Back to top

Az éghajlatváltozás hatása

Az általános fölmelegedés a szőlő életfolyamataira, minőségére is hatással van. A korai kitavaszodás, a magasabb átlaghőmérséklet következtében a szőlő cukortartalma nő, hamarabb érik, és korábban kezdődik a szüret. Az erős napsugárzás nyáron perzselést okozhat, a tartós szárazság pedig negatív hatású lehet a következő évi termésmennyiségre. A klímaváltozás miatt a szőlőben is egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változásokhoz jobban alkalmazkodó kártevővel.

A kora tavaszi kártevők közül például az ékköves faaraszoló hernyói helyenként előjelek nélkül, hirtelen károsít. A fakadó szőlőn kirágott rügyek jelzik a jelenlétét. A kártétel 3-4, ritkábban 7-8 egymás melletti rügy kiodvasításában nyilvánul meg. A barnás színű, 4-8 cm hosszú araszolóhernyókat nagyon nehéz észrevenni, mert kiválóan beleolvadnak a környezetükbe, valamint teljesen mozdulatlanul tartózkodnak a szőlővesszőn.

A károsítás ellenére legtöbbször az alvórügyek még kihajtanak, de az ilyen gyenge, fejletlen hajtások már nem teremnek.

A számottevő kártétel megelőzésére célszerű az erdőhöz közeli területeken és ott, ahol az előző években már többször megjelent, a fakadás időszakában felmérni a hernyók számát, és ha szükséges, védekezni ellenük.

Tavasszal a gyomokon található a kétfoltos takácsatka
Az atkák kártételének is a meleg, szárazabb évjáratok kedveznek. Számuk a tenyészidő második felétől növekszik, hosszú, meleg ősz esetén a telelő népesség is jelentős egyedszámú. Folyamatosan figyeljünk a levél- és gubacsatkák jelenlétére, mert az erősen fertőzött szőlőtőkéken a jellegzetes tünetek már a szőlő 3-5 cm-es hajtásain megjelenhetnek.

A nagyobb kárt olyankor csak speciális atkaölő szerek felhasználásával háríthatjuk el.

A szőlő gubacsatka kártétele nő, főleg ha melegebb teleken sikeresen áttelel és kora tavasszal gyorsan felszaporodik. A jellegzetes tünetek, levélfelszíni kitüremkedésekkel, rügyelhalással a szőlő 2-3 cm-es hajtásállapotától figyelhetők meg, de egyre gyakrabban találkozunk a virágkezdemények károsításával is.

A piros gyümölcsfa-takácsatka a szőlőben nem állandó kártevő, de ha előfordulási helyein áttelelnek a kárminpiros, hagyma formájú téli tojások (0,1-0,2 mm), akkor súlyos károkat is okozhat.

Tömeges elszaporodásának a száraz, meleg nyár kedvez. Tavasszal a fakadó szőlőt veszélyezteti, szívogatása következtében a fiatal hajtások növekedése lelassul, a levélszélek kanalasodnak, barnulnak, a levelek beszáradnak. Legjobban a későn fakadó és a lassabb kezdeti növekedésű szőlőfajtákat veszélyezteti. A nyári kártétel késlelteti a vesszők beérését, és a következő évi termésre is negatívan hat. Amennyiben a szőlő fás részein 1 cm-es körkörös felületen több mint 10 téli tojást találunk, fel kell készülni a korai kártételre, illetve nem szabad kihagyni az atkaölő szeres kezelést!

A meleg és száraz időszakok a kétfoltos takácsatka szaporodásának is kedveznek.

Az utóbbi években a filoxéra levéllakó alakja is gyakrabban károsít
A nőstény 0,4-0,5 mm hosszú. A lárvák és a nimfák kisebbek. Szőlőben fakadás után nem károsít, mert a gyomokra vándorol. Nagy tömegben a nyári hónapokban fordul elő, amikor gyors felszaporodásával váratlan veszélyhelyzetet teremt. Kártételét a leveleken apró foltosság, sárgás, vöröses, barnás elszíneződés jelzi. A fertőzés súlyosbodását a levelek elszáradása, lehullása, a hajtásnövekedés megszűnése, egyenetlen érés jelzi, és csak a gyors, célzott atkaölő szeres kezeléssel lehet megállítani.

A kétfoltos takácsatkák egyedszámát nyár elejétől a kétszikű gyomnövényeken is érdemes figyelemmel kísérni.

