Back to top

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

A 2017. évi piacszervezési intézkedés 3 elemet tartalmazott: az ajánlott szakmaközi szerződés-minta alapján történő szerződéskötési kötelezettséget, a felvásárlói ajánlattétel lehetőségét, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által közzétett szüreti ár-előrejelzést. A 2018. évi intézkedés mindhárom elemet továbbfejlesztette – megteremtette a szőlőtermelői nyilvános ajánlat lehetőségét, valamint a korábbinál jóval részletesebb, borvidéki szintű átlagár-előrejelzést tett közzé a szüret előtt.

2019-ben az intézkedés némileg szűkült, és csak a szakmaközi szerződést, valamint a felvásárlási felhívást és az értékesítési ajánlatot tartalmazta.

A szakmaközi szerződés intézményét eleinte támadták, azonban a 2018. és 2019. évi szüretek alkalmával bebizonyosodott, hogy a kínálati szőlőpiacon fontos biztosítékot jelent a termés értékesítésére.

Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy egyedül a szakmaközi szerződés ad lehetőséget a 2015. évi XCVII. törvényben rögzített 30 napos fizetési kötelezettségtől történő szabályos eltérésre.

A piacszervezési intézkedés részeként az elmúlt években szakmaközi készletfelmérésre és termésbecslésre is sor került, az ezek során gyűjtött adatok az ár-előrejelzés elkészítése mellett jelentősen segítették a piaci folyamatok lekövetését és a döntések megfelelő előkészítését.

Az intézkedésben részvételre kötelezett az, aki 2020. évi szüret folyamán legalább 10 tonna borszőlőt értékesít vagy legalább 10 tonna borszőlőt vásárol fel. A legalább 10 tonna borszőlőt felvásárló természetes vagy jogi személynek az általa a tárgyévet megelőző három borpiaci évben átlagosan, de az idei szüret során ténylegesen felvásárolt borszőlő mennyiség legalább 60 százalékát szerződéssel kell felvásárolnia. Érdemes odafigyelni, mert a piacszervezési intézkedésben foglalt feltételektől eltérően felvásárolt vagy értékesített borszőlőre a szőlő száramazási bizonyítvány kiadását az illetékes hegybíró megtagadhatja.

Fotó: viniczai

A HNT célja, hogy 2021-től már az idei év piacszervezési intézkedésének részleteit alkalmazó, de további változtatásokat nem igénylő rendelkezést vezessen be, amelynek alappillére a szakmaközi szerződés, elvárása az időben történő nyílt árközlés, és az orientációt segítő információs eszköze a szüreti szőlőár-előrejelzés.

A 2020. őszén érvényes piacszervezési intézkedés a tervek szerint egy, az eddigiekhez képest némileg egyszerűsített szakmaközi szerződést tartalmaz.

A szerződések kötelező elemein kívül csak az ügylet specialitása miatt szükséges részleteket tartalmazza. Végső fizetési határidőként megmaradt a következő év (2021.) január 31., ami lehetővé teszi az áthúzódó kifizetést.

A szakmaközi szerződés mellett (helyett) továbbra is lehetőség van hosszú távú, korábban megkötött szerződések alkalmazására, amennyiben azok tartalmazzák a jogszabályok által előírt kötelező elemeket. Ilyen szerződéskötés esetén azonban a törvényben rögzített 30 (60) napos fizetési határidőtől nem lehet eltérni.

A szüreti szőlőár-előrejelzés (régebben árprognózis) 2020-tól visszakerül a piacszervezési intézkedés elemei közé. Bár ebben az évben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés erősen hatott a piaci folyamatokra, és hosszabb távon még kiszámíthatatlan a hatása, valamint az állami piacszervezési intézkedésekben való részvétel is csak becsülhető, mégis indokolt az elkészítése és nyilvánosságra hozása.

2019-ben Magyarország kezdeményezte a zöldszüreti és krízislepárlási intézkedés alkalmazását, idén azonban a világpiaci folyamatok hatására az Európai Unió biztosítja a tagállamoknak a válságkezelési lehetőségeket.

A tavalyi év tapasztalatai alapot képeznek az idei becslés korrigálásához, így a szőlőár-előrejelzés bizonytalansági tényezője jóval kisebb. Nem elhanyagolható azonban az előrejelzés orientációs szerepe, mivel a benne szereplő árak gazdasági érdektől függetlenül, statisztikai alapokon kerülnek meghatározásra.

A szőlőár-előrejelzés elkészítéséhez gyűjtött adatok évről évre pontosabbak, egyre bővülnek, így könnyebben és biztosabban építhetők be az alapként használt modellbe. A korábbi évek felvásárlási adatainak felhasználása, a várható termés és a készletek alakulása a legfontosabb tényezők a képletben, emellett azonban a piaci trendek, a felvásárlási viszonyok (vagy azok változása,) és az esetlegesen előre látható felhasználási célok beépítése is cél. A modell a várható gazdasági hatások érvényesíthetősége érdekében magában foglal egy korrekciós tényezőt, a gazdasági környezeti indexet (G).

Az idei évtől a G értékét a borvidéki hegyközségi tanácsok határozhatják meg. A piacszervezési intézkedésben foglalt szempontok figyelembevételével, minősített többséggel kell szavazniuk július 31-ig a központilag elkészített és megküldött, az adott borvidék szőlőfajtáira meghatározott várható árak helyi viszonyoknak megfelelő módosításának mértékéről, vagyis a G értékéről. A korábbi intézkedésekben meghatározottak szerint a G 0,95 – 0,975 – 1 – 1,025 – 1,05 értékeket vehet fel, tehát az előre kiszámított árakat -5, -2,5, 2,5, vagy 5%-kal téríthetik el a borvidékek az egyes szekciók minősített többséggel történő támogatása esetén. A HNT a döntés alapján (szükség szerint) átszámolt árakat hozza végül nyilvánosságra a piacszervezési intézkedés részeként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.

A nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintra pályázhatnak

Jelentős érdeklődésre számít a borászatok részéről az agrártárca a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott átmeneti támogatási programja. Az első pályázatokat augusztus 10-étől lehet benyújtani, az igénylésekhez szükséges igazolásokat azonban már most érdemes beszerezniük az érintetteknek - ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.