Back to top

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Tóth-Almási Péter állatorvos rendelés közben
A babéziózis az egyik leggyakrabban előforduló betegség. A kutatók már dolgoznak a védőoltás kifejlesztésén, de jelenleg a kullancscsípés megelőzésével tehetünk legtöbbet állatainkért.

A betegséget többféle egysejtű vérélősködő szervezet okozhatja. Ezek a vörösvérsejteket támadják meg és okozzák pusztulásukat.

A vörösvérsejtek eltűnnek az érpályáról, törmelékeik gyakran a vesecsatornákban elzáródást okoz­nak. Így nem elég, hogy nehezen kap levegőt az állat, hiszen nincs, ami az oxigént szállítsa, de még egy vesebetegség is kialakulhat, amiből már nagyon nehéz felépülnie az állatnak. Ezekben az esetekben a tulajdonos arra lehet figyelmes, hogy az állat lázas, elesett, étvágytalan, a látható nyálkahártyák sárgásak – meséli Tóth-Almási Péter állatorvos.

Tünetek és megelőzés a kutyáknál

Ha idejében felismerik a betegséget, és még van veseműködés, akkor ez a probléma gyógyszerrel kezelhető. Bár leginkább a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, azért jó tudni, hogy 100 százalékos védelem nincs. Vannak külsőleg alkalmazható készítmények, például kutyánál a kullancs elleni nyakörv vagy rácseppentős oldatok, illetve egyéb permetező és lemosószerek. Vannak kullancs elleni tabletták is, amelyek felszívódnak az emésztőtraktusból és a vérárammal szétszóródnak a szervezetben. Emellett alkalmazhatóak még a három havonta vagy havonta adagolandó tabletták, hogy ki mit választ, az ízlés dolga.

– A nyakörvet gyógyszerrel impregnálják, tehát egy nagytestű, hosszú szőrű kutyánál a hatóanyag a legnagyobb mennyiségben a nyakörv körül lesz, ezáltal nem biztos, hogy a combtöveknél is hat. A tabletta lemoshatatlan, mindegy, hogy a kutya hányszor megy vízbe vagy kozmetikushoz, megmarad.

Azt, hogy melyik készítményt vagy milyen felhelyezési módot választunk, azt a kutya típusától és a saját életmódunktól tegyük függővé. Kistestű, lakásban tartott, a háztömb körül sétáló kutya más fenyegetettségnek van kitéve, mint azok a kutyák, amikkel erdőt járnak vagy vadásznak. Manapság kutyában egyre kevesebb megbetegedést okoznak kullancsok, mert a lakosság egyre felkészültebb, egyre jobban védi a házi kedvenceket. Korábban nem is voltak ilyen készítmények, és a társállatokra sem fordult ekkora figyelem. Az állattartó kultúra és a gyógykezelési lehetőségek is rengeteget fejlődtek – tette hozzá az állatorvos.

Nem csak kutyában, szinte minden gazdasági háziállatfajban, így a lófélékben és kérődzőkben is előfordul a babéziózis. Több egysejtű faj is okozza ezt a betegséget, de a különböző fajok alapvetően gazdaspecifikusak. Magyarországon az első ló babéziózist 1953-ban, egy hortobágyi ménes egyik kancájánál írták le.

Tünetek és megelőzés a lovaknál

Bár a lófélék gyakran maradnak tünetmentesek, heveny betegség esetén a láz, a levertség, a sárgaság, az étvágytalanság, a hirtelen lesoványodás, valamint a sötét vizeletürítés. Ha nincs gyógykezelés, a heveny kórlefolyás elhulláshoz vezethet. Ló esetén a terápia ugyanaz, mint a kutyánál, ugyanazt a gyógyszert alkalmazzuk. A lovaknál is érdemes a kullancscsípés meg­előzésére koncentrálni. Rendelkezésre állnak különféle rácsöppentő szerek, és vannak vényköteles állatgyógyászati készítmé­nyek is.

Bár a marha- és juhfélék is babéziásak, ezeknél a fajoknál nem jellemző a megelőző védelem, ez valószínűleg túl költséges lenne ahhoz, hogy állományszinten vállalható legyen – véli Tóth-Almási Péter.

Lyme-kór a kutyáknál

Kutya a kullancs közvetítésével nemcsak babéziás, hanem Lyme-kóros is lehet. A betegséget a Borellia burgdorferi baktériumok okozzák. Tünetei az étvágytalanság, a fájdalmas ízületek, az óvatos járás. A beteg állatok ízületei duzzadtak, meleg tapintásúak, az állat számára érintésre kifejezetten fájdalmasak lehetnek. Hátukat púposít­hat­ják, a légzés a fájdalom miatt nehezebb lehet. Gyakran magas láz is kíséri a betegség megjelenését. A sántaság és az ízületek megduzzadása általában hirtelen jelentkezik, és egyik lábról a másikra „vándorolhat”. A sántaság kezelés nélkül is elmúlhat, majd hetekkel, hónapokkal később visszatérhet. A betegség hosszadalmas antibiotikumkúrával gyógyítható.

Jó hír viszont, hogy egyre kevesebb a kullancs okozta megbetegedés a különböző háziállatfajokban.

Ez valószínűleg nem a kullancsok csökkenő számának, mint inkább az egyre tudatosabb állattartásnak köszönhető, illetve annak a rengeteg állatgyógyászati készítménynek, melyek a kullancscsípés meg­elő­zését szolgálják.

Kullancsok

Kifejlett Ixodes ricinus nősténye
Magyarországon madarakon eddig 47, emlősökön több mint
30 kullancsfajt találtak már meg. A kullancsok az atkákkal rokon, azaz pókszabású, külső élősködők. Humán- és állategészség­ügyi szempontból a legnagyobb szerep az Ixodes ricinus (közönséges kullancs) fajnak jut Magyarországon, de a Dermacentor reticulatus (kutyakullancs), a Hyalomma marginatum és a Rhipicephalus sanguineus (Barna kullancs) kullancsfajok is szóba jönnek betegségterjesztőkként. Az fajonként változó (némi átfedéssel), hogy mely betegségek terjesztéséért felelősek az egyes kullancsok.

Kifejlett Ixodes ricinus hímje
– Az I. ricinus egymást követő fejlődési stádiumai a lárva, a nimfa és a kifejlett egyed – egyedül az utóbbiak képesek szaporodni. A lárvák elsősorban kisemlősök vérét fogyasztják. A nimfák már megjelennek a nagyobb testű emlősökön, a kifejlett példányok pedig kifejezetten ezeket keresik. Mivel az egyes egyedfejlődési stádiumokba tartozó kullancsok darabszáma életútjuk során csökkenő tendenciát mutat, így általában a már emberek vérét is szívó, középső fejlődési stádiumba tartozó nimfák jelentik a legna­gyobb veszélyt számunkra. Mivel a különböző egyedfejlődési stádiumok egyedei eltérő gazdaállatokat keresnek, és a kisemlősök elsősorban a füves, a nagy testű emlősök pedig az erdős-cserjés területeken fordulnak elő a legnagyobb egyedszámban, a két terület határmezsgyéi rejtik a legnagyobb számú kullancspopulációkat – mondja Trájer Attila orvos, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének munkatársa.

Kifejlett Dermacentor reticulatus nősténye
Az egyes kullancsfajok egyedei évekig elélnek, fejlődési stádiumaik nagyjából évente követik egymást. A petéből első évben lárva, a második évben nimfa, a harmadikban kifejlett egyed lesz. A kifejlett példányok, ha nem száradnak ki, akár több évig is elélnek vérszívás nélkül. Számos kullancsfaj a párás környezetet kedveli. Légköri aszály idején, főként nyáron a déli és koradélutáni időszakban kevésbé aktívak. Mivel a fás-cserjés, magas füvű területek növényzete a párologtatás és árnyékolás révén hűti, illetve párásítja a környezetét, ezek az élőhelyek különösen kedvezőek a számukra. A reggeli harmatban kimásznak a fűszálak végére, a déli melegben visszamásznak a talaj közelébe, de vannak olyan alkalmazkodó kullancsfajok is (pl. a D. reticulatus), melyeket például a Hortobágy füves pusztáin is megtalálni napközben. A kullancsok vérszívás közben a gazdaállatokba csimpaszkodva vándorolnak, a madarakkal és az emlősökkel nagy távolságokat képesek megtenni.

Egyes betegségek esetén ismert, hogy a fertőzött nőstény kullancs átörökítheti a kórokozót, de jellemzőbb, hogy az egymás mellett vért szívó kullancsok a vérárammal egymástól kapják el, hiszen a vadállatokban egyszerre akár több száz kullancs is szívhat vért egyszerre. Egy harmadik lehetőség, hogy a már fertőzött gazdán vért szívó kullancs kapja el a fertőzést – tette hozzá Trájer Attila.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.