Back to top

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Fertődi zamatos
Fertődi zamatos
Hazánkban többségben vannak a meszes talajok, ami a málnatermesztés szempontjából nem kedvező, ugyanis mészérzékeny növény, ugyanakkor sekélyen gyökeresedik, tehát tőzeg talajba dolgozásával segíthetünk a problémán.

A sekély gyökerek miatt telepítés előtt szabaduljunk meg az évelő gyomoktól, főleg a tarackbúzával és a folyondár szulákkal gyűlhet meg a bajunk.

A málna gyökérsarjakról hoz új termővesszőket, ezért mindenképpen óvnunk kell a gyökerét a sérüléstől és a kiszáradástól. A hazai csapadékmennyiség éppen csak elegendő a málnának, hiszen 500-700 mm vízre van szüksége. Nyáron és a mind gyakoribb száraz tavaszokon mindenképpen öntözni kell.

Számos betegség fenyegeti a málnatöveket, közülük a vesszőpusztulással járók a legveszélyesebbek. Leggyakoribb a didimellás betegség, ami a fiatal sarjakat nyáron fertőzi meg, és főleg a rügyek környékén okoz először lilás, majd barnuló, szürkülő, hosszúkás foltokat. A rügyek kihajtanak vagy elhalnak, a beteg hajtás idővel elszárad. A vesszőn a foltokban fölrepedezik a kéreg, ahová aztán előszeretettel rakja le petéit a málna-vesszőszúnyog.

A sarjak tövénél, főként sebeken keresztül fertőz a leptoszfériás betegség kórokozója. Tünetei a barna, elmosódott szélű foltok a hajtáson és a vesszőn, amitől a beteg részek elhalnak. Az elmetszett vesszőn látszik, hogy a gomba mélyen behatol a szövetekbe, egészen a bélrészig barnulás figyelhető meg.

Fertődi kármin
Fertődi kármin
Az elzinoés betegség az előzőknél apróbb, besüppedő foltokat okoz a hajtáson és a vesszőn, valamint a levelet is fertőzi, ott levélfoltosságot okoz.

Alapvetően a letermett vesszők levágásával és megsemmisítésével lehet megelőzni a fertőzéseket, és ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne repedezzen be a kéreg a sarjakon. Ezt egyenletes vízellátással és harmonikus tápanyag-utánpótlással lehet elérni. Legnagyobb mennyiségben nitrogénre van szüksége, amit lehetőleg 3-4 adagban juttassunk ki a területre. Egy négyzetméterre összesen 7-10 gramm nitrogén elegendő. A bőrszövet és a kéreg szilárdságát a kálium, a kalcium és a szilícium garantálja. Káliumot tavasszal műtrágyaként adjunk, adagja körülbelül másfélszerese a nitrogénnek. Kalciumot és szilíciumot inkább lombtrágyaként juttassunk a málnának, elsősorban kalcium-nitrát formájában. A szilíciumot pedig a biotermesztésben jól bevált csalánlé és zsurlólé rendszeres permetezésével pótolhatunk a legkönnyebben.

Fertődi Aranyfürt
Fertődi Aranyfürt

Nagyon ízletesek

Napjainkig a legismertebb és legfinomabb málna a Fertődi zamatos, amit a sokszor átalakult gyümölcstermesztési kutatóintézet fertődi állomásán nemesített Kollányi László. Életerős, jól sarjadzó málna, későn fakad, megbízhatóan terem a középkésői időszakban.

Bogyója gömbölyded, élénkvörös, fényes, de csak közepes méretű. Íze viszont kárpótol a kisebb gyümölcsért. Kiválóan fagyasztható, mert kemény húsát a szedés után is megőrzi.

Legkorábban a nagyon nagy gyümölcsű Fertődi vénusz érik, ami több málnafajból és nemes fajtából létrehozott fajhibrid. Nagyon erős növekedésű, termőhelyre igényes fajta, sajnos érzékeny a vesszőszúnyog károsítására. Bogyója kétszer akkora, mint a zamatosé, jóízű, gyorsan leérik.

Ugyancsak korán érik a Fertődi kármin, ami a leginkább szárazságtűrő málnafajtánk. Összetett hibrid ez is, középerős felálló sarjakat hoz, de nem túl sokat. Június első harmadától július közepéig szedhető, bogyója finom málnazamatú, középnagy, nem puhul. Bőven és kiegyenlítetten terem.

A Fertődi zenit nagy előnye, hogy kevésbé érzékeny a gombás betegségekre, bogyója nagyobb, mint a Fertődi zamatosé, gömbölyded, szép fényes, kellemes édes-savas, zamatos. Sajnos szedés után a bogyók gyorsan puhulnak, ezért nem nagyon szállítható, ami otthoni felhasználásnál nem hátrány. Bőven terem, közepes növekedési erélyű fajta.

Fertődi Vénusz
Fertődi Vénusz

Fagyokig is szedhetők

Két izgalmas színű málnafajta is született a kutatóállomáson, a Fertődi aranyfürt és a Fertődi narancs. Előbbi halványsárga, majd borostyánsárgára mélyülő színű, nagy méretű, kúpos bogyókat hoz. Korán kezd érni, július közepéig szedhető, közepes a terméshozama. Gyümölcse kimondottan édes, könnyen puhul. Termesztését tavaszi fagykár veszélyeztetheti, mert rügyei hamar kihajtanak.

A Fertődi narancs jellegzetes kétszertermő fajta: először június első felében szedhetjük a gyümölcsét, aztán augusztus közepén, az erős sarjak fölső részéről.

Kimondottan sokat terem, mindenképpen támrendszer mellett kell nevelni, különben a termés súlya lehúzza a vesszőket, sarjakat. Gyümölcse kúp alakú, nagy, kellemesen édes, éretten halvány narancssárga. A növény nem érzékeny a gombás betegségekre.

Ugyancsak sarjakon terem az Eszterházai kétszertermő, ami július elején kezd érni és egészen a fagyokig szedhető. Az előbbi fajtával szemben támrendszer nélkül is megállnak az erős sarjai, vesszői, kérge nem reped, gombás betegségekre nem érzékeny. Kúpos gyümölcse nagy, kemény, jól szállítható.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.