Back to top

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Bodnár Emese még csak 28 éves, de már most határozott elképzelései vannak az életről és a méhészkedésről.

• Milyen volt a kezdet, fel voltál készülve a feladatra?

- Édesapám mintegy 20 éve méhészkedik. Még kislány voltam, amikor elkezdte mondogatni, hogy méhészkedni szeretne és hoz otthonra az udvarunkba néhány méhcsaládot. Akkoriban meg sem fordult a fejemben, hogy majd egyszer én is méhészkedni fogok. Sőt, eléggé idegenkedtem tőle, sok idő telt el, mire megbarátkoztam velük.

A Szent István Egyetemen tanultam, amikor 2016-ban úgy döntöttem, hogy elkezdem a méhész iskolát, ezen a szüleim is eléggé meglepődtek.

A tanáraim Szabó Adrienn és Szabó György voltak.

• Ez elég hirtelen döntés volt, hiszen könyvelőnek készültél.

- Igen, közgazdasági szakközépiskolába jártam, utána pénzügyi ügyintézői végzettségem lett, de aztán rájöttem, hogy ez nem az én utam. Most az öcsémmel közös vállalkozáson dolgozunk, ahol nemcsak a pénzügyi, hanem minden más irodai munkában is segítek, ezért nagyon változatos és izgalmas teendőim vannak. Ezenkívül tavaly elvállaltam Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat, ami egy új kihívás.

• Édesapáddal megosztjátok egymással a munkát, de mindkettőtöknek van egy főállása a méhészkedés mellett. Nem nehéz megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között?

- Számunkra a méhészkedés a természet közelségét jelenti. Persze vannak fizikailag fárasztó részei, de ezeket is szívesen csináljuk.

Fóton egy kis erdőben van a méhészetünk, nagyon szeretünk itt lenni, közben figyelni a méheket és a minket meglátogató erdei állatokat.

Sokszor már csak az is kikapcsol, ha kint vagyok a jó levegőn, megállok egy kaptár mellett és figyelem, ahogyan ezek a kis lények óriási szorgalommal teszik a dolguk.

• Milyen a közös munka?

- Apukámmal nagyon jól kijövünk, neki sokkal nagyobb tapasztalata és gyakorlata van, mint nekem, így sokat tanulok tőle. Nem iskolában tanulta a szakmát, hanem szakkönyvekből és barátok, rokonok tapasztalataiból, de mindig nyitott az ötleteimre.

Ha elmondom neki az iskolában vagy a méhészgyűléseken hallott információkat, akkor szívesen alkalmaz új módszereket.

• Szokott még más is segíteni nektek?

- Édesanyám szokott a mézzel piacra járni, főként itt Fóton. Ez így ideális munkamegosztás, számunkra az értékesítés nem okozna olyan nagy örömet, viszont ő szereti és nagyon jól is csinálja.

• Jelenleg hány méhcsaládod van?

- Átlagban 30 családot igyekszem tartani. Ez nem állandó, mert nyáron rajzási időszakban szaporodnak, fogunk be rajokat, néha esetleg egyesítünk családokat vagy sajnos előfordulnak télen veszteségek - bár az idei teleltetést sikeresnek tekintjük, mert az összes családunk kitelelt.

• Milyen kaptárakat használsz?

- Többnyire NB fekvőkaptárakat és Hunor rakodókaptárakat használunk. Régebben még dolgoztunk fekvő Hunorral is. Azért volt ennyi kaptárfélénk, mert a kezdetekben nagyon sokat kaptunk ajándékba. Most igyekszünk kiselejtezni úgy, hogy csak az első kétféle maradjon, mert minél többfélét használunk, annál időigényesebb a méhek kezelése. Én leginkább a fekvő NB-ket szeretem, mert számomra azokkal a legkönnyebb a munka.

• Hogyan veszed el a mézet?

- A méz pergetését régebben otthon, a házunk pincéjében csináltuk, de édesapám épített egy kis erdei faházat a kaptárak mellé és már abban végezzük. Ez egy kicsit könnyebb, mint hazahordani a kereteket, mivel ahogy vesszük ki a kereteket, azonnal pergetjük, és már tesszük is vissza a kaptárba, utána csak a mézet kell hazavinnünk. Az év legnehezebb és egyben legszebb munkája a pergetés.

Izgatottan figyeljük, hogy melyik kaptárból körülbelül mennyi méz lesz és közben persze kóstolgatunk.

Szeretnénk fejleszteni, be akarunk szerezni egy elektromos pergetőt, mert jelenleg a kézit használjuk, melybe 4 darab NB méretű keret fér. Ez nagyban megkönnyítené a dolgunkat.

• Voltak olyan nehézségek, amikor úgy érezted, hogy abba kellene hagynod?

- A nehéz munka ellenére élvezem a méhészkedést. Minden egyes elpusztult család egy kudarc. 2 évvel ezelőtt a tél folyamán az egész méhállományunkat szinte elvesztettük. Négy kis gyenge család telelt csak ki. Nagyon szomorúak voltunk, de nem adtuk fel. Vettünk új családokat, átbeszéltük, mit csináljunk másképp és újrakezdtük.

A legnagyobb problémát nálunk az atka jelenti, valamint a mezőgazdasági permetezések, ugyanis ezek miatt vannak a legnagyobb méhpusztulások.

Viszont amíg az atka ellen valamilyen szinten tudunk védekezni, a permetezések ellen sajnos nem. A mezőgazdaságokban, valamint a szúnyogirtások során egyáltalán nincsenek tekintettel a méhekre.

• Melyik a kedvenc méhészeti időszakod és technológiád?

- Nagyon szeretem a tavaszt és a tavaszi vizsgálatokat, ilyenkor izgatottan figyelem, hogyan fejlődnek a méhcsaládok, milyen virágzás indul, és elkezdünk azon is gondolkodni, hogyan készítsük fel a családokat az akác virágzására. Ha egy család gyengébb, akkor azt meg kell erősíteni, igyekeznünk kell egyensúlyt tartani, hogy a családok hasonló erősségűek legyenek.

• Milyen mézfajtákat és méztermékeket állítasz elő?

- Főként akác, hárs és vegyes virágmézet szoktunk pergetni. Kizárólag saját felhasználásra készítünk propolisz tinktúrát.

• Mennyire motiválnak a vásárlóktól kapott pozitív visszajelzések?

- Nagyon jó érzés, amikor megdicsérik és akár házhoz is visszajárnak a mézeinkért. Annak is nagyon örülök, amikor az emberek kérdeznek a méhekről. Úgy érzem, sok emberben kezd tudatosulni, hogy a méhek milyen fontos szerepet játszanak az életünkben. Volt, aki megkért minket, hogy a kertjében a gyümölcsfái alatt helyezzünk el tavasszal két kaptár méhet, hogy szebb gyümölcsei teremjenek.

• Milyen terveid vannak a jövőben?

- Tudom, hogy mennyire nehéz annak, aki főállásban méhészkedik. Az emberek ugyanis nem látják, mennyi munkával jár, mire a méz az üvegbe kerül. Egyelőre ezért szeretném megtartani a munkám és mellette méhészkedni, ebben fejleszteni magam, közben pedig a magánéletemre is gondolok: nemsokára saját családot szeretnék, a többi majd ezután kialakul.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fürjek és paradicsomok - A belvárosban is lehet gazdálkodni

Alapvetően a fürjek miatt látogattam el a Miczák családhoz, de ez a paradicsomőrület nem hagy nyugodni... Szépen gondozott családi házba csöngetek be Veszprém belvárosában. A ház mellett virágokkal övezett kerti út visz hátra. A terasz mellett egy görögdinnye fejlődik, mint Miczák Lászlótól megtudom, véletlenül fújta ide a szél.

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Vigyázzunk magunkra a második hullámban: egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács

Előzze meg a betegséget! Ha immunrendszerünk rendben van, nem sok betegség tud leverni bennünket a lábunkról. Ősszel iskolakezdéskor, vagy a télvégén jelentkező megfázásos időszak próbára teszi az immunrendszerünket. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy ügyeljünk magunkra és másokra.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.