Back to top

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

A végeláthatatlan pusztában legelő hatalmas szürkemarha-gulya és racka­-nyájak után ballagó pásztorok, a pusztában vágtázó ménes, a pásztor­ünnepekkor tudásukkal versengő gulyások, csikósok és juhászok. Úgy tűnhet, hogy mindez csak turistáknak szánt attrakció, ami felidézi az állattartó puszta hajdani világát. Ám éppen ellenkezőleg: napjaikban e vidéken nem felidézik a hagyományt, hanem életük mindennapi valósága. Ugyanakkor a 21. századi tudomány is nap mint nap a munkájukat szolgálja, amivel élve történelmi jelentőséggel bíró programba kezdtek: a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása – hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

MMG - Miért tartanak szürke marhát a Hortobágyon?

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. és a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egye­sületének (MSZTE) közös projektjében kulcsszerepe van az idén 82 éves Borics Imrének. A szakember elmondta,

noha a hortobágyi puszta látképéhez hozzátartoznak a magyar szürke szarvasmarhák, az állomány a két világháborút követően rendkívül megcsappant.

Később Anker Alfonz állattenyésztő, genetikus az 1950-es években felvásárolt magyarszürke-állományból létrehozott öt tenyésztési vonalat – B, C, M, T és V –, ám ezek az 1990-es évek végére beszűkültek.

– Ekkoriban viszonylag kevés tehén és tenyészbika volt a Hortobágyon, s utóbbiakat nagyon szoros rokontenyésztettség jellemezte. Hogy ez ne legyen gátja az állomány fejlődésének és a tenyésztési színvonal megtartásának, kezdeményezésemre a vonalak megújításába kezdtünk. Ehhez a mesterséges termékenyítő állomásokon levett spermákat használtuk olyan bikáktól, melyek az 1950-es évek végén, illetve a ’60-as évek elején születtek. Három vonalat sikerült ily módon megújítanunk 1998-ban – emlékezett vissza az akkori időkre. E munka jelentette az alapját napjaink vonalmegújító törekvéseinek is.

Borics Imre a tenyésztési feladatok kapcsán kiemelte, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Hortobágyi Nonprofit Kft. együttműködésben ez év elején egy nagyszabású, történelmi jelentőséggel bíró projektbe kezdtek, melynek célja a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása. Két évvel ezelőtt ugyanis – immáron az MSZTE szaktanácsadójaként – megfigyelte, hogy a hortobágyi állományban, több gulyában is ismételten megjelentek a közeli rokontenyésztettségű egyedek.

Borics Imre

A fajta iránti szenvedélye által vezérelve, sok évtizedes tapasztalattal a háta mögött, az MSZTE szaktanácsadójaként vesz részt a munkában. A magyar szürke szarvasmarhafajta iránti elköteleződése egészen 1956-ig eredeztethető vissza, amikor is a Hosszúháti Állami Gazdaság állattenyésztőjeként vett részt egy, a magyar szürke és a kosztromai szarvas­marhafajta keresztezésére irányuló munkában. Később Bodó Imre főállattenyésztő munkatársaként, a Hortobágyi Állami Gazdaság kérődzőágazatának vezetőjeként, majd az Ohati Állami Gazdaság ügyvezetőjeként is dolgozott.

– A megfelelő szaporítóanyagok felhasználásával különböző vonalakhoz tartozó egyedeket, összesen 62 üszőt válogattunk ki. A „C” kivételével az összes vonalból sikerült elvégeznünk a termékenyítést a Hortobágyi Nonprofit Kft. állományában, ennek ered­ményeképpen jelenleg 45 vemhes üszőről van tudomásunk. Hogy hány bika, és milyen vonalból születik majd, azt 2021-ben tudjuk meg – tette hozzá a szakember, aki tavaly a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összes tehenének küllemi bírálatát elvégezte.

A cél, hogy a következő időkben a célpárosítások révén, a legkiválóbb egyedektől születhessenek utódok.

Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, egyik fő feladatuk a rájuk bízott jószágok genetikai állományának a megőrzése. E célt szolgálja a most indult program, a szürkemarha tenyésztési vonalak megújítása is. A kezelésükben lévő állományban évente 900-1000 magyar szürke szarvasmarha borjú születik; az üszők 10 százalékát megtartják, így frissítve a tehénállományt. Ezek kiválasztásában is segédkezet nyújt számukra a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, melynek a cég egyébként az alapító tagja. Ezzel szemben az évente születendő, körülbelül 450-500 bikaborjúból jó, ha 10 példányt tartanak meg – esetükben jóval szigorúbb a bírálat –, ugyanakkor ők maguk is vásárolnak, illetve az egyesület megbízásából bértartásban nevelnek bikákat. Mindennek lényege az, hogy kizárólag ilyen szigorú bírálat alapján derülhet ki, hogy melyik bika alkalmatlan a tenyésztésre. Amelyik állat e célra nem felel meg, azt a cég értékesíti vagy vágóhídra küldi – utóbbiak húsát az általa működtetett Hortobágyi Csárdában használják fel.

Medgyesi Gergely elmondta, cégük másik kiemelt feladata a területhasznosító, illetve fenntartó tevékenysége.

– A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság törzsterületén gazdálkodva komoly természetvédelmi célokat tudunk megvalósítani. Ennek kulcsa a legeltetés, aminek hiányában olyan kedvezőtlen folyamatok – növénytársulások – indulnának el, melyek a térségre jellemző természeti értékek elvesztéséhez vezetnének – magyarázta. Mint mondta, a hortobágyi pusztát javarészt az ember a legeltetéses állattartással formálta, éppen ezért különösen fontos, hogy napjainkban is biztosítva legyen az a fajta tájhasználat, mely a térségben évezredek óta jelen van.

Hagyományos ízek, kiváló alapanyagok

A Hortobágyi Csárda műemlékké nyilvánított, a klasszicista népi építészet jegyeit magán viselő épülete 1699-ben épült. Az étlapon természetesen szép számmal találhatók szürkemarhából készült fogások – az ezekhez használt hús a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. állatállományából, egyenesen a hortobágyi pusztákról származik. Az itteni magyar szürke szarvasmarhák húsának semmihez sem fogható, sajátos ízvi­lága több dolognak is köszönhető. Egyfelől a hortobágyi legelők egyedi legelőminőségének, másfelől, hogy ez az állatfajta minden gyepalkotó fűfélét lelegel, köztük azokat is, melyek illóolajokat tartalmaznak. A konyhára szánt halat, illetve a mangalicahúst környékbéli gazdálkodóktól szerzik be, ahogy például a leveles túrót is, melyből páratlan ízél­ményt kínáló túrógombócot készítenek. A csárda vezetősége az ételek készítésekor egyaránt törekszik a regionalitásra és szezonalitásra, továbbá fontosnak tartja, hogy kerüljenek olyan fogások is az asztalukra, melyekkel máshol nem találkozhatnak a vendégek. Ennek kiváló példája a rackával és gerslivel töltött káposztájuk.

Mindennek kulcsa a pásztorló állattartás. A cég kötelékébe jelenleg 35 gulyás, 11 juhász és ugyanennyi csikós tartozik, akik „értik a puszta rendjét”, így pontosan tudják, hogy az év adott szakában mely területeket kell legeltetniük. A cég állatállományában helyet kapnak nóniuszok, hortobágyi racka, magyar merinó juhok és házi bivalyok is, a legnagyobb számban azonban magyar szürke szarvasmarhákkal rendelkeznek. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. teheneinek száma közel 1100, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a legnagyobb szür­ke­marhatartóknak számít a cég, mely több mint félszáz tenyészbikával is rendelkezik.

A kisbikákkal választási koruktól kezdve foglalkozik Máté Csaba gulyás számadó, aki 2020. évben miniszteri elismerésben részesült. 2005-től tartozik a cég kötelékébe, s jelenleg mintegy 1000 szürkemarha, illetve 12 alkalmazott tartozik hozzá.

– Amellett, hogy a bikagulyát is legeltetem, illetve a bikákat nevelem, a munkaszervezés, az állatorvosi kezelésekkel kapcsolatos elintéznivalók, a borjúleválasztás, s még megannyi kisebb-nagyobb feladat része a munkakörömnek – kezdett bele.

Elmondta, egy többgenerációs pásztorcsalád sarja lévén sosem volt kérdéses számára, hogy ő maga is ezt a hivatást választja majd. Szavai szerint a munkakörülményeket tekintve sok minden fejlődött az idők folyamán; a pásztorkunyhókban napelemeket használnak, így a pásztoroknak lehetőségük van telefont tölteni, hűtőszekrényt használni, s ha pedig a jószágok delelnek vagy éppen beesteledett, akkor televíziózással és rádiózással is el tudják magukat foglalni. A technikai fejlettség ugyanakkor nemcsak a szórakozás szempontjából üdvözítő, hiszen például a gémeskútból már nem kézzel húzzák fel a vizet, hanem motorral szivattyúzzák.

– Korábban egy 200 tehénből és 180 borjúból álló gulya esetében a kézi itatás 2-3 ember többórás kemény munkáját kívánta meg, ezzel szemben a gép fél óra alatt végez – magyarázta Máté Csaba. Hozzátette ugyanakkor azt is, ahogy annak idején, úgy ma is lehetetlen lenne egyben tartani a gulyát terelőkutyák nélkül. Erre a feladatra napjainkban a hortobágyi pásztorok által kitenyésztett sinka fajtájú kutyát tartja leginkább alkalmasnak.

A cég nemcsak a magyar szürke szarvasmarhák tenyésztése kapcsán ért el, illetve tűzött ki fontos célokat. Medgyesi Gergellyel egyebek mellett arról az Európai Uniós és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában meg­valósuló Life projektről is beszélgettem, melynek eredményeképpen közel 3 milliárd forintból hajtottak végre élőhelyfejlesztést a Hortobágyon. A „Legle­tőtavak élőhely­fej­lesztése a Hortobágyon” című projektjük hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben javuljon a puszta vízháztartása, melynek köszönhetően a természetvédelmi célok, eredmények mellett a legelő és kaszáló területek hozama növekedhet, ezzel javítva 9-10 ezer hektáron a környékbeli gazdák gazdálkodási körülményeit. Fontos tény az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és Hortobágy Község Önkormányzatával együtt­működve évről évre többeket láthatnak vendégül a régió, különös tekintettel a pásztorság hagyományait ismertető-népszerűsítő rendezvényeiken, így például a Hortobágyi Lovas­na­pokon, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozón, vagy éppen a Mátai Méneshez, illetve a fentebb említett Pusztai Állatparkhoz kötődő programokon.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A holnap ma kezdődik - faültetés Múcsonyban

A fásítás élhetőbbé teszi környezetünket, megváltoztatja a településképet, miközben közösségét is építi és a klímaváltozás negatív hatásaival is dacol - fogalmazott Belánszky-Demkó Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsonyban.

Vigyázzunk a magyar erdőkre

Az erdőjárók azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha mindenki hazaviszi magával a természetjárás közben keletkezett szemetét, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő hulladékot is beleértve – hívta fel a figyelmet az erdei életközösség megóvására Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektjének záró eseményén.

150 év után visszatértek a szarvasmarhák Londonba

Az emberek igencsak meglepődhetnek, amikor Észak-London legrégibb közparkjában, a Wansteadben látják ezeket az állatokat, mivel a parkot üzemeltető City of London Corporation, a 200 egyedet számláló nyájából válogatott teheneket telepített ide, hogy lelegeljék a füvet.

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Marhatereléstől a versenyekig - A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

Időnként még a kolibrik is megpihennek

Az Andokban néhány madárfaj esténként hibernációhoz hasonló állapotba azaz mély álomba kerül, hogy spóroljon energiájával, ilyenek például a kolibrik is, melyeknek élete felettébb különleges. Ezek a repdeső élőlények még a gerincesek között is híresek gyors anyagcseréjükről és villámgyors életmódjukról, emiatt naponta a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű nektárt fogyasztanak.