Back to top

Minőség felé terelnék a fiatalok borfogyasztási szokásait

Elindult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) „JÓ BOR” edukációs kampánya, amely a fiatal felnőttek borfogyasztási szokásait kívánja minőségi mederbe terelni – olvasható a Hegyközösségek Nemzeti Tanácsának közleményében.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által indított „JÓ BOR” kampány célja, hogy ösztönözze a fiatal felnőtteket (20-35) a minőségi magyar bor tudatos és mértékkel való fogyasztására – írja a Világgazdaság.

Az edukáció szükségességére a HNT országos kutatásának eredménye hívta fel a figyelmet, mely szerint a magyar fiatalok borral kapcsolatos tudása hiányos és a minőségi borélvezet nem feltétlenül jellemző esetükben.

Az edukációs kampányt megelőző felmérés részletesen vizsgálta a magyar fiatalok borral kapcsolatos gondolkodásmódját, magatartását.

A kutatás eredményei világosan rámutatnak arra, hogy

új eszközökkel és új csatornákon kell megszólítani a fiatalokat és segíteni a tájékozódásukat a magyar borok világában.

A kampány fő platformján (www.magyarborod.hu), olyan menüpontokkal és aktivitásokkal találkozhatnak az érdeklődők, mint a „BORRANDI” kvíz, mellyel személyiségünknek és ízlésvilágunknak megfelelő bort választhatunk, vagy a „BORBESZERZŐ CHALLENGE” – amelyből kiderül, hogy hol és milyen szempontok szerint érdemes bort vásárolni.

Fotó: HNT

Az „5 PERCES BORSZNOB-KÉPZŐ”-ből megtanulhatunk okosan kóstolni, a BORSZÓTÁR-ból kideríthetjük többek között a reduktív és oxidatív szavak jelentését, de a 10+1 legmenőbb boros trend és a 10+1 legcikibb boros dolog is segít eligazodni a minőségi magyar borfogyasztás útvesztőiben.

Légli Ottó, a HNT elnöke a következőképpen nyilatkozott a kampány céljáról és jelentőségéről:

Kiemelt célunk bemutatni a fiatalok számára a felelősségteljes, mértéktartó és tudatos borfogyasztást.

Az edukációval összeköthető, saját forrásból megvalósított promóció a magyar borért szól, valamint a fiatal generációnak a magyar borral és annak hagyományaival való megismertetéséről.”

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az Unger and Partners márkaépítő csapatát bízta meg a kampány megtervezésével és irányításával, együttműködésben az Akció BTL Reklámügynökséggel.

Az edukációs kampány szakértője, Herczeg Ágnes a nemzetközi „The Future 50” díj nyertese, a világ 50 legjobb borszakértőjének egyike.

A kampány népszerűsítését kültéri plakátok, rádiós és digitális hirdetések, valamint social media és influencer platformok segítik.

Forrás: 
Világgazdaság/Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.

Lendületben a hazai agrárstartup-fejlesztések

Kezdetét vette a második NAK TechLab agrár-startup inkubátor program, mely piacképes innovációkkal segíti az agrárium hatékonyságnövelését. A program segítségével olyan fejlesztések indulhatnak el, melyek nagyban elősegítik a mezőgazdaság digitalizációját, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Égnek a híres Napa-völgyi szőlőültetvények Kaliforniában

Erőteljes szél táplálja a tüzeket Kalifornia északnyugati részén, és tűz borítja a híres Napa-völgyi szőlőket, ahol emberek ezreinek kellett elhagyniuk otthonaikat az éjszaka közepén.

A fehérborok már a pincékben forrnak

A borvidékekről a szürettel kapcsolatban fennakadásról, zavarról nem érkezett hír. A tavalyihoz képest minden borvidéken később kezdődött a betakarítás. Mennyiség tekintetében a szárazság némileg érezteti hatását, a korai illetve a fagy által érintett fajták esetében 15-20 százalék terméskiesést jegyeznek.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.

Az ELTE etológusai bizonyították, hogy a macskák is utánozzák az embereket

Az etológiában jól ismert a Tedd azt, amit én! (Do as I Do, DAID) metódus, amely az állatok utánzásos tanulását vizsgálja. Az eleinte csak emberszabású főemlősök ez irányú képességeinek felmérésére hivatott módszert a 2000-es évek közepén az ELTE Etológia tanszékén alkalmazták elsőként kutyákon is.