Back to top

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Olyan problémákat hozott felszínre a vágóhidakon (legutóbb és legsúlyosabb mértékben a Tönnies konszern óriási üzemében) kitört koronavírus-járvány, amelyekről már rég beszélni kellett volna, és

üdvözlendő, hogy a politika végre komolyan veszi a szerepét a dolog munkaügyi vonatkozásainak tekintetében. Viszont ne feledkezzünk el az állategészségügyi vonatkozásokról sem

– hívta fel a figyelmet sajtóközleményében a német szövetségi állatorvosi kamara.

A közlemény egyebek között kifejti, hogy a vágóhídi kapacitások hirtelen kiesése miatt

napi több tízezer állat marad a „tulajdonosa nyakán”,

vagyis napról napra növekszik a túlzsúfoltság az állattartó telepeken. Mindez ráadásul a nyári hőségben történik, vagyis nem kizárt, hogy tömeges elhullás lesz a következménye a nagy testsúly miatt amúgy is igénybe vett keringési rendszerű hízóállatoknál.

A kieső kapacitást pótló vágóhelyekhez – amelyek esetenként akár külföldön is lehetnek – sokkal hosszabb szállítási út vezet, a hosszú utazás pedig kerülendő lenne az amúgy is gyenge keringési rendszerű állatokkal ebben a melegben, teszik hozzá.

A „visszaduzzasztó” hatás továbbá a csibe- és malacnevelő telephelyeken is túlzsúfoltsághoz vezethet, olvasható a közleményben.

Az állatorvosi kamara álláspontja szerint nagyon nehezen tudnák más, „beugró” üzemek kompenzálni a kieső vágóhídi kapacitásokat, hiszen a higiéniai és távolságtartási előírások miatt amúgy is mindenhol csökkent a hadra fogható kapacitás. Ráadásul

az egész ágazatban elrendelt átfogó koronavírus-tesztelések miatt a dolgozói létszámnak is csak egy része áll rendelkezésre,

sokan várnak még az eredményre, de a munkába álltak tempóját is lassítja a heti kétszeri kötelező tesztelés. Vagyis még a legnagyobb jószándék ellenére sem igazán növelhető a befogadható állatok száma a koronavírus-mentes üzemekben, és a helyzet valószínűleg tovább fog élesedni.

Az állatorvosi kamara ezért a szövetségi kormányhoz fordult, hogy mihamarabb hívjon össze válságtanácsot állatorvosok, állattartók, húsfeldolgozók és az illetékes hatóságok részvételével, és nagyon gyorsan találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

„Tény, hogy fontos vitázni a fennálló rendszer átalakításáról is, azonban ez az akut helyzetet nem oldja meg. A jelen pillanatban a nevelőkben, illetve hizlalókban tartózkodó állatokkal kell valamit kezdeni,

valami állatvédelmi szempontból is megfelelő megoldást kitalálni. Ehhez pedig együtt kell működniük a húsüzemeknek, a gazdálkodóknak és az állategészségügyi hatóságnak,

nem hárítható a probléma egyedül a gazdákra”

– idézi a közlemény dr. Uwe Tiedemant, az állatorvosi kamara elnökét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.