Back to top

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.

A szaporulat elmaradása (a reprodukciós teljesítmény csökkenése) különösen az árutermelő húsgalambok tartásakor hátrányos, és veszélyezteti a termelés gazdaságosságát, de kedvezőtlen a verseny- és a díszgalamb-tenyésztés esetében is.

A terméketlenség okai

A szalmaköltő galambok kifejezés még akkor is helytálló, ha tudjuk, hogy a galambok a fészektálba a szalmán kívül szénát és egyéb fészekanyagokat (fenyőtűt, diófalevelet, dohányszárat, apró gallyakat, vadszőlőindát, akáclevélszárat stb.) is hordanak, ezen fékanyagokból akad olyan is, amely a kártevőket is távol tartja.

Ha a tojásban az embriófejlődés nem indul el, annak két fő oka képzelhető el: vagy eleve terméketlen volt a tojás, vagy ugyan termékeny volt, de rosszul kezelték és/vagy szállították.

A tojás terméketlen lehet, ha az egyik vagy mindkét szülő képtelen megfelelő, életképes ivarsejt termelésére. A hímeknél ezt legtöbbször az életkor előrehaladtával tapasztaljuk, és összefügg a hím nemi hormon, a tesztoszteron termelésének csökkenésével. Különösen értékes hímek esetében kísérletet tehetünk mesterséges tesztoszteron-adagolással, vagy szervezetük tesztoszteron termelését is megpróbálhatjuk fokozni – erre alkalmas például a királydinnye kivonata. Próbálkozhatunk természetes antioxidánsokkal (például szerves szelénnel), illetve vitaminok megnövelt adagolásával is, ezek növelik a termékenységet, mivel az ondóminőséget javítják.

Terméketlen tojást adó tojóknál gyakori a fertőzéses eredet, amikor valamilyen kórokozó teszi tönkre a tojó petefészkét, illetve a benne lévő ivarsejteket és ivarsejt-kezdeményeket.

Ezekben az esetekben a párzás megtörténik, a tojás is megépül, de termékeny ivarsejtek híján nem indul meg benne az embrió fejlődése.

A hímekre és a tojókra is jó hatással lehet, ha a párosodás idején javuló kondícióban vannak, amelyet úgy érhetünk el, hogy a párosítás előtti időszakban visszafogottan, de hiánytalan összetevőjű takarmánnyal etetjük őket, és a párosítás előtti napokban megemeljük a fejadagjukat (flushing).

Mindig gondoljunk arra, hogy a tojás belseje is fertőződhet. A tojás megtojása után ugyanis a tojásban kifejlődik a légkamra, ezáltal a tojásban gyenge vákuum keletkezik. Ez a vákuum a tojás héján található, a petevezetőből vagy a környezetből származó különböző kórokozók egy hányadát mintegy beszippantja a tojás belsejébe, de vannak olyan baktériumok is, mint például az oly sok problémát okozó E. coli, vagy a szalmonellák, melyek csillóik segítségével is át tudnak hatolni a tojás héján. A tojásba bármely úton bejutott kórokozók behatolnak a szikhólyagba, és ott ragyogó táptalajra találván, jelentős mértékben elszaporodnak.

Szaporodásuk és anyagcseréjük során különböző toxinokat termelnek, amelyek gyengítik és károsítják az embrió szervezetét.

A tojások terméketlenségére vezethet, ha a galambház túl van zsúfolva, és a hímek a párzás alatt egymást leverik a tojókról. A költőfészken kívül párosodó galamboknál ugyanis a tojóról más hímek előszeretettel lelökik a párját, hogy maguk próbálkozzanak meg a tojó bepárzásával.

A bélsárral szennyeződött tojásoknál is gyakran tapasztalunk kelési problémákat. Egyik leggyakoribb oka, hogy a friss tojásokon ülő szülőkhöz az előző költésből származó fiatalok átjárnak, és a tojásokat ürülékükkel beszennyezik.

A bélsárral szennyezett tojásokat a tenyésztők rendszerint megpróbálják lekaparni, esetleg lemosni.

A tojásra rászáradt bélsár kapargatása azonban sokszor a tojáshéj sérülésével jár, a vízzel feloldott és elkent bélsárból pedig a bélsárban megbújó kórokozók a tojás pórusain keresztül még könnyebben kerülnek bele a tojásba.

Tojásszállítás kölesben

Gyakran szokott gond adódni a tojások szállításával kapcsolatban is. Ekkor ügyeljünk arra, hogy a tojás a szállítás alatt veszít víztartalmából, növekszik a légkamra térfogata, a tojás eltérő szárazanyag-tartalmú alkotórészei között diffúziós folyamatok zajlanak le, amelyeknek következtében a mintegy 12 százalékos szárazanyag-tartalmú fehérjéből a víz részben átdiffundál a nagyobb, 51 százalékos szárazanyag-tartalmú sárgájába.

Szállításra a 3-4 napja ült tojások a legalkalmasabbak, a rázkódást az ilyen tojások aránylag jól elviselik, de az erősebb rázást, rázkódást igyekezzünk elkerülni.

A tojásokat rendszerint vattába csomagolják, ennél jobb módszer azonban, ha egy edénybe kölest öntünk, s ebben helyezzük el óvatosan a tojásokat. Így a szállítás alatt a tojások jobban levegőznek.

A költés ötödik napjától győződhetünk meg a tojások termékenységéről, a tojásnak erős fény felé tartásával. A termékeny tojásnak ebben az időben már jól érzékelhető érhálózata és világosan megmutatkozó légkamrája van. A kotlás megkezdése utáni egy hét elteltével a termékeny tojás fehér mészhéja enyhén megszürkül, a terméketlen tojás esetén a tojáshéj fehér színe megmarad.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dr. Bubó küldönce a háznál

Az Európában honos szárazfölditeknős-fajok mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, talán a Dr. Bubó rajzfilmsorozat küldöncének köszönhetően. Ezekhez a nagy egyedszámban forgalmazott állatokhoz azonban csak néhány frekventált kereskedésben kaphatunk helytálló tanácsokat, ezért dióhéjban megpróbáljuk közreadni a teknőstartás legfontosabb elemeit.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

Kutyája van? Fontos figyelmeztetés érkezett

Az erőkifejtés vagy testmozgás, amely lehet akár a gazdival közös séta, játék vagy futás is, a felelős a potenciálisan halálos kimenetelű hőguta kialakulásáért a kutyáknál az esetek 74 százalékában - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.