Back to top

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Almamoly
Lárváik mindkét végükön elkeskenyedő, henger alakú hernyók, csupaszak vagy enyhén szőrözöttek. A fajok nemzedékszáma változó, és az előfordulási hely éghajlata is befolyásolja. A sodrómolyfélék közül eddig 73 faj minősül kártevőnek. Ide sorolható az alma- és a körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly.

A nyári nemzedékek kártétele általában súlyosabb, mint a tavaszié, mert a kártevők egyedszáma a tenyész-időszakban nő, viszont a gyümölcsmennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb.

Rendszeres védekezés hiányában a gyümölcsmolyok akár száz százalékos termésveszteséget is okozhatnak, például a szilva esetében.

Almamoly

Valamennyi almatermésű gyümölcsfaj legveszélyesebb kártevője a 9-12 mm-es almamoly. A nőstények a levelekre, hajtásokra, vagy ritkábban a gyümölcsökre rakják le tojásaikat. A kis hernyók fölkeresik a gyümölcsöket és berágnak a belsejükbe, magházig hatoló járatot készítenek, a magvakkal táplálkoznak, majd elhagyják a károsított gyümölcsöt. A járatban rágcsálékot, ürüléket találunk, amely gyakran a felületre is kitüremkedik.

Be- és kifurakodási nyílása kedvező feltételeket teremt a moníliás gyümölcsrothadás számára.

Az almamoly gyümölcskártétele elleni permetezést a szexferomoncsapdás előrejelzés alapján végezzük, de figyelembe kell venni a készítmények hatásmódját is. Ha a kezeléseket kihagyjuk, a férges gyümölcsök gyakran már a fán rothadásnak indulnak. Az almamolynak évente két nemzedéke van. A kifejlődött hernyók áttelelnek a fák kéregrepedéseiben, talajban csak elvétve telelnek.

Almailonca

A hajtást és a gyümölcsöt is károsítja az almailonca. Tavasszal, rügyfakadáskor a hernyók elhagyják a telelőhelyeiket és kátételük során összeszövik, megrágják a fiatal hajtásokat, leveleket.

Nyáron a második nemzedék fiatal hernyói apró lyukakat rágnak a gyümölcsök héján, a fejlettebbek pedig a levelek védelmében akár több négyzetcentiméternyi felületi hámozgatással károsítanak.

A megrágott gyümölcsöt gyakran még a moníliás betegség is fertőzi. Évente két nemzedéke fejlődik. A fiatal hernyók áttelelnek a fák koronájában, szövedék védelmében. Az imágók rajzását fénycsapdával és szexferomoncsapdával követhetjük nyomon.

Körtemoly

A körtemoly lárvája tiszta járaton át hagyja el a magházat
A 16-20 mm hosszú körtemolyt eddig kizárólag a vadkörtén és a legkülönbözőbb körtefajtákon találták meg. A kárminpiros, kör alakú, lapos tojásból a lárva közvetlenül a gyümölcs belsejébe rág, a tojás és a gyümölcs érintkezési pontján. A hernyó a magvakkal táplálkozik, kifejlődve 2-3 mm átmérőjű, ürülékmentes járaton távozik a magházból.

A kifejlett hernyó a gubóban telel át a talaj felső, 8 cm-es rétegében.

A gubókban május végén kezdődik el a hernyók bábozódása. A lepkék rajzása június közepétől július második feléig tart. A párás, meleg időjárás kedvező a kártevő számára.

Barackmoly

A barackmoly második és harmadik nemzedéke a gyümölcsöt károsítja
Az őszibarack, a mandula és a kajszi hajtás- és gyümölcskártevője a barackmoly. A hajtáskártétel elsősorban őszibarackon és mandulán figyelhető meg. Tavasszal a hernyók berágnak a hajtás csúcsába és lefelé haladó járatot készítenek, aminek következtében a hajtásvég és a rajta lévő levelek elszáradnak, tövüknél mézgacsepp jelenik meg.

A kártétel tavasszal már 3-4 cm-es hajtáshosszúságnál látható.

Később, a gyümölcskötődés után a hernyók a hajtáson kívül a gyümölcsöket is fertőzik. Az egészen fiatal gyümölcsök belsejét a hernyó teljesen kiüregesítheti, nyáron, a csonthéjas mag megkeményedése után a gyümölcs kocsány körüli része rágott, majd mézgafolyás és ürülék szennyezi be a gyümölcsöt. Egy-egy hernyó több hajtást és gyümölcsöt károsít.

Keleti gyümölcsmoly

Jellegzetesen több tápnövényű faj. A gyümölcsfák közül elsősorban őszibarackon, kajszin, szilván és mandulán fordul elő, de károsíthatja a cseresznyét és a birset is. A keleti gyümölcsmoly hajtás- és gyümölcskártevő is, de például szilván csak a gyümölcsöt támadja meg. Tavasszal a kikelő hernyók berágnak a friss hajtásba, és ott járatot készítenek. Egy hernyó 3-4 hajtást is károsíthat.

A második nemzedék imágói június közepétől rajzanak, a tőlük származó hernyók már az érő gyümölcsök kocsány körüli részén rágnak.

A hernyó járata kezdetben még a gyümölcs héja alatt húzódik, de később egyre meredekebben a mag felé irányul. A gyümölcsökön szabálytalan felületi rágások vagy különböző nagyságú lyukak keletkeznek. Ezeket a tüneteket erőteljes mézgafolyás is kíséri és ürülékcsomók szennyezik. Évente 3, esetleg még egy negyedik nemzedéke is fejlődik. A kifejlett hernyó védett helyen telel át, fehér gubóban.

Szilvamoly

Szilvamoly kártétele után a gyümölcsöt könnyen megtámadja a monília
A szilvafélék legveszélyesebb kártevője. Mivel a szilva növényvédelmi szempontból az elhanyagolt gyümölcsfélék közé tartozik, a fákon általában sok a mollyal fertőzött gyümölcs, ami még érés előtt a földre hullik.

A kifejlett lepke 5 mm hosszú, barnásszürke elülső szárnyát hamuszürke tükörfolt díszíti. A hernyó a gyümölcs belsejében él, kirágja a magház környékét, ürülékével, rágcsálékával szennyezi a gyümölcsöt.

A károsított gyümölcsön mézgacsepp jelenik meg, korán színeződik, és gyakran idő előtt lehullik, emellett az érés előtti időszakban a moníliás betegség is fertőzheti.

A szilvamolynak évente 3 nemzedéke fejlődik. A kifejlett, 10-12 mm hosszú, vöröses hernyók augusztustól elhagyják a károsítási helyüket, és a talajban vagy a fatörzs alsó részén telelnek át. A kártevő elleni védekezést az áttelelő nemzedék rajzását követően május közepén, a tojásrakás idején meg kell kezdeni, és augusztus végéig rendszeresen folytatni. A törzsre erősített hernyófogó övekkel (pl. hullámpapír) a bábozódni vonuló hernyókat lehet összegyűjteni és megsemmisíteni.

A szilvamoly imágóinak rajzását legkönnyebben szexferomoncsapdával figyelhetjük meg. A szilvában a szilvamoly mellett a keleti gyümölcsmoly is gyakori kártevő.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.