Back to top

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

A Zala Termálvölgye Egyesület több, mint egy évtizede dolgozik a helyi termékek piacra jutásának ösztönzése és a helyi termelők támogatása érdekében Zalaszentgrót térségében. Ebbe a tevékenységbe illeszkedik az egyesület által a Magyarország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyert Agrishort nevű projekt is. Megvalósításában a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. az egyesület Somogy megyei partnere, azonkívül részt vesznek benne Horvátországból a Redea és a Pora fejlesztési ügynökségek. A projekt célja rövid élelmiszerláncok létrehozása, azaz RÉL-együttműködések szervezése.

Szabó Tibor: nemcsak nyitott porták, hanem nyitott emberek is várják a családokat, baráti társaságokat a zalai dombok ölelésében
Nyugat-Európában már sikeres, de Magyarországon meg kevésbé elterjedt értékesítési rendszereket szeretnének bevezetni a programba, tudásátadási és mintaprojektek segítségével minél szélesebb körben elterjesztve őket.

A vírushelyzetre is tekintettel „Távol a tömegtől, közel a szívedhez” az idei mottója a Zala Termálvölgye Egyesület Nyitott Porták programjának, amit egyébként közel 2 éve indítottak, és amivel mostanra látható és érzékelhető sikereket értek el. Ezt bizonyítja, hogy a szervezet tagjainak száma egyre nő. Szabó Tibor koordinátor elmondta: a személyre szabott, családias hangulatú Nyitott Porta programokon egyebek között a gyógynövények és a hagyományos kertészkedés praktikáival, a vegyszermentes borászkodással és méhészkedéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a házigazdák kalauzolásával, vagy tradicionális receptek alapján készíthetnek házi szörpöt és lekvárt. Nem maradnak ki a programok közül a gyerekek kedvencei, az állatsimogató, a lovarda és az íjászat sem, és még mangalicatartó gazdaságba is ellátogathatnak a „gasztrokalandorok”. Aki esetleg a házi kecskesajt, a falusi füstölt sonka vagy a zalai cukorperec íze után nosztalgiázik, az ezeket is megtalálja a Zala-völgyében, sőt az elkészítésüket is megtanulhatja.

– A különböző portékákat kínáló portákon biztosan nem botlanak olyan tömegrendezvényekbe, ahol elvész az egyéniség. Az a célunk, hogy a látogatók bekapcsolódjanak az események alakításába a maguk kreativitásával és gondolatvilágával – mondta el lapunknak Szabó Tibor.

A Nyitott Porták együttműködés 2018. szeptemberben nyitotta meg a gazdaságok kapuit, azóta szerveznek rendszeresen eseményeket, programokat, nyílt napokat.

– A gazdaságokból való közvetlen vásárlás, a kóstolók, a kézműves foglalkozások, a falusi vendégasztalok a kezdetek óta a programkínálat részei, és igazán népszerűvé váltak. Hozzájárult a sikerhez, hogy egyre szélesebbé vált a programok skálája, illetve az is, hogy a gazdák egyre tapasztaltabbá váltak. Ahogy telt-múlt az idő, a törzsvásárlóik köre is kialakult. Mindennek köszönhetően a Nyitott Porták tagjainak a száma is egyre nő. Előző hónapban például nyolcan csatlakoztak az együttműködéshez, így jelenleg már huszonnégyen alkotják a szervezetet. Úgy érzékeljük, hogy egyre többen szeretnének belépni a közösségbe. Ezek szerint nyilvánvalóvá vált munkánk lényege. A megjelentetett kiadványok, kisfilmek és az eddigi programok mind a Nyitott Porták együttműködést, mind a tagok eredményességét erősítették, külön-külön és együttesen is.

Különféle kiadványok is népszerűsítik a Nyitott Portákat

Szeretnénk elérni, hogy a mozgalom ne csak a Zala-völgyében legyen elterjedt, hanem váljon országossá. Több másik országrészben van hasonló szervezet, amelyek a helyi termelőktől, gazdaságoktól való vásárlást népszerűsítik és lehetővé teszik a betekintést a munkájukba, a mindennapjaikba. Ezért azt tervezzük, hogy jövőre Országos Nyitott Porták Napját szervezünk. Szerintünk ez nagy előrelépés volna, és nagyon bizakodunk a sikerében.

