Back to top

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

A „digitális nemzedék tagjai, azaz a fiatal kínai a fogyasztás növekedésének motorja. Ezt a fogyasztói csoportot nem befolyásolja a növekedés lelassulása vagy a megélhetési költségek növekedése. Optimista a jövőben.

Véleményük szerint a külföldi termékek, beleértve az ételeket és italokat, jobbak, mint a kínai, és szerintük ezek fogyasztása emeli társadalmi helyzetüket.

Továbbá meg vannak győződve arról, hogy egy drágább termék sokkal jobb, mint egy olcsóbb. A fejlődő városokban, ahol a bérek viszonylag gyorsan emelkednek, a fiatal kínai nők nagyobb vásárlási erővel bírnak, mint a már fejlett kínai metropoliszokban élő társaik.

A kínaiak évről évre egyre többet költenek fogyasztásra és megváltozott a vásárlás módja is. A kiadások racionalizálásának és optimalizálásának folyamata látható. De ez nem vonatkozik a már fentebb említett a fiatalokra.

A középkorú kínai generáció leginkább külföldi termékeket vásárol, mert ezeket jobb minőségűnek tartja, mint a kínai termékeket, de fontos, hogy racionális áron válassza ki a legoptimálisabb minőséget.

Ez azzal is magyarázható, hogy a kockázat vállalás az életkorral csökken, és növekszik a biztonság iránti igény, azaz nincs a "valamit és bármi áron" viselkedés.

A kínaiak figyelmesen elolvassák az árukon lévő címkéket, és önállóan mérik fel, hogy egy élelmiszer termék egészséges-e. A fejlett városok lakosait törekszenek az egészséges életmód megvalósítására. Jelenleg a legnépszerűbb termékek, amelyek címkéje a "friss" és a "természetes" összetevőket tartalmazza. Ez pedig nem lehet marketing trükk, a termékeknek valódinak és frissnek kell lenniük. Szeretik az újdonságokat kipróbálni, de érdekes módon, ha a kínaiak gyorsan megszeretnek egy adott terméket, hajlamosak arra, hogy gyorsan el is hagyják azt.

Az utóbbi években sok kínai gyártó jelentős előrelépést tett a termékei minőségének javítására a külföldi versenytárs kiszorítása érdekében.

A kínaiak, bár szeretik az új és külföldi termékeket, ugyanakkor gazdasági hazafiak is. Kevés olyan külföldi termék van, amely teljes fogyasztói elfogadással büszkélkedhet, ilyen a Pepsi Cola, a Coca Cola és a McDonalds, összegezte a kínai vásárlási trendeket Jacek Strzelecki, a kínai mezőgazdasági és élelmiszeripari piac független lengyel szakértője.

A Kínai Állami Statisztikai Hivatal (CPBS) adatai szerint 2019. végén Kína népessége több, mint 1,4 milliárd ember volt.

Ebből 848 millió 430 ezer lakott városokban, 551 millió 620 ezer a vidéki területeken. A férfiak létszáma715 millió 270 ezer volt, a nőké pedig 684 millió 780 ezer.

A kínai emberek, különösen a 50 év fölöttiek nagy hajlandóságot mutatnak a megtakarításra. Ennek egyik oka az, hogy sok családban nincs férfi utód, akik hagyományosan felelősek a szüleik gondozásáért. Ezenkívül a társadalombiztosítási rendszer miatt a kínai emberek elsősorban magukra támaszkodnak. Másrészt a fiatal kínaiak generációját, különösen a nagyvárosit, a fogyasztói magatartás jellemzi olykor a lehetőségeiken túl is.

2019-ben a Nagy Fal mögötti országban élők átlagos jövedelme 30 733 jüan (1 380 000 Ft) volt. Egy statisztikai városlakó éves bevétele 42 359 jüan (1 900 000 Ft), míg egy átlagos vidéki kínaié 42 359 jüan (720 000 Ft) volt. Az elmúlt években százezrek léptek ki évente a vidéki szegénységből.

A CPBS szerint 2019-ben Kínában az egy főre jutó fogyasztásra fordított kiadás évente 21 559 jüan (970 000 Ft) volt. A városi lakosság többet költött, 28 063 jüant (1 260 000 Ft) fejenként, míg a vidéken fele annyit, 13 328 jüant (600 000 Ft) fordítottak fogyasztásra.

 

Forrás: 
magyarmazogazdasag.hu/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Több mint harmadával nőtt az online vásárlások összértéke egy felmérés szerint

A tavalyi azonos időszakhoz képest a második negyedévben 34 százalékkal nőtt, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derül ki a Jófogás internetes kereskedelmi portál, és a GKI Digital tanácsadó cég csütörtökön közölt összesítéséből.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Nagyot bukott a cseh sörgyártás

Több mint 4,7 milliárd koronás (63,45 milliárd forint) veszteséget könyvelt el a cseh sörgyártás és kereskedelem március, április és május hónapban a koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések következtében - derült ki a cseh Gazdasági és Piaci Elemzések Központjának (CETA) tanulmányából, amelyet szerdán ismertettek Prágában.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.