Back to top

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

A Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a ló a legválogatósabb
A Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a ló a legválogatósabb

A Hortobágynak és környékének évszázadokon át a legelőre alapozott állattartás volt a legfontosabb gazdasági tényezője, azonkívül Debrecen és a további mezővárosok lakossága számára a megélhetés biztos forrása, gazdagságuk kulcsa. Nem meglepő tehát, hogy a pásztorok birtokában hosszú idő alatt felhalmozódott ismeretanyag szinte tudománnyá emelte a legeltetést. Napjainkban a területen gazdálkodó, számos őshonos állatfajt tenyésztő Hortobágyi Nonprofit Kft. számára ennek a hatalmas tudásanyagnak a megőrzésén túl a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele is kiemelkedően fontos, mivel a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben.

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és hatását hosszabb időn keresztül kifejti, mint a kaszálás vagy az égetés. A

z állatok többnyire szelektíven legelnek, válogatnak a legelőn található növények közül: némelyeket előnyben részesítenek, másokat inkább elkerülnek.

De nemcsak az egyes növények között van preferencia-sorrend, hanem sokszor a növényi részek között is válogatnak; rendszerint a fiatal, zöld levél a legkedveltebb számukra. Ugyanakkor jelentős lehet az eltérés az egyes növényi részek kedveltsége tekintetében a vegetációs időszak különböző részeiben is. Ez a mind térben, mind időben szelektív táplálkozás egyes növényfajok visszaszorulásához, másoknak pedig az előtérbe kerüléséhez vezethet. Ezért a legelő vegetációja bizonyos mértékig mozaikossá válhat, ami növeli a terület diverzitását.

A rendelkezésre álló növények közötti válogatás, a legelési szokások eltérései nemcsak állatfajok, hanem gyakran fajták között is megfigyelhetők. Ennek köszönhetően minden fajnak vagy fajtának más-más hatása van a legelőterületekre, meghatározva a gyep fajösszetételét és szerkezetét. A racka és a merinó juhok a talajhoz közel rágnak, és a rövid, lágy füvű legelőket kedvelik. A durvább, magasabb növényeket lehetőség szerint elkerülik, így a rövid füvű és a magasabb növényzet mozaikosságát hozzák létre a legelés során. A patás háziállatok közül a juhok esetén a legkisebb a legelőt érő taposási kár. A fajták között a testtömeget tekintve is vannak különbségek: a kisebb testű rackánál lényegesen kisebb a taposási nyomás a talajon, mint a majdnem kétszer akkora merinónál.

A magyar szürke marha legeléskor a nyelvével kanyarintva körbefogja, majd letépi a fűcsomót, ezért a rövid, 15 centiméteresnél alacsonyabb füvű legelők nem alkalmasak marhalegelőnek.

Legelés közben egyenletesen eloszlik a területen – hortobágyi kifejezéssel szólva „szépen terül – a gulya, ezért a legelőt egyenletesebben használja, mint a juh. A pásztor is jobban észreveszi a betegség nyomát az állatokon, ha nem összetömörülve, hanem „terülve” helyezkednek el a legelőn.

Kosina Péter gulyás számadónk szavaival élve: a tavaszi legelő fűféléi százféle gyógynövényt rejtenek, melyek béltisztító, tüdőtisztító hatásúak. Emellett a tavaszi legeltetés hatékonysága azért is kulcsfontosságú, mert a jószág egész éves kondícióját meghatározza, hogy az értékes tavaszi legelőn mennyire lehet „kilegeltetni” az állatot. Az őszi legelő tulajdonképpen már csak sarjúmező, tápanyagban, kalóriában jóval gyengébb a tavaszinál. A szürke marha taposása jelentősebb a kisebb testű fajokénál, de mivel relatíve kevesebb állat mozog egy területen, kevesebb védett madár fészkét tapossák el, és a ritka növények kilegelése is ritkább.

A házi bivaly legelési szokásai sokban megegyeznek a szürke marháéval, azonban életmódjából, meleg éghajlatról való származásából adódóan sokkal jobban kedveli a nedves gyepeket. Előszeretettel tartózkodik tavak, dagonyázásra alkalmas helyek közelében.

A ló a Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a legválogatósabb. Egyes növényfajokat, például a vadzabot és a sás friss zöld hajtásait szinte teljesen kifalja a területről, míg másokat – a kemény, fás szárú, keserű vagy savanyú ízűeket, például a réti őszi­rózsát – messziről elkerüli.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Elrajtolt az idei tiszai PET Kupa mezőnye Záhonyból

Elrajtolt a 8. PET Kupa mezőnye hétfőn Záhonyból, a versenyben résztvevő, újrahasznosított anyagokból készült hajók legénysége a következő egy hétben várhatóan több tonna folyami hulladéktól szabadítja meg a Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszát.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.