– Minden teljesen jól és nem utolsó sorban folyamatosan megy a maga útján, a befektetett munka hozadékai nagyon pozitívak. Azért meg kell jegyeznem, hogy eleinte hatalmas energiát fektettünk a szervezésbe, abba, hogy az együttműködést és résztvevőit minél ismertebbé és keresettebbé tegyük. Ezt egyebek között műhelytalálkozók, egyéni fejlesztés és tanácsadás szolgálta. Mára eljutottunk egy nagyon jó, sőt, előkelő szintre, arra, amikor már látja az ember, hogy nemcsak azok az elemek vannak meg a tevékenységben, amiket külső szervezőként hozzátettünk vagy javasoltunk, hanem egyéni, önálló ötletek is megvalósulnak – mondja Szabó Tibor.

A tagok kínálata egyedi

Csak néhány példa erre: óvodás, iskolás csoportok és más közösségek látogatják a portákat még akkor is, amikor nem hirdetünk nyílt napot – vagyis egyéni szervezésről van szó.

Nemcsak az együttműködést kezdeményező Zala Termálvölgye Egyesület, hanem a tagjai és személy szerint Szabó Tibor is úgy látja, hogy további lehetőségek rejlenek a közös munkában, a közös jövőben.

– Egy szakértő a közelmúltban azt mondta: a hálózat jelen pillanatban azon a szinten van, hogy a lakosság és a térségben nyaraló turisták felkeresik a termelőket, gazdaságokat. Szerinte a következő lépés az lesz – legalábbis annak kellene lennie –, hogy kimondottan azért jönnek a térségbe nyaralni, mert a Nyitott Porták kínálata ennyire nagy vonzerőt jelent. Számunkra most ez a kijelentés jelenti a következő célt. Szeretnénk elérni, hogy az együttműködés résztvevőinek a kínálata eléggé egyedi, színes és vonzó legyen ahhoz, hogy minél több ember tartsa érdemesnek a nyaralásra a Zala völgyét. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos célunk, mégpedig a szálláshelyek fejlesztése. Ugyanis ha ezt sikerül megvalósítanunk, azzal hatalmas lépést teszünk annak érdekében, hogy növeljük az egyszeri látogatások időtartamát, azaz egyfajta „túraútvonalat” hozzunk létre a térségben.

Szabó Tibor kiemelte, hogy az egyesületben együttműködő gazdák legnagyobb vállalása, hogy egész évben rendszeresen hirdetnek nyitott napokat és egyéb eseményeket az érdeklődőknek

– avagy vásárlóknak –, akik felkereshetik a portákat, hogy megismerjék a mezőgazdasági munka és az élelmiszerkészítés folyamatait, megkóstolják, és ha ízlett, magától a gazdaságtól vásárolják meg a különleges helyi termékeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Löszön termett bor, bemutatkozott a Vida Borbirtok új bora

Szekszárd maga a zegzugos sokszínűség. Ez adja borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát. Rejtőzködő borvidék, messziről csak egy dombsor, közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

Elindult a Wines of Hungary – Personally, a magyar bor hivatalos közösségi média oldala

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szorosan együttműködve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) Wines of Hungary - Personally név alatt indította el bormarketing tevékenységét a közösségi média felületeken, melynek célja a magyar borok népszerűsítése az európai és a kontinensen túli piacokon.

Jó üzletnek tűnik a legális kannabisztermesztés Németországban

Németországban 2017 óta forgalmazhatók gyógyászati célú kannabisztermékek. Az alapanyagot jelenleg importból fedezik, de a stuttgarti Hohenheim Egyetemen komoly projektbe fogtak, hogy ez ne maradjon mindig így. Azt írják a Gemüse magazin júniusi számában, hogy jövedelmezőnek tűnik az üzlet, de kizárólag mezőgazdasági üzemek jelentkezhetnek, magánszemélyek számára továbbra is tiltott zóna a kenderek világa.

Érden vannak borospincék?

A legtöbb érdi még csak nem is hallott arról, hogy a település jelentős pincesorral rendelkezik. Sőt, hogy minaretje, vára és kastélya is van, és a leghosszabb Duna partszakaszt ugyancsak magáénak tudhatja. Honnan is ismernék, hiszen a település – a főváros szomszédságának köszönhetően – leginkább alvóváros jelleget öltött.