Egyre súlyosabb növényvédelmi gondot okoz a szőlőfiloxéra is. Az európai szőlőfajták ellenállók a levéllakó alakkal szemben, de aszályos évjáratokban számos fajtán megjelenhetnek a jellegzetes levéltünetek az alanytelepeken, a termő szőlőkben is. Az elhanyagolt vagy gazdátlan tőkéken a kártevő szabadon szaporodik, és továbbterjed a gondozott kertekbe. A filoxérát a 18. század közepén hurcolták be Európába. A saját gyökerén fejlődő európai szőlőkön nagyon kedvező életfeltételeket talált.

A pajzstetvek egyre több ültetvényben telepedtek meg a kedvező környezeti hatások, és a szelektív rovarölő szerek használata miatt.

Főleg a gyapjas pajzstetű és az akácpajzstetű terjedése és gócos felszaporodása tapasztalható. A pajzstetvek nemcsak közvetlenül, a szőlőnedvek szívogatásával gyengítik a tőkéket, hanem növényegészségügyi szempontból is nagyon veszélyesek, mert vírusvektorok. A súlyos tüneteket okozó levélsodró vírus 1-es és 3-as típusát terjesztik, ezért nagyon fontos a pajzstetvek elleni védekezés!

Harlekinkatica
A harlekinkatica is szőlőkártevővé lépett elő. A kelet-ázsiai eredetű bogár fő táplálékát a levéltetvek és a pajzstetvek képezik. Sok színváltozatban fordul elő, nagyon falánk és hatékony ragadozó. Lárvája és a kifejlett rovarok is jelentős mennyiségű levéltetűt fogyasztanak el, ezért több országban a kártevők elleni biológiai védekezésben használják, de kiszabadult a zárt termesztőberendezésekből.

Elsőként 2001-ben találták meg Németországban, első hazai példánya pedig 2008 februárjában Szigetszentmiklóson bukkant föl.

A harlekinkatica jelenleg az egész országban elterjedt, sok helyen tömegesen előfordul. Az őshonos katicabogarak kiszorítása mellett komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak is. Állati eredetű táplálék hiányában pollenfogyasztásával, a virágok megrágásával csökkenti a termés mennyiségét. Szüretkor tömegesen a szőlőszemek között maradnak és a testükben található földimogyoróra, csípős paprikára és spárgára emlékeztető íz- és illatanyagok a mustba kerülve rontják a bor ízét, minőségét.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Oda a diótermés nagy része, a házak felé veszik az irányt a poloskák

Egy csapásra ért véget a késői nyár, ezzel egy sor kártevő rajzása is abbamaradt. Aktívan szívogatnak még ugyanakkor a poloskák, bár a kifejlett egyedek már tömegesen indulnak telelőhelyet keresni, nem árt készenlétben állni. A lehűlést hozó viharos szél hatására pedig a diófák alja terítve van az elfeketedett burkú terméssel, szomorú a látvány, a termés nagy részét elvitte a fúrólégy–baktérium–gnomónia trió.

Natúrkertek kaptak kitüntetést

A „Természetes kert - Virágzó Bajorország ” kampány keretében díjjal jutalmazták azokat a kerteket, amelyeket különlegesen természetes módon ápolnak. 2018 óta 250 kert kapott elismerést.

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.

A körte vírusos és fitoplazmás betegségei

A körte az egyik legértékesebb, magas cukortartalmú gyümölcsünk, amely a környezetre igényes gyümölcsfajokhoz tartozik. Sem a száraz, meleg nyarakat, sem a nagy fagyokat nem bírja, csapadékigénye is 700-800 mm körül mozog éves szinten. Legjobban a középkötött, meleg, jó vízellátású talajokon fejlődik.

Cirokremények Kiszomborról - Tavaszi vetésű növénybemutató

A szegedi Gabonakutató kiszombori telepén szeptember 9-én tartották több tavaszi vetésű növény bemutatóját. Ezúttal a cirokról és a cirokhoz tartozó fajtákról szólunk, Palágyi Andrea előadására támaszkodva.

A dió gyógyhatása és különleges felhasználása

A diónak leginkább a magjával találkozunk a konyhában, ennek ellenére számos más gyógyhatású része is van a növénynek. A népi gyógyászat sok mindenre használta ám napjainkban inkább külsőleg érdemes kipróbálni. A konyhában sok rendhagyó étel is készülhet belőle: diótej, diófasírt, diósült. Darálva, főzve almalekvárral házasítva még diólekvár is készíthető...

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.