Back to top

Erősödő tudatos vásárlói magatartás

A budaörsi Príma Élelmiszer Áruházban a tudatos vásárlói magatartás megerősítéséről tartottak sajtótájékoztatót, ahol a tőkehúsok származási helyének feltüntetésének fontossága kiemelt téma volt. A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-től a sertéshúsok mellett már a juh-, kecske- és baromfihúsra is kötelezővé teszi a származási jelölést.

Az eseményen megjelent Nagy István agrárminiszter is, aki felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány rávilágított az önellátás fontosságára.

– Bármelyik pillanatban lezárulhatnak újra a határok. Ilyen esetekben rá kell döbbenünk, csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért fontos a magyar gazdák támogatása, akiknek a sorsa a tudatos vásárlók kezében van. Ugyanis a magyar termékek vásárlása a magyar gazdaságot erősítik! – figyelmeztetett az agrárminiszter.

Fotó: Fekete István
Hozzátette, a magyar termékek minden esetben a megbízhatóságot jelentik a magyar emberek számára, éppen ezért fontosak azok a jelölések, amelyek a húsok, zöldségek és gyümölcsök származási helyét jelölik.

Idén január 15-től a sertéshús származási országát, illetve eredetének helyét is jól láthatóan, kihelyezett táblán kell jelölni, egyúttal meg kell jeleníteni a származási ország zászlaját is. Ez a szabályozás lehetővé tette, hogy fogyasztók azonos információkat kapjanak az előrecsomagolt és a nem előrecsomagolt sertéshúsok esetében.

Az Agrárminisztérium július 15-től ezt a kötelezettséget kiterjeszti a juh-, kecske- és baromfihúsokra is. A nem előrecsomagolt gyümölcs és zöldség esetében a származási országot jelenleg is fel kell tüntetni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti!

Közös érdek a magyar termelők és élelmiszer-előállítók támogatása, ugyanis ha hazai terméket vásárolunk, azzal segítjük a magyar gazdaság szereplőit, munkahelyeket védünk meg, emeljük az élelmiszer-ellátás színvonalát, nem utolsósorban az értékes munka végtermékét vásároljuk meg, fűzte hozzá a miniszter.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára az eseményen kiemelte, hogy a származási hely megjelölés a termelőknek és a vágóhidaknak is biztonságot ad. Magyarország önellátottsága baromfitermékek esetében 180 százalékos. Az ágazat elsődleges célja a hazai ellátás maximális kiszolgálása.

Fotó: Fekete István
Mint kifejtette, tavaly több mint 200 000 tonna húst termelt a baromfiszektor, idén azonban koronavírusnak köszönhetően a HoReCa-szektor, illetve a harmadik országokba zajló export leállásával, valamint a hazánkban is megjelenő madárinfluenza miatt, a továbbiakban mintegy 30-35 százalékos csökkenés várható víziszárnyas-ágazatban, míg a csirke és a pulyka esetében szűk 10 százalékos termelési visszaesés várható.

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a mérsékelt éghajlati övezetben megtalálható és termeszthető zöldség- és gyümölcsfajták zömmel hazánkban gazdaságosan termelhetők. Két kategóriát különböztetett meg: a frissen értékesített és az átmeneti tárolókban, akár több hónapig is tárolt zöldség-gyümölcsöket. Főként az utóbbiakra vonatkozik a származási hely megkülönbözetés fontossága. Végezetül megemlítette, hogy a Covid-19 megmutatta, hogy szerencsére gyümölcsök és zöldségek tekintetében is önellátóak vagyunk.

Végezetül Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója ismertette, hogy a sertéshúsnál már bizonyítást nyert a származási hely megjelölésének fontossága. A tapasztalatok szerint a magyar vásárlók egyre tudatosabban választanak; kevésbé az ár, inkább az ár-érték alapján vásárolnak.

Fotó: Fekete István
– Azt tapasztaljuk, hogy a jobb minőségű, drágább termékek is nagyobb mennyiségben találtak gazdára, mint eddig. Törekszünk arra, hogy minél több hazai termék legyen fellelhető a polcainkon – meséli a Fodor Attila.

Aki azt is elmondta, hogy több független felmérés arról tanúskodik, hogy 80 százalék fölött áll a magyar termékek részaránya áruházláncainkban. A magyar termékek támogatása mellett azt sem szabad elhallgatni, hogy az import termékek esetében a termékbiztonság sem szavatolható teljes egészében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.