Back to top

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Az elmúlt 25 évben komoly erőfeszítéseknek hála, a rákosi vipera állományát sikerült stabilizálni, de védelme még így is rendkívül nagy figyelmet kíván a faj környezeti hatások, élőhelyi adottságok, az időjárási körülmények rendkívüli érzékenysége miatt.

A „rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon-régióban” (LIFE18 NAT/HU/000799) című LIFE projekt hivatalosan 2019. novemberében indult. A projektben résztvevők célja a vipera-élőhelyek javítása, méretük növelése, valamint a faj számára alkalmasnak tűnő élőhelyek létrehozása.

Ezeken a területeken megkezdődtek az élőhely-helyreállítási munkálatok, melynek célja, hogy az oda kerülő viperákat a lehető legideálisabb körülmények fogadják,

Akikben minimális aggodalom felsejlene, rákosi viperával a kiránduló ember nem fog találkozni, mivel annak élőhelye távol esik a lakott területektől, sőt, inkább a fokozottan védett természetvédelmi területek lakója. Az állatok felkutatása még a természetvédelmi szakembereknek sem egyszerű, mivel kifejezetten rejtőzködő életmódot folytató fajról beszélünk.

A mintegy 500 viperának a kibocsátási helyszínei a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló gyepei.
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A rákosi vipera jelenlegi hazai állományával kapcsolatban még a szakemberek is nagy óvattal mernek becsülni.

A feltételezések szerint mintegy 500-1000 felnőtt példány élhet hazánkban, amihez további 500 példányt terveznek kiengedni a szakemberek az elkövetkező 5 éven belül.

Az eddigi tapasztalatok alapján az elengedett kígyók kevesebb, mint negyede képes túlélni legalább egy évet az új élőhelyén.

A keresztes vipera mellett a másik hazánkban előforduló mérgeskigyó a rákosi vipera. Noha nem kell különösebben félni, marása nem halálos, „csak” lokális tüneteket okoz, mely néhány napig okozhat kellemetlenséget. A szakemberek felhívják az emberek figyelmét, amiről már szó esett, kizárt, hogy a rákosi vipera lakott területen megjelenjen. Ha pedig kirándulások során véletlenül rákosi viperával hozna össze minket a sors, biztosak lehetünk benne, hogy ez az óvatos hüllő hamarabb észrevesz minket, és pillanatok alatt elbújik biztonságot nyújtó járatába.

Ha esetleg mégis összefutunk vele, kiemelt figyeljünk rá, mert Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

Natúrkertek kaptak kitüntetést

A „Természetes kert - Virágzó Bajorország ” kampány keretében díjjal jutalmazták azokat a kerteket, amelyeket különlegesen természetes módon ápolnak. 2018 óta 250 kert kapott elismerést.

Készül a poloskatérkép

A címeres poloskák neve egyáltalán nem csengett ismerősen egyik gazdának sem évtizedeken keresztül, mostanra azonban Magyarországot úgyszólván ellepte ez az invazív rovar. Ennek feltérképezésére a Bábolna Bio Kft. „Sokk a rovar” facebook oldalán kéri az emberek segítségét a poloskatérkép elkészítéséhez, hogy átláthatóbb legyen mely helyeken és mekkora mennyiségben észlelték a poloskákat.