Back to top

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, amikor népszerű könyvében, a Salamon király gyűrűjében arra keresett választ, hogy milyen állat lehet az ideális házikedvenc, egyebek mellett ezt írta: „És még valami, amit a dolgozó városi embernek fontolóra kell vennie ilyenkor – az időbeosztás; mégpedig mind a sajátja, mind az állaté.(…) Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

A hazai bagolyfajok természetvédelem alatt állnak, így tartásuk nem megengedett, ám több, főleg trópusi fajt tenyésztenek már szerte Európában, így Magyarországon is. Ugyan ezek többsége nagy testű – így terjedelmes férőhelyet igényelnek –, ám akad néhány „törpe” is, mint például az eredetileg Afrikában élő pamatos füleskuvik (Ptilopsis leucotis), amely a hazai füleskuvik közeli rokona.

Valamelyest nagyobb a füleskuviknál, 22-25 centiméteres, nagyméretű tollfüléről, világos arcáról és élénk, narancssárga szeméről könnyen felismerhető.

Igazi különlegesség

A baglyok egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy fejüket akár 270 fokkal is képesek elfordítani, emiatt anélkül is hátra tudnak pillantani, hogy megfordulnának. Hangtalanul suhannak, ami meglehetősen laza, bolyhos tollaiknak, valamint az evezőik elülső élén végigfutó fogazottságnak köszönhető. Nemcsak remekül látnak, de egyúttal kiválóan hallanak is.

Minden bagolyra jellemző, hogy a préda számukra emészthetetlen részeit csomóba visszaöklendezik, amit köpetnek hívunk.

A pamatos füleskuvik a fekete kontinens Szaharától délre eső nyílt, tisztásokkal szabdalt erdőségeit, bozótosait és fás szavannáit lakja. Elsősorban ízeltlábúakat, kisebb hüllőket, madarakat és emlősöket fogyaszt. Pettyes, a fakéreghez hasonló tollruhája kiváló mimikri, a faágon mozdulatlanul ülő madarat nappal szinte lehetetlen észrevenni. Veszély esetén még a tollfüle se rebben. Ha felingerlik, vadul csattogtatja a csőrét. Mint a legtöbb bagoly, a pamatos füles­kuvik is éjszaka jár zsákmánya után. A nemek küllemre hasonlóak, ám a hangjuk különbözik: a hím huhog, míg a tojó reszkető hangon trillázik.

E faj nem épít fészket, inkább faodvakban vagy más madárfajok elhagyott fészkeiben költ. Megfigyelték azt is, hogy olykor a talajon fészkel.
Általában 3-7 tojást rak, és a fiókák 27 nap után kelnek ki.

Röpde és madárház

A pamatos füleskuvik fogságban tartása nem okoz különösebb problémát. Azt a hibát azonban ne kövessük el az éjszakai életmódot folytató fajok esetében, hogy ha egy állat nappal nem mozog, az nem azt jelenti, hogy éjjel sem aktív. Ebből következik, hogy baglyunk férőhelye is minél nagyobb legyen. A legjobb egy kis temperálható, fűthető madárházikó, hozzá kapcsolódó külső röpdével. Szerencsére attól nem kell tartanunk, hogy a röpdében elszaporodnak az egerek, mert madarunk hamar megfogja az óvatlan rágcsálókat.

Mivel fogságban is szeret láthatatlanná válni, tegyünk férőhelyére olyan fatörzseket, amelyek ágain napközben elücsöröghet.

Arra azonban ügyeljünk, hogy faágakkal ne zsúfoljuk túl a röpdét, hogy biztosítsuk számára legalább a minimális repülési feltételeket. Mivel a kuvikokhoz hasonlóan a pamatos füles­kuvik is párban érzi jól magát, érdemes egy hímet és egy tojót beszerezni. A dolog hátulütője, hogy a madarak időnként olyan agresszívek lehet­nek egymással, hogy a tojók – igaz ritkán – meg is ölhetik a hímeket.

A pamatos füleskuvik táplálása egyszerű, bár nem olcsó. Rágcsálókkal (pl. laboregérrel) etessük, de emellett rendszeresen kapjon rovartáplálékot is. Ezek ma már szerencsére könnyen beszerezhetők. Időnként adhatunk a dr. Ország Mihály által javasolt kuvikkosztból is, ami a következőképpen készíthető el:

„A bagolyféléknek nagyon jól bevált a nyers marhaszív reszelt sárgarépával bepanírozva.

A szívet – a bagoly méretének megfelelően – apróbb darabokra kell vágni, és reszelt sárgarépában úgy kell megforgatni, hogy minél több tapadjon rá belőle. A sárgarépa rostjaitól épp olyan jól köpetelnek, mint a szőrtől vagy a tolltól.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.

Énekes bajnok Dél-Amerikából - A tűzpinty

A legtöbb tollast fajtisztán tenyésztve értékelik nagyra a madarászok. Vannak azonban kivételek, mint a tűzpinty, mely leginkább a narancsvörös színű kanári kitenyésztése kapcsán került rivaldafénybe.

Fokozott óvatosság az utakon – indul az üzekedés!

Az utóbbi években több mint 6000 nagyvadelütésről van tudomása a hatóságoknak, amelynek 75 százaléka őzzel történt. A balesetek zöme az üzekedés alatt következett be!