Back to top

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva éri el

Utunk a Szentendrei-sziget legészakibb szegletébe, a Duna ölelésében fekvő Kisorosziba vezetett: a település külterületén található a Molnár Családi Gazdaság. Molnár Bence ügyvezetővel beszéltünk meg találkozót. Harmincadik életévét idén betöltő vendéglátónkkal az irodájában beszélgettünk. Mint elmondta, a fővárosból költözött a Duna-kanyarba, ebbe a festői környezetbe a család, édesapja, Molnár Csaba hívó szavára.

A felmenőink között volt hagyománya a háztáji állattartásnak és a földművelésnek, az ő nyomdokaikba lépve kezdtünk gazdálkodni a 2000-es évek elején.

Akkor még csak lovakat tartottunk és a nekik szükséges takarmányt állítottuk elő, de ez olyan jól működött, hogy elkezdtük bővíteni a tevékenységi körünket, először még csak bérelt telephelyen – kezdte a gazdaság bemutatását a fiatal szakember.

Visszaemlékezéséből kiderült, hogy a szárnyait bontogató családi vállalkozáson keresztül gyermekként bőven volt alkalma betekinteni a gazdálkodás munkafázisaiba. Egyáltalán nem maradt közömbös irántuk, annyira nem, hogy a gimnáziumi érettségi után agrárvonalon, a gödöllői Szent István Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol három diplomát is szerzett: környezetgazdálkodási agrármérnökit, agrármérnökit és növényorvosit.

Elhivatottságát látva felvetődött bennem a kérdés, vajon mennyire általános az effajta céltudatosság az agrár-felsőoktatásban tanuló fiatalok között.
A birtok központját a család által művelt 280 hektár övezi

Saját tapasztalatait összegezve elmondta, hogy egykori szaktársai között voltak, akiknek a családja szintén mezőgazdasági vállalkozással rendelkezett, és az ő számukra nem volt kérdés, hol kívánják kamatoztatni a tudásukat. Rajtuk kívül többen nagy agrár­cégekhez kerültek, például agronómusnak vagy műszakvezetőnek, ugyanakkor olyanok is akadtak, akiknek nem volt határozott elképzelése, és végül más területen próbáltak szerencsét. Viszont akik a szakmában maradtak, azok tartják a kapcsolatot és segítik egymást, egyfelől tapasztalataik megosztásával, másfelől akár konkrét munkákban, akár együttműködéssel.

Vendéglátónk lassan 5 esztendeje befejezte az egyetemet, és ezalatt édesapja nyomdokaiba lépett.

A feladatokat lépésről lépésre átvéve kapcsolódott be a családi gazdaság vérkeringésébe. „Mindennek az volt az alapja, hogy a traktoron ülve is kivegyem a részemet a földművelésből és a növényápolási munkálatokból. Ezzel párhuzamosan az adminisztrációs teendőket is intézni kezdtem, illetve a szakmai – például a vetőmagokkal, a tápanyag-utánpótlással, a növényvédőszer-használattal kapcsolatos – tervezés is az én feladatommá vált. Idővel bővült a kör, most már a telepvezetés teendőit is én látom el. A tulajdonos persze továbbra is édesapám, vagyis minden esetben övé a végső döntés” – vázolta a gazdaság átvételének menetét. Mint hozzátette, már az öccse, az idén érettségizett Márton is kiveszi a részét a feladatokból. Egyébként öt alkalmazottat foglalkoztatnak, két állatgondozót, egy gépkezelő-szerelőt és két éjjeliőrt.

Molnárék gépparkja hamarosan önjáró permetezővel egészül ki
Az irodából kilépve elkezdtük bejárni a családi birtok 3 hektáros, 2014 óta épülő-szépülő központját.

Itt található többi között két szarvasmarha-istálló, illetve saját, nemrégiben átadott vágópontjuk is. A birtok maga 280 hektáros, aminek egy 10 hektáros legelő is része. Ottjártunkkor a körülbelül 50 állatból álló gulya azon időzött. A Molnár család 2015-től kezdett az angus fajtával foglalkozik, és Molnár Bence csak elismerően tudott nyilatkozni róla. A rendkívül jó minőségú húst és a kiváló vágási húskihozatalt emelte ki, illetve az elkészítésben rejlő megannyi lehetőséget. Ezt is figyelembe véve hozták létre annak idején az állományt, 20 törzskönyvezett tenyészüszővel és egy bikával. A nőivarú szaporulatot állománybővítésre használják, a bikákat feldolgozva, húsként értékesítik.

„Egyre több helyen találkozhatnak a fogyasztók az angus marha húsával, mi pedig igyekszünk messzemenően kielégíteni az igényeiket.

Vágópontunkon mindenféle igénynek megfelelően fel tudjuk dolgozni a szarvasmarháink húsát. Dunakanyarbeli és budapesti üzletekbe is szállítunk belőle, azonkívül környékbeli éttermek is vásárolnak tőlünk. Utóbbiak számára fontos, hogy helyi termelőtől szerezhetik be az angus-húst, napjainkra ez rendkívül vonzó marketingszemponttá vált” – mondta. Idővel a környék állattartóit is szeretnék kiszolgálni a vágóponton, annál is inkább, mivel errefelé hiány van ilyen feldolgozóüzemekből. Jelenleg egyébként szarvasmarha- és sertésvágásra, illetve -feldolgozásra van engedélyük, amit kecskére és juhra szóló engedéllyel terveznek bővíteni, továbbá vadhús előállításával is szeretnének foglalkozni – kizárólag prémium minőségben.

A család magyar tarka szarvasmarhákat is tart, bár jóval kevesebbet, tíz tehenet fejnek.

A nyers tejet értékesítik, környékbeli háztartásoknak. Szeretnének egy kis háztáji feldolgozóüzemet kialakítani, hozzá tartozó mintabolttal és szélesebb kínálattal, és a tejtermékeikből is szállítanának a környék éttermeinek.

Molnár Bence hangsúlyozta, hogy a termelés kapacitásának növelése mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt fektetnek, fél évvel ezelőtt például napelemrendszerrel szerelték fel a nagyobb istállójukat, ami képes ellátni a telep áramigényének jelentős részét.

A gazdaság vágópontjával más környékbeli állattartók igényeit is szeretnék kiszolgálni
Ezután autóba ültünk, hogy a gazdaság központját övező kerítésen túl elterülő földeket is szemügyre vegyük.

A környéken nagyjából 300 hektárnyi szántó található, aminek nagy részén a mi családunk gazdálkodik. Érdemes tudni, hogy a szigeten az epertermesztésnek van a legnagyobb hagyománya. Mi viszont – amellett, hogy szálastakarmányt állítunk elő a marháinknak – búzát, kukoricát, repcét és napraforgót termesztünk, vetésforgóban. Egyrészt erre vagyunk gépesítve, másrészt az évek során megbizonyosodtunk róla, hogy ezek a növények remekül termeszthetők nálunk. Így jó haszonkulccsal tudunk dolgozni. A termést nagy terményfelvásárló cégeknek értékesítjük” – részletezte a fiatal gazdálkodó. Elmondása szerint az utóbbi évek fontosabb fejlesztéseit jellemzően az állattenyésztési ágazatukban hajtották végre, ugyanakkor a növénytermesztés terén sem szűkölködtek ötletekben. Ezek egyike egy önjáró permetező vásárlása volt, ami hamarosan megérkezik a birtokra.

Régóta szerettünk volna beruházni egy ilyen gépbe, mert nagy hasmagasságával a növények fölött, a letaposásuk nélkül tud haladni” – mondta el Molnár Bence.

Mivel sorozatunknak egyfajta kihívás jelleget szánunk, a látogatás végén megkértük, hogy ajánlja egyik fiatal gazdatársát, akiről szívesen olvasna a sorozat következő tudósításában. Előre eláruljuk, hogy választása Vidók Zoltánra esett – de az, hogy ő hol és mivel foglalkozik, csak a következő írásunkból derül ki.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.