell figyelni a betegségekre, főként a fuzáriumra és a különböző vírusokra. A fuzárium visszatérő gond, főleg akkor jelentkezik, ha sok az eső, vagy akkor, ha a borsónak burgonya volt az előveteménye. Erre a betegségre hajlamosít a levegőtlen talaj, vagy az, ha valaki 3 éven belül újra zöldborsót vet ugyanarra a területre. Tehát csakis a vetésváltás az ellenszere. Emiatt be kell iktatni olyan más növényt, ami pedig nem tud hasonló árbevételt produkálni. Ahol a vírus erősebben megjelenik mint szekunder fertőzési forrás, ott a hektáronkénti hozamok most is csak 3-3,2 tonna körül mozognak, ami kész ráfizetés.

Az esős, meleg időjárás a peronoszpóra, az aszkohita rozsda és a lisztharmat melegágyának számít. Részben kedvező, részben nehézség, hogy van ugyan hatásos gombaölő szer, az Amistar Xtra, de azt 1 évben csak egyszer szabad alkalmazni, mert nagyon hosszú az élelmezésügyi várakozási ideje.

Az Agro Marketing ’95. Kft. az igényeik szerint segít a termelőknek a betakarítás megszervezésében. Ennek a költsége zöldborsó-kilogrammonként 17 forint, ami­hez még hozzá kell venni 40 liter gázolajat, ami a termelőt terheli. Mindez a szokásos években érvényes. Most az eső miatt ennek minimum a másfélszerese kell. A termés beszállítását is megszervezi és végrehajtja az integrátor. Ennek a költsége, távolságtól függően, 5-6 forintot tesz ki kilogrammonként.

A kacifántos tavasz után örvendetes az a megértés, ami a termelők, az integrátor és a felvásárlók között kialakult. A zöldborsó betakarítását ebben az évben 10 nappal később kezdték, mint tavaly, ennek ellenére július 1-jére az integrált terület közel felét sikerült betakarítani és beszállítani. A zöldborsót most keresik, kurrens termék. Nagyobb gondnak látszik, hogy a 10 napos késedelem miatt a csemegekukorica másodvetéssel több helyen baj lesz. A kombájnolás erőlködve, de a beszállítás rendben történik; most senki nem próbál keresztbe tenni a másiknak. Számításaik szerint július 10–15. között fejezik be a zöldborsó betakarítását. Ahhoz képest, hogy min ment keresztül ez a növény, elfogadható, de költséges hozamok alakultak ki. A kínlódásban szerencse, hogy ebben a helyzetben minden borsóban érdekelt fél megtalálta az összhangot a többiekkel